Idén bővítheted a választékot édes burgonyával, hivatalos nevén batátával. Nem csak a konyhában, hanem a konyhakertben, a díszkertben, a balkonon is.

Szuper élelmiszerek közé tartozik a batáta, vagy édesburgonya, a trópusok nagy gazdasági jelentőségű növénye. Megtermelésével bővíthetjük az élelmiszer választékot, de ne feledjük, hogy a burgonya (ami nem a rokona!)  is hasznos, ásványi anyagokban bővelkedő élelmiszer. Persze, ha zsírosan tejföllel a főtt burgonyát, olajjal a sült burgonyát fogyasztjuk, akkor az “jobban” hizlal.

A batáta bemutatás

Az édesburgonya, hivatalos nevén batáta (Ipomoea batatas) a szulákfélék (Convolvulaceae) családjához tartozó, kúszó szárú, évelő, trópusi növény. Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik. További nevei: Jamgyökér, jamszgyökér. A burgonyával nem áll rokonságban! Gyökérgumóit főzelékként fogyasztják, lisztjéből pedig kenyeret sütnek, keményítőt és szeszt is gyártanak.

A batáta a trópusok nagy gazdasági jelentõségû élelmiszernövénye. Kúszónövény, hajtásrendszere 1-1,5 m hosszú, kúszó, szárcsomókkal taglalt. Egyszerű levelei körkörösen állnak a szár körül. Levele lehet ép, fogas, karéjos vagy szeldelt (3-7), a változattól függően világoszöld, sárgás zöld, vagy bordós árnyalatú. A teljes levélalak lehet kerekded, szív vagy vese vagy háromszög alakú, esetenként nyilas vállú. Miután rövidnappalos növény, ritkán virágzik, főleg üvegházban. Mutatós virágai a hajnalkáéhoz hasonlóan tölcséresek, a virágok bogernyőben állnak vagy magányosak.  A virágszín fehér vagy lila, a torok vöröses. Virágot azonban csak a trópusokon fejleszt, a mérsékelt égövi batáták többsége nem hoz virágot. Vitaminokban, ásványi anyagokban és szénhidrátban is bővelkedő módosult földbeli hajtásai, ággumói miatt termesztik.  A gumók húsa leginkább narancssárga, de lehet fehér vagy lila húsú is.

A batáta, mint dísznövény

Először is jó, ha tudjuk, hogy egyes batáta fajták rendkívül mutatós dézsás növények. Függőkosárban is remekül festenek. Kültéren egynyáriként nevelhetjük, üvegházban, verandán évelőként teleltethetjük (Min 13 fok, kiszáradni ne hagyjuk.). Csak a nyári időszakban tápozzuk kiegyensúlyozott tápoldattal. Magról, hajtásdugványról, levéldugványról szaporítható. A gumók vízbe lógatva gyökereztethetők, a levelek megjelenése után cserepezhetők.

Batáta díszfajták

Dísznövényként legkedveltebb a `Blackie`változat, amelynek lenyűgöző, majdnem fekete, karéjos levélzete, levendula színű trombitaszerű virága van. Konténerben, függőkosárban tartják. Ágyásba is ültethető szegélynek, vagy más fekete szépségekkel társítva. Napon, jó vízellátású talajban nevelhető egynyáriként. Hideg, szeles helyektől óvni kell.

A Sweet Caroline fajták népszerű, levéllel díszítő struktúranövények. Nagyméretűre nőnek, igénytelenek, dekoratívak. Nálunk is kapható fajták lombjával díszítő fajtái pl: Sweet Caroline Bronze bronzbarna, Sweetheart Light Green világoszöld, Sweet Caroline Purple sötét lila.

A batáta, mint élelmiszer

Az Orinoco völgye és a Yucatan félsziget között háziasították. A legrégebbi, cirka 8000 éves, még nem nemesített leleteket a Tres Ventanas barlangokban találták Peruban. Kolumbiában, Venezuelában és Costa Ricán ma is élő vad rokonának az Ipomoea trifida-t tekintik. Peruban találták a legrégebbi háziasított ősét, Krisztus előtt 2500-ból. A Kolumbusz előtti időkből találták a Cook szigeteken, Hawaii-on és a Húsvét szigeteken. Polinéziába valószínűleg a madarak vagy hajótörött tengerészek közvetítésével jutott el. A Yucatán félsziget és Honduras partjain axi batáta vagy betatas névvel illették a bennszülöttek. A protugálok és a spanyolok terjesztették el Európában. A spanyolok több változatát, vörös, lila és „fehér” változatát hajózták Európába. 1576-ban sikertelenül próbálkoztak termesztésével Belgiumban. 1597-ben Angliában már nagyobb szerencsével termesztették. A Spanyolok nem csap Európában, hanem a Fülöp szigeteken és a Nyugat-Indiákban is elterjesztették. Innen került el Indiába, Kínába, Malajziába. Sokan Dél- és Nyugat-Ázsiában is bennszülött növénynek tekintik. Az 1700-as években került Japánba, ahol kara-imo (kínai burgonya) illetve satsuma-imo (japán burgonya) néven terjedt el. Ausztrália, illetve a volt Szovjetunió meleg tájain a jövő potenciális élelmiszereként tekintenek rá.

Fiatal, lila színű, szív alakú levélhajtásai is fogyaszthatóak, állati zöldtakarmányként használhatóak.

Gumója A-provitamin forrás (desszert típus): 5,345 nemzetközi egység (NE) A-vitamin/100 g = 121% ajánlott napi adag Antioxidáns, gyulladás-gátló hatás (lila húsú): antociánok: peonidinek és cianidinek (IbMYB1, IbMYB2 kódolja) Alacsony fehérjetartalom (2,5-7,5% sz.a.), de antioxidáns hatás (sporamin) Magas lizin-tartalom (rizsnél magasabb), alacsony leucin-tartalom Javítja a vércukor-szint szabályozását – közepes glikémiás index (GI) rosttartalom (szénhidrát-felszívódás szabályozása) magas adiponektin-szint (inzulin-szabályozás) Magas energiatartalmú táplálék: 25-30% összes szénhidrát (98% könnyen emészthető) Batáta lombozat: 117 mg kalcium, 1,8 mg vas, 3,5 mg karotin, 7,2 mg C-vitamin, 1,6 mg E-vitamin, 0,56 mg K-vitamin / 100 g friss levéltömeg (≈ spenót) 15-féle antocianin, 6-féle polifenol vegyület (antioxidáns, antimutagén, gyulladásgátló, antikarcinogén, anti-diabétesz, antibakteriális hatások)
Forrás: www.inno.u-szeged.hu

Batáta termesztése

Bár trópusi növény, egyévesként mi is termeszthetjük. Néhány éve egy adaptációs növénynemesítési eljárásnak köszönhetően hazánkban is (Dél-Alföldön, Ásotthalmon) megkezdődött a batáta hazai szabadföldi termesztése és nemesítése. Ásotthalmon található a legnagyobb batáta termesztő körzet. Házikertben is termeszthető a család ellátására. Március végén hajtassuk. Sötétben csírázik! Cserépben, balkonládában is előnevelhetjük.

Amit fontos tudni: 30-35 °C az ideális a gyors és intenzív hajtásképzéshez. Míg 20 °C-on tartva kell egy hónap is a kihajtásához, 30 °C-on két hét elegendő. Minimum 80% páratartalmat igényel. Ezeket a körülményeket házilag  egy nejlon fólia/zacskó alá bújtatva állíthatjuk elő. Ne feledjük, néhány helyen kilyukasztani a fóliát.

Egy nagyobb edénybe ültessünk el egy-két gumót február közepén, végén, az új, 20 cm-es hajtásokat törjük le, a felső 3-4 levelet hagyjuk meg, a hajtásokat állítsuk vízbe, és várjuk meg, amíg megindul a gyökeresedés. Ne feledjük, hogy a vízfelület párolgása hűti a környezetet, ami lassítja a hajtások fejlődését. Gyakran, meleg helyen tárolva, papírzacskóban is kihajtanak a gumók. A hajtásokat elég, ha letörjük. Majd ültessük el a gyökeres palántákat május közepén, laza talajba, lehetőleg bakhátra napos, félárnyékos helyre. Ültethetjük dézsába, steril földbe is, ezzel csökkentjük a palántadőlés veszélyét! Az edényt tartsuk 25-30 °C-on. Akár naponta öntözzünk lágy vízzel. A zsenge palántákat megtámadhatják az atkák, lisztecskék, tetvek. komplex starter jellegű lombtrágyát használjunk, hogy a palánták fejlődését segítsük.Vannak, akik a fagyok elmúltával (május közepe, vége) a hajtásos gumórészeket egyenesen kiültetik, miután a darabolást követően a sebek beszáradtak, és nem palántáznak. A kiültetéshez tudjuk, hogy a sortávolság 1 méter, a töveket egymástól 30-40 cm-re ültessük. 100 db palánta termőterület igénye 30 – 40 m². Ha 1 kg termést tervezünk egy tő alá, 100 kg édesburgonyank terem. Használjunk szerves trágyát. Öntözzük rendszeresen. Az akár több méterre is elfutó hajtások folyamatos mozgatásával akadályozzuk meg a legyökeresedését. Illetve, ha az inda gyökeret eresztett, azt tépjük fel. Ezzel elérjük, hogy a földalatti gumón keresztül történjen a tápanyagfelvétel. Betegsége, kártevője még nálunk nem jelent meg, illetve a rovarkártételt olajos permetezéssel akadályozhatjuk meg.

Ajánlott étkezési fajták itt találhatók: www.batata.hu

Új étkezési fajta az európai piacon: Bellevue édesburgonya

Palánta rendelés: Bivalyos tanya – “8 fajta batáta termesztésével és országos kiszállításával foglalkozunk”

További link ajánlat:

A batáta termesztése (részletes leírás azoknak, akik termesztenének nagyobb mennyiségbe)

Gyökérzöldségfélék bakhátas ökotermesztése; Megdöbbentek, de a gazda kitartott – Nagyon bejött a hajdúdorogi édesburgonya-biznisz;

Batáta a konyhában

Az első fagyok után kezdjük meg a betakarítást. Szerteágazó gyökereinek köszönhetően a tőtől 60-80 cm-re is találhatunk gumókat. Egy tő legkevesebb 1 kg gumót hoz. Felszedés után mossuk meg, szárítsuk meg, helyezzük papírdobozba úgy, hogy a gumók ne érintkezzenek. Tegyük meleg helyre. A sebek begyógyulása után pedig a gumókat 10-15°C között tároljuk.

A batáta levele is fogyasztható salátaként.

Ha batátát vásárolunk, tároljuk hűvös, szellős helyen, de ne tegyük a hűtőbe. Megfőzve még egy hétig tárolható hűtőszekrényben.

Egy batáta recept

4 közepes gumó;

1 evőkanál vaj;

1/2 teáskanál só;

1 evőkanál tej;

1 konzerv darabolt, leszűrt ananász, a folyadékot eltesszük;

6 mályvacukor

Főzzük puhára a gumókat, vágjuk ketté, és kanalazzuk ki. Pépesítsük vajjal, sóva és tejjel és fél csésze ananásszal. Töltsük vissza a pépet a héjába. Két-két félbevágott mályvacukrot tegyünk minden félre. Tegyünk a tetejére egy kanál ananászt. Tegyük az ananászélt serpenyő, forraljuk fel, és forrázzuk le mindegyik édesgyökér darabot. Helyezzük őket grillsütőbe, és grillezzük meg, amíg meg nem barnulnak.

The post Édesburgonya függőkosárban, verandán és konyhában appeared first on Kert Lap.

Idén te is vess rendkívül egészséges mustársalátát, amely változatossá teheti az étlapod! Most terítéken a számtalan szín- és formaváltozatban termeszthető, ízletes aromájú, mégis könnyű és egészséges mustársaláta a Valeyrac Exotics kínálatából. 

Mustársaláta bemutatása

Az alapfaj a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó, kelet-ázsiai eredetű indiai mustár (Brassica juncea). További nevei: szareptai mustár, barna mustár, oroszrépa, indiai répa. Az ázsiai országokban fontos olajnövény. Elnevezése is utal rá, hogy magjaiból igen erős mustárt készítenek. Ezeken kívül fontos tápláléknövény is, pl. Kínában főzeléket készítenek a leveléért termesztett változatokból, amelyeket mustársalátának hívunk.

Az egynyári  mustársaláták (Brassica juncea foliosa) 1,5-2 hónapos tenyészidejű, 20-40 cm magasra növő növények. Számos termesztett fajtájuk hatalmas forma- és színgazdagságot eredményez, mely segítségével akár a különféle ételtípusokhoz is megtalálhatjuk a megfelelő fajtánkat.

Fogyasztott részei a levelek, virágok. A levelek színe a halványzöldtől a bíborvörösig, alakjuk a szeldelttől a fodroslevelűn át a teltlevelű, akár töltenivaló fajtákig terjed. A Valeyrac Exoticsnál fellelhető fajtái: mizuna, vörös mizuna, wasabina, déli fodros óriás, thai, kínai, floridai, vörös óriás.

Mustársaláta gondozása

Érdemes félárnyékos helyen nevelni, mert ugyan kedveli a közvetlen napfényt is, a mi éghajlatunkra jellemző forró, száraz nyarakat nem viseli jól, hamar felmagzik, viszont a hűvösebb fekvésben hosszabb ideig biztosít friss leveleket. Öntözzük rendszeresen, mert a szárazság hatására erősen csípőssé válhat a levelek íze. Talajra nem különösebben igényes. Jó vízáteresztő, tápdús talajokban díszlik a legszebben.

Magról szaporítjuk helybevetéssel, a magokat 4-5 mm mélységbe vessük március végén – április elején a végleges helyére. Ideális tőtávolsága 10-15 cm. Cserépben, balkonládában is kiválóan tartható. Gyorsan fejlődik, és már zsenge állapotában is fogyasztható, így egész szezonban vethetjük, kivéve a nyári kánikulai időszakot.

Mire jó a mustársaláta?

Kalóriatartalma alacsony. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Rostokban gazdag. K-vitamin tartalma magas, ami kedvez a csontoknak és idegsejt védő hatású. Magas antioxidáns és indol tartalma a tumor sejtek szaporodását gátolja. B vitamin tartalma is említésre méltó. 100 g friss levél kb. 12 µg folsavat tartalmaz. Kitűnő C- és A vitamin forrás. Az ásványi anyagok közül említsük meg kalcium, vas, magnézium, kálium, cink, szelén és mangán tartalmát.

Mustársaláta felhasználása a konyhában

A friss zöld növényi részeket, virágrügyeket Ázsia szerte és Kelet-Európában is fogyasztják. Remek ízű levelei kiváló összetevői a különféle salátáknak, de szendvicsekben is ízletesek. A telt levelű változatokat töltike készítésére is használhatjuk. A dél- ázsiai konyha párolva, főzve is fogyasztja más levélzöldségekkel együtt, például spenóttal, görögszénával. Erős, borsos aromájához jól illik a paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma. Kínálhatjuk sonkához, sertéssülthöz, angolszalonnához. Jól mutat és ízesít a házi hamburgerben.

Nálunk beszerezhető a Valeyrac Exotics kínálatából. A 2016. évi katalógus itt tekinthető meg.

The post A mustársaláta kis helyen, balkonon, edényben is nevelhető appeared first on Kert Lap.

Akárhány éves vagy és akármilyen a kerted, te is tudsz konténerben termelni! A megoldás egyszerű! Tervezz jól működő, egyszerű, mutatós konténerkertet, aminek fenntartása egyszerű. Tartsd fenn, szüretelj és tartósíts helyben.

Két éve mi is kísérleteztünk konténeres paprika és paradicsomtermesztéssel. Szigorúan családi méretben, 2×2 méteres területen. Legegyszerűbb megoldásként használt műanyag konténereket használtunk, amit egy kertészettől szereztünk be. Alapos kimosás és kiszárítás után máris készen állt a használatra. Bambusz, léc, és faág támasztékot használtunk a fél determinált növekedésű paradicsomok neveléséhez, kötözőként pedig rafiát. Miután a kis terület benapozottsága nem a legjobb, paprikáink elhelyezését egy, a területet határoló, garázstetőn oldottuk meg. A vízgyűjtés is megoldottuk egy állványzatra szerelt vízgyűjtő esőcsatorna segítségével, ami a lejtős garázstetőről gyűjti a vizet műanyag hordóba.

A rendelkezésre álló hely

A műanyag konténerbe nem mászta be a csigák, mondjuk a paradicsomot és a paprikát amúgy sem csípték, sem egyéb károsítók, a konténer a talajlakó fertőző gombákat is távol tartotta, és a gyomosodást is ki tudtuk küszöbölni nagyjából. Kánikula idején gyors kiszáradás ellen szárított fűnyírónk által produkált fűaprítékkal borítottuk a konténertalaj felszínét. A silány termőtalajt sem okozott gondot, hiszen kertészeti földkeveréket használtunk, amihez magunk előállította kerti komposztot kevertünk. Cikkajánlat: Konténer talajok;

Növényvédelem

A területet szélvédett helye adottság. A növények ellenálló képességét bordóiporral dúsított hígított tejjel való permetezéssel oldottuk meg. Ugyanis a növények immunerősítője, kondicionálója lehet a vizes tejoldat. Fél liter tejhez négy liter vizet vagy hígított kamilla oldatot adhatunk. Ebbe jöhet a csipetnyi bordóipor a gombák ellen. A mini konyhakertet, fokhagyma szegély övezte, később közé levendulatövek kerültek. Ezzel tovább erősítettük a növényvédelmet. Cikkajánlat: Te is lehetsz okos ökológus, ha így véded a növényeidet!

Konténeres zöldségnövények gondozása

Tapasztalatainkat felhasználva idén emelt ágyásokat tervezünk. De a konténerekről sem mondunk le.

Bár sok minden megoldható, vannak alapok, miket nem árt szem előtt tartani. Például jó tudni, hogy nincs olyan zöldség, ami árnyéktűrő. Tehát csak benapozott helyek jöhetnek szóba. Kerüld a huzatos helyeket. Ugyanakkor a légjárásra szükség van, hogy a kórokozók ne szaporodjanak el túlságosan. A fertőzések veszélye csökkenthető, ha a növényeket nem zsúfoljuk túlzottan össze. A tápanyag ellátást lombtrágyázással oldd meg. Fontos a megfelelő növényválasztás is, magasra törő lugas paradicsom csak kísérletező kedvűeknek ajánlott. Viszont kísérletezhetsz különlegességekkel. Például ajánljuk a batátát, miniatűr balkonpadlizsánt. Különleges zöldségeket keress a Valeyrac Exotics kínálatából!  Egy kis extremitás: Fejreállított konténerkert; Kert a hordóban.

És egy példa: Még a 80 éves Lajos bácsit is megérintette az idők szava, vagy a szükség, és burjánzó konyhakertet hozott létre apró erkélyén. 2013-ban a szoljon.hu szerint az egész családot ellátja paprikával, paradicsommal, befőznivalót is termel Gyói Lajos szolnoki nyugdíjas.  Lajos bácsi apró belvárosi lakásának még apróbb erkélyén termeszti a zöldségeit. Lajos bácsi Boldog Sándor István körúti, második emeleti lakásának alig két négyzetméteres erkélyén termeli a zöldségeket.

Ne feledd, az ördög a részletekben rejlik! Ajánlott cikkek: Balkonkertészkedés;  Mini zöldségeskert; Fűszernövények kert nélkül; 7 tipp kis helyre; Ültessünk epres köcsögbe; Kis kertek, extravagáns megoldások

Paprika konténerek a garázstetőn, alattuk az esővízgyűjtő csatorna

The post Társasházi konyhakert konténerben appeared first on Kert Lap.

A dombágyás – eredeti nevén hugelkultur – évszázadok óta alkalmazott kertészeti módszer Kelet- és Közép Európában a fahulladékok újrahasznosítására. Manapság is gyakran használják, mert jó a vízmegtartó képessége, jobban kihasználható a termőterület, jó minőségű a termőföld, és meghosszabbodik a szezon.

Komposztálás másként

A hugelkultur lényegében olyan emelt ágyás, amelyben a lebontó folyamatok a természetet utánozzák, felhasználva annak minden előnyét. A földbe került fahulladék a bomlása során keletkezett szerves anyagokkal gazdagítja a talajt. A komposztálási folyamat kissé felmelegíti a talajt, így hosszabb a vegetációs időszak, szinte helyettesíti a hidegágyat, gyorsítja csírázást, a növények fejlődését, és kitolja a szezont. Ebből a szempontból kicsit hasonlít a helyzet arra, mintha a komposztdombba ültetnénk.

A dombágyás előnyei

• Fatörmeléket, hulladékfát, kerti hulladékot hasznosítja.
• Talaj termékenységét javítja, – nem igényel tápanyag utánpótlást.
• Talaj nedvességét megőrzi, vízelvezető képességét javítja. A dombágyás szerkezete miatt szivacsszerűen veszi fel a vizet, amelyet azután fokozatos bocsát ki a környezetébe,  – mérettől függően nem igényel öntözést illetve ritkábban igényel öntözést.
• Készítéséhez sokféle bomló szerves anyag, talaj, komposzt, érett istállótrágya felhasználható, illetve rétegezhető egymásra, ezért variábilis.
• Jó a talajszerkezete,  – nem igényel talajművelés.
• A tetejére magas termetű növények (pl. csicsóka) ültetésével szélvédelmet tudunk biztosítani a mögötte lévő ágyások számára.

Dombágyás alapanyaga

Készítéséhez hasznosíthatunk hulladék fát, kerti hulladékot, fűnyesedéket, rőzsét vagy a gyümölcsfákról és a díszfákról lemetszett apró gallyakat. Ezek a dombágyás leglassabban lebomló építőkövei. Egész vastag hasábokat is használhatunk, amelyek mérete 50-60 cm-nél nem vastagabb 30-40 cm-nél nem hosszabb. A fahulladék, jó, ha nem friss, hanem egy éves. A friss hulladék bomlása során több nitrogént von el, viszont a dombágyás tovább megmarad. A már bomló hulladék további bomlásához kevesebb nitrogént igényel, és hasznos mikroorganizmusokkal oltja be a dombágyást. Esetleg variálhatjuk a kettő. Illetve, mint látjuk, bármelyik megoldásnak meg van a jó oldala. Ad abszurdum, ha nem áll rendelkezésre, ne használjunk fahulladékot. Felhasználhatjuk az összesöpört avart, egyéb növényi hulladékot. Azonban ilyenkor csökken a dombágyás élettartama. Szükségünk van zöld növényi maradványon kívül érett szerves trágyára, esetleg konyhai hulladékra, amelyek a nitrogén ellátást biztosítják. Feltalajra, komposztra, vagy szerves trágyára, ami megfelelő humusztartalmat biztosít, mulcsra, pl. szalmára. Használhatunk tőzeges földkeveréket is, illetve gazdagíthatjuk a kitermelt feltalajt kertészeti tőzeggel. A dombágyás egyik nagy előnye, hogy sokféleképpen alakítható ki.

Dombágyás tájolása

Válasszunk ki egy észak-dél irányú, szélvédett, ha lehet, gyepes területet. Jelöljünk ki egy másfél méter széles területet, amelynek hossza 3-8 méter. Ezzel biztosítjuk, hogy a dombágyás a legtöbb fényt kapja mind keleti, mind nyugati oldalán. De kelet-nyugati tájolás is megfelelő, ha olyan növényeket akarunk beültetni az egyik oldalára, amelyek közvetett napfényt igényelnek. Lejtős területen a csapadék lefolyási irányára kissé ferdén helyezzük el. Így a csapadék egy része elfolyik, másik részét pedig az ágyás felfogja. Csak olyan helyet és méretet készítsünk, amihez jól hozzá tudunk férni.

Forrás: www.agrowingculture.org

A cikk folytatásában megismerkedhetsz a dombágyás készítés fortélyaival: Hogyan készíts dombágyást és mit ültess bele?

The post Ismerkedj meg a dombágyással! appeared first on Kert Lap.

Előző cikkünkben (Ismerkedj meg a dombágyással!) már megismerkedtünk a dombágyással, volt szó a tájolásáról, most lássuk, hogy kell elkészíteni, öntözni, és milyen növényeket ültethetünk bele. Bár ideálisan késő ősszel készíthető, télen, tél végén még megtehetjük, ha már legalább részben korhadt faanyagot használunk hozzá.

Dombágyás készítése

Ha, ideális esetben, gyepterületen létesítjük, először szedjük föl a gyepet kis darabokban, ásónyomnyi mélységben. A gyeptéglákat tegyük félre. Majd a gyepréteg alól  szedjünk fel ásónyomnyi talajt (feltalaj), és tegyük egy újabb halomba a gyeptégla-halom mellé.

Az így kimélyített, szinte árokszerű terület fogja befogadni először a legnehezebben bomló fahulladékot, ágakat, gallyakat. A legnagyobb darabokat próbáljuk merőlegesen, viszonylag szorosan, stabilan elhelyezni. A  gallyakat aprítsuk 15-30 cm hosszúra, és az árok közepén 60 cm szélességben és ugyanilyen magasan helyezzük el. A hézagokat töltsük fel szerves trágyával, konyhai hulladékkal, komposzttal, levelekkel, forgáccsal, ami csak rendelkezésre áll. Majd az egészet öntözzük be. A tetejére, borítsuk fejjel lefelé a “gyeptéglákat” (15 cm). Az egész felületet döngöljük le. Ha nincs gyeptégpa, jöhetnek az alábbiak pl: szalmatörek/kertiföld/fűkaszalék és tőzeg keveréke. Halmozzunk rá avart (30 cm), erre hordjuk a kiásott feltalajt (10 cm), esetleg tőzeggel keverve. Tovább javítja a minőséget, ha erre még kb. 5 cm vastagon komposztot és/vagy érett istálló trágyát tudunk hordani. Legvégül  tőzeges talajjal boríthatjuk (15 cm). Lehet szalma mulcsot is használni talajfelszín védelmében. A sok feltételes mód mutatja, hogy a variációk tárházát hozhatjuk létre. A rétegzés a lasagne kerthez hasonló lehet! A lényeg, hogy legalulra kerüljenek a legnehezebben bomló anyagok, utána, sorban a többiek, végül az a termesztőközeg, amibe a palántákat beültetjük, vagy a magvakat elvetjük. Amire nagyon oda kell figyelni, az a stabilitás, és a jó minőségű termőréteg.

Dombágyás méretei, formája és élettartama

A klasszikus dombágyás méret:  80 cm magas, másfél méter széles, öt méter hosszú. A szélességet azért nem érdemes növelni, mert akkor az ágyás közepe nem érhető el. Az ágyás magasságát egyébként a kiásott mélyedéssel variálhatjuk. Ha 1 méternyi talajt ásunk ki, és 1 méter magas az ágyásunk, akkor ez valójában 2 méter magasságot jelent! A nagy méretű dombágyás relatíve kisebb termő felületet ad. Ellenben minél magasabb, annál kevésbé igényel öntözést (lásd. alább).Mindezek tudatában válasszuk ki a számunkra megfelelő magasságot.

Forrás: richsoil.com

A dombágyás formáját legegyszerűbb félhengerré alakítani. De készülhet kb. 45 fokos ferdeségű prizma is, amelynek a tetején 5 cm-es barázdát alakítunk ki. Ez az öntöző barázda. Határolhatjuk farönkkel, vagy kövekkel (ha rendelkezésre áll). Praktikus okokból a dombágyás körül kő- vagy deszkalapokból álló járdát rakhatunk ki, illetve forgáccsal teríthetünk egy sávot, ahol járkálni fogunk. Az ágyás nem szükségszerűen téglalap alakú, nyugodtan variáljunk a formákkal.

Nem szögletes dombágyás forgáccsal leszórt járórésszel.

Minél több lassan bomló szerves anyagot halmozunk fel a dombágyásban, annál nagyobb lesz az élettartama. Az ágyás folyamatosan zsugorodik a bomlási folyamatoknak köszönhetően. Az első évben tavasz végére az 1 méter magas dombágyás 80-85 cm-re roskad össze. Ha korhadt faanyagot használtunk fel, a kora tavasszal elkészített ágyás azonnal beüzemelhető. Az ágyásba temetett fahulladékok néhány év alatt lebomlanak. Az így létrejött levegővel telt „zsebek” lehetővé teszik a gyökerek növekedését. Ezzel együtt javul a talajszerkezet, és nincs szükség a talajlazításra.

A dombágyás tovább javítható, ha beültetés, vetés előtt egy-két hónappal hamarabb készítjük el. Ugyanakkor termőtalajt is vesztünk ez idő alatt. Ezért az azonnali beültetésnek is meg vannak a maga előnyei.

Dombágyás öntözése

A fotón látható alacsony dombágyásba facsemeték kerültek. A nem házi készítésű csepegtető öntözőrendszer csöve a felszínen fut.

A permakultúra hercegének titulált Paul Wheaton szerint a magas dombágyások, miután szivacs szerűen magukba szívják a vizet, a 2. évtől nem igényelnek öntözést. Az alacsonyabbakat pedig ritkán kell öntözni. Egy 60 cm magas dombágyás 3 hetente igényel öntözést, egy 180 cm magas (idővel a mérete kisebb lesz!) nem igényel öntözést egyáltalán.

A dombágyás öntözéséhez a legideálisabb a csepegtető öntözés. Gönczi Gyula, ny. agrármérnök ajánlja, hogy a legfelső réteg  közepére helyezzük a  fóliával körülvett csövet. A csövön, a beömlő csatlakozásnál először egy méterre, majd fokozatosan csökkenő távolságra lyukakat fúrunk úgy, hogy a cső másik végén már 30 cm-re legyenek egymástól a lyukak. A lyukakat fedjük szivaccsal, a talajkimosódás ellen. Alkalmazhatunk egész finom esőztető öntözés is. Cikk ajánlat: Esőztető öntözés házilag. Ha egyikre sincs mód, az öntöző barázdát töltsük fel vízzel (prizma alakú dombágyás esetén). Innen a víz a gravitációnak köszönhetően az ágyásba vándorol.

A dombágyás növényei

Az első évben inkább palántákban gondolkodjunk, hiszen még nem tömörödött eléggé a talaj, és a magvak könnyen kimosódhatnak. A dombágyásba szinte bármilyen zöldséget ültethetünk, a burgonya kivételével. Alulra, körbe rovarriasztó gyógynövénysort ültethetünk. Vegyes kultúrában egymást tűrő, segítő növényeket lehet összeültetni. Ugyanúgy, mint a vegyes sorokból álló konyhakerti ágyások esetében. Cikk ajánlat: Hasznos társítások. Hogy milyen növényeket ültethetünk, meghatározza régió klímája is. Azonban olyan növényeket is ültethetünk, amelyek vízigényesebbek, mint amilyen a klíma egyébként megengedné. Használhatjuk a már bevált társításokat.  A betelepítést végezzük az ökológiai Vetésforgó alapján. A mélyen gyökerező fajok ültetése segíti a vízfelhasználást, és segít megtartani az ágyás struktúráját. A kissé bomlott faanyag felhasználásakor várható, hogy az eljövendő egy-két szezonban nagy lesz a tápanyag kibocsátásuk, így magas tápanyag igényű fajokat ültethetünk, úgymint tökfélék (pl cukkini), burgonyafélék (pl. padlizsán), ernyősök (gyökérzöldségek). Későbbi években jöhetnek a pillangósok, amelyek nitrogénnel gazdagítják a talajt (bab, borsó). Ültethetünk talaj takaró, árnyékoló növényeket, úgymint szamóca. Növényválasztáskor tartsuk szem előtt a dombágyás benapozottságát is.

Forrás: www.agrowingculture.org

The post Hogyan készíts dombágyást és mit ültess bele? appeared first on Kert Lap.

Hagyományosan tél végétől nyár elejéig szervezetünk éhezi a friss zöldségeket. Tél végére kifogynak a eltett, elvermelt, lefagyasztott kerti zöldségek. A régi zöldségek elfogynak, és újak még nem állnak rendelkezésre.

Charles Dowding Grow “Winter Vegetables” (téli zöldségek) című könyvében ezt az időszakot nagyon találóan a tél sötét oldalának hívja. A kertben ilyenkor nem terem semmi, persze van még néhány ványadt póréhagyma, esetleg üvegházi saláta. Ez minden. De biztos, hogy így van? Nem! Először is elmehetsz a boltba, és jól bevásárolhatsz mindenféléből. Ha azonban saját, friss zöldségre vágysz, akkor is van pár évelő zöldség, amely évekig megmarad, minimális gondozást igényel, mégis kielégítheti a tél végi friss zöldségigényeket. Íme néhány példa:

Rebarbara

A rebarbara ultra-megbízható tavaszi zöldség lehet. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag levélnyelét fogyasztjuk. Zsenge leveleit is fogyaszthatjuk. A zsenge hajtások több hónapig gyűjthetők, mielőtt a levélnyelek szívóssá válnak és megkeserednek. A rebarbara relatíve igénytelen, talajban nem válogat, és félárnyékban is szépen fejlődik. Tél végén érett, esetleg csirketrágyával gazdagított komposztot hordhatunk köré, nem takarva a tövet (!), ezzel ösztönözve a hajtásképződés. Őszi tőosztással szaporíthatjuk. Miután a rebarbara hidegtűrő, igen korán hajtani kezd. Takaratlanul, szabadföldben, március vége felé már kihajt. A telepítést követő második évben szedhetjük először.

Spárga

A virtuózuk próbálkozzanak spárgával. A spárgamag csírázási ideje hosszú, de miután hidegtűrő, már kora tavasszal vethető. Télen takarjuk be a töveket komposzt vagy trágya takaróval, amit a spárga tavasszal fog meghálálni. Egyesek szerint az Alien korai fejlődési stádiumára hasonlító „sípjait” tavasszal szedhetjük. A spárga 3 év múlva szüretelhető először. Ha jól megeredt hajtásai, a „sípok”, 6-8 héten át szedhetők. Akár egy cserépben is nevelhetjük, ehhez egy 35-40 cm széles cserép vagy edény a legmegfelelőbb. Jó szerkezetű talaj, és napos hely szükséges termesztéséhez.

Tengerparti tátorján

Telepíts tengerparti tátorjánt. Márciusban vesd el, és a következő évben fogyaszthatod. Úgy tartsd, mint a pasztinákot vagy a petrezselymet. Laza talajba, napos helyre való. Nyáron virágai remek méhlegelők. Ha vödröt borítasz rá, sikerrel halványíthatod. A halványítást a szedés előtt 2-3 héttel kezdheted. Az elszíntelenített hajtás mogyoró ízű. Halványítás nélkül zsenge levelei májusban fogyaszthatók. Az etioált hajtások elkészítése a spárgához, mángoldhoz hasonlóan történhet, leveléből főzeléket, salátákat készíthetsz.

Spenót

Vajon tényleg igaz, hogy a paraj paréjt jelent, és semmi köze nincs a spenóthoz? Kutakodj utána! Aki korai spenótra vágyik, már szeptemberben elvetette. Az őszi vetésű spenót takarva sikerrel áttelel. Fóliaborítással igen hamar juthatunk friss, zöld leveleihez. Tavasszal már február végén vethetjük.  Illetve szakaszosan vethetjük, hogy folyamatosan fogyaszthassuk. Áttelelő fajták pl. Matador, Vital, Atlanta.

Fekete gyökér

A feketegyökér igénytelen, jól tűri a szélsőséges időjárást, így a fagyot is. Kétévesként augusztus végétől szeptember végéig vethető. Ha kora tavasszal szalmával, avarral takarjuk, hamarosan fogyaszthatjuk friss, halványított, 10 cm-es hajtásait! Nyersen salátakeverékben, párolva fogyasztható. Október végén szedd fel, ha a gyökerét akarod fogyasztani.

Fűszernövények

Ne feledd, hogy sok örökzöld, évelő fűszernövény is fogyasztható, ilyenek a kakukkfű, a sikerrel áttelelt rozmaring. Ehhez jöhet még a télire bementett metélőhagyma tő, amit ablakban hajtathatunk. A legyengült töveket később kiültethetjük a kertbe.

Ez persze csak néhány példa, amin bemutattuk, hogy a kert akár egész évben el tud látni friss zöldségekkel.

The post Csillapítsd tél végi zöldségéhséged a kertedből appeared first on Kert Lap.

Még, ha mindent előírás szerűen is csinálsz, figyeled az időjárás előrejelzést, nem vetsz, palántázol túl korán, akkor is előfordul, hogy növényeid fagykárt szenvednek. Nincs mese, meg kell óvni a tavaszi fagyoktól a növényeidet!

Fagykár akkor lép fel, amikor a hőmérséklet 0 °C alá csökken. Tavasszal kritikusak a késő éjszakai-hajnali órák. Ilyenkor fagyhat rá a pára a növényekre.

A fagykár megelőzése

• Válassz fagytűrő fajtákat.
• Fagyzugos helyekre ne ültess.
• Mindenképpen tartsd be az optimális vetési időpontot. Ezek az időpontok a magtasakon is fellelhetők.
• A palántákat edzeni kell! Cikk ajánlat: Palánták felkészítése a kiültetésre
• A palánta kiültetés ideje mindig az ez előírt, javasolt időpontban legyen. Ezek az időpontok a magtasakon is fellelhetők. Ez még nem minden. További módosításokra lehet szükséged, egyrészt a saját régiódra jellemző átlagos időjárási viszonyokat, másrészt az aktuális meteorológiai erőjelzéseket figyelembe véve.

nagyobb felületű emelt ágyás takarása lepedővel

Mi van, ha valaki korai paradicsomra vágyik? Vagy, ha később, tavasszal, extrém meleg, száraz időjárási periódus következik? A túl hosszú várakozási idő sem jó. Akkor tegyük a dolgunk, és készüljünk fel az esetleges fagyos éjszakákra.
Hiszen bármilyen előrelátó és gondos vagy, az anyatermészet megtréfálhat, és meglephetnek a tavaszi, általában éjszakai fagyok. Ezért kiültetés, kelés után mindig figyelni kell az előrejelzéseket, és fel kell készülni a növények takarására.

Védekezés fagy ellen takarással

Ha fagykár ellen takarunk cseréppel, a műanyag cserépbe csúsztatott agyagcserép nem reped el, és nehezékként szolgál.

A téli takarás a korán hajtó évelőket védi meg a fagyoktól, a kiültetés, a palántázás előtti pl. szalmatakarás szintén jó védelmet nyújt a friss növények számára. Ugyanígy jó védelem a talpmeleget biztosító dombágyás, a tetővel kiegészített emelt ágyás, a szalmabálán létesített kert.

A takarás az egyik leggyakoribb védekezési módszer a fagyok ellen. Nem biztos, hogy a meteorológiai előrejelzés figyelmeztetése után minden szál növényünket egyenként takarni tudjuk, vagy le tudjuk borítani cseréppel, vödörrel, dézsával. Lesznek olyan növények, amelyeknek nem jut védőruha.

Paradicsom palánták takarása viszonylag erős falú, barna papírtasakkal.

Beszerezhetsz azonban papírzacskók, bevásárló tasakok, sütőipari zacskók néhány forintért darabját.   Előre össze is gyűjtheted őket. Ezeket aztán otthon házi növénytakaróvá alakíthatod. Bármilyen furán is hangzik, megvédik a növényeket a jó kis éjszakai fagytól. A kert pedig olyan bolondosan fest, hogy megéri pár fotót készíteni róla. Készülj fel a zacskókkal, és nevess a fagy képébe!

A palánták fagyvédelmére jól hasznosítható a PET palack, amelyek mini üvegházként működnek.

Legjobb, ha este nyolctól reggel nyolcig betakarjuk a növényeket. Legmegfelelőbbek a műanyag cserepek, vödrök, dézsák erre a célra. Széltől függően nem árt, ha mindegyik tetejére egy követ helyezünk. Légy előrelátó. Gyűjtsd az eldobható műanyag cserepeket, konténereket, amikben például fáidat vásároltad. Az öreg lepedőket és terítőket. Persze pokróccal ne takarj majd lágyszárú növényeket, hiszen megsérülhetnek. Minél könnyebb, lazább szövetet használj! Milyen jól fog jönni még mindez a didergő növényeknek! Vágd le egy nagyobb műanyag palack talpát, és húzd a növényedre. És még a háztartási hulladék újrahasznosításáért is sokat tettél. A takarást minden reggel távolítsd el! A takarásnál és a zacskózásnál ügyelni kell arra, hogy a fedőanyag ne érintse a növényt, mert akkor hővezetés útján következik be kárt okozó lehűlés!

További védekezési lehetőségekről olvashatsz az alábbi cikkekben: Hidegágyak, búrák, alagutak; Hidegágyak

Műanyag pohárral boríthatjuk a kis palántákat. A felborulás ellen be kell kicsit nyomni a talajba. A poharat nappal, jó időben egyszerűen elemjük le.

The post Tavaszi fagykár a veteményesben appeared first on Kert Lap.

A házikerti sárgarépa híres édes zamatáról, hersegő frissességéről. Bár az a hír járja, hogy a sárgarépa termesztése macerás, sok hobbikertész sikerrel termeszti. A sikeres termesztéshez mi is szeretnénk néhány alapinformációval szolgálni.

Hová vess répát?

A korai répák némi védelmet kívánnak, de a főszezonban termesztett répák napos, nyitott teret igényelnek. Ugyanarra a helyre három éven belül ne ültess répát.

Milyen talajba vess répát?

A répát ősszel felásott, lazított, szerves anyaggal dúsított, laza talajba vessük, mert a répatest akkor fejlődik szépen. Kötött talajba érett, lehetőség szerint lombkomposztot, marhatrágyát, de még inkább lótrágyát dolgozz be. Ezeket a tavaszi talajlazítás során is beforgathatod a talajba. Ilyenkor azért érdemes újra talajt lazítani, mert az őszi felásás ellenére a talaj télen összetömörödhet a talaj típusától függően. A káliumban gazdag talaj megfelelő szerkezetű, ízletes répát nevel.

Vethetsz dombágyásba, emelt ágyásba, be mély cserépbe, dézsába is. Vagyis a balkonon is nevelhetsz pár szál répát.

Hogyan készítsd elő a répa vetőmagot a vetésre?

Minden mag csírázását segíti, ha egy estére a vetés előtt vízben áztatják. Ez igaz a répára is. Nem kell hozzá csak egy pohár kéz meleg víz, amibe beledobod a magvakat, és egy teaszűrő, amivel kikanalazod másnap. A lecsepegtetett magvakat rázd a  szűrőből egy papírtörlőre. Itasd le róluk a vizet, hagyd őket száradni. A magvak máris vetésre készek.

A magcsírázása hőmérséklet függő

A sárgarépa répateste 15 ºC -18 ºC-on fejlődik a leggyorsabban. A zöld növényi rész számára magasabb hőmérséklet az ideális. A sárgarépa mag már alacsony hőmérsékleten csírázni kezd, de megfelelő fejlődéséhez legalább 10 ºC-t igényel. A talajhőmérséklet kulcsjelentőségű a répák számára. 5 ºC alatt a csírázás nehezen indul be. Azonban 10 ºC talajhőmérséklet felett már néhány nap múlva megjelennek a csíranövények. Ha kezeddel hidegnek érzed a talajt, egy hónapig kell várni a csírázás beindulására. A talajba előzőleg bedolgozott lótrágya hőt termel, ezért segíti a csírázás megindulását. Általában elmondhatjuk, hogy a korai, hűvösebb periódusban nevelt répák mérete kisebb, színe sárgásabb.

Mikor vess répát?

A vetési idő részben fajtafüggő. Indíthatsz egy kora tavaszi, február végi, március eleji, 20-25 cm-es sorokban, vetőbarázdába történő vetéssel, korai fajtával (Nantes). Ezután szakaszosan, kéthetente folytathatod a korai-, középkorai fajták vetését, egészen áprilisig. Így biztosíthatod folyamatos répaellátmányt. Végül, téli tárolásra, őszi felszedésre áprilisban vetheted a hosszú tenyészidejű fajtákat, 25-30 cm sortávolságra. Továbbá még ősszel, októberben, sőt novemberben is vethetsz rövid tenyészidejű korai répát (legkoraibb Amsterdam). Elfagyás ellen takarással védekezhetsz. Ennek hátulütője lehet, hogy a takarásra szánt szalma, kukoricaszár alá pockok telepedhetnek, így a jövő évi termést ők fogják elfogyasztani.

Ne feledd, hogy a korai illetve az októberi, novemberi vetés lassan kel! A javasolt vetési és felszedési idő, a fajta tenyészideje (pl. korai) a vetőmag tasakján szerepel.

Cikk ajánlat: Színes répák. A boltban vásárolható színes répák (pl. Harlekin) magvaiból nevelt répák magvai nem visszafoghatók.

Hogyan vess répát?

A könnyű és pici répa magvakat nem jó szeles időben vetni. Mivel a répa magvak kicsik, használj kávézaccot a vetéshez, amely jól láthatóvá teszi a magvakat, és a répalegyet is riasztja. Ha a répamag egy 2 cm mély vetőbarázdába kerül, amire lazán ráhúzod a talajt, majd óvatosan lelapogatod a gereblye hátával, biztosan sikerül optimális helyzetbe kerülnie a csírázáshoz.  Amikor a répa kikelt ritkítsd ki a sort úgy, hogy egy-egy növényke között legalább 5 cm távolság legyen.

Répa gondozása

Ültess a sorok közé hagymaféléket, bársonyvirágot, fokhagymát, vagy metélőhagymát a kártevők féken tartására. Az öntözést a répa meghálálja. Hetente végzett beiszapoló öntözéssel jó gyökérnövekedést érhetsz el. A répa gyomlálása az egyik legfontosabb feladat. A gyomoktól segít megszabadulni, hogy a vetésre előkészített talajt beöntözöd, és megvárod, hogy a gyomok kikeljenek, majd kiszeded őket. Az eljárást megismételheted. Ezzel látványosan csökken a répával együtt kikelő gyomok mennyisége.

Répa tárolása

A répa téli tárolhatóságát segíti, hogy benne található illóolajok ellenállóvá teszik a gyökérrothadással szemben. A magasabb páratartalmú, fűtetlen pince korlátozza a gyökér vízvesztését, fonnyadását, az alacsony (0°C -5°C) hőmérséklet a hajtás beindulását és betegségek terjedését gátolja.

Házikerti szüreteléskor a kihúzott répák zöldjét a gyökérnyak fölött vágd le. A sárgarépákat más gyökpérzöldségekkel együtt például  faládában tárolhatod. A szárazon megtisztított, száraz répát helyezd vászonnal bélelt ládába, amelyre előzőleg hőszigetelőként komposztot, homokot, fűrészport vagy avart rétegeztél. A répa rétegre újra jöhet egy hőszigetelő réteg, és így tovább.

The post Sárgarépa a vetéstől a betakarításig appeared first on Kert Lap.

A homoki babot 5-6 ezer éve termesztik az afrikai régióban mind élelmiszerként, mind takarmányként. Fő előnye hő és szárazságtűrése, valamint az, hogy szinte sívó homoktalajon is termeszthető. Nálunk a homoki bab valaha jobb napokat látott, a „valódi” bab megjelenése előtt sok helyen termesztették. Most esélyes visszatérő lehet.

Amikor nálunk az amerikai eredetű Phaseolus babok megjelentek, kiszorult a termesztésből, bár a Duna-Tisza közén még tartotta magát egy darabig. Termesztésének gátat szabott alacsony hozama és érési bizonytalansága. takarmánynak termesztették. Úgy tartották, hogy tápértéke a vörös heréével ér fel, és zölden szecskázva, szénaként adták a jószágnak. Most mégis esélyes visszatérő lehet, mert tenyészidejének második felében hő és szárazságtűrő. Szárazbabnak, zsenge hüvelye zöldbabnak is fogyasztható. Házikertbe jó szívvel ajánlható. Néhányan már Kecskemét hungarikumaként tekintenek rá.

karózott homoki bab.

A trópusokon régóta fontos élelmi növény, de, sok pillangós növényhez hasonlóan takarmányként, zöldtrágyaként is hasznosítják.

A homoki bab (Vigna sinensis), ahogy már kiderült, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik, egyéves, lágyszárú növény. Sok kedves népi elnevezése ismert: csicseribab, piribab, tehénborsó. A szavannákon honos. 300-800-ban került át Európa déli vidékeire, ahol nagyon jól meghonosodott a mediterrán régióban. Mélyre hatoló karógyökere és a belőle kiágazó, szívós oldalgyökerei a tápanyag hasznosításában jeleskednek. A gyökérgümőiben tevékenykedő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően, a kezdeti időszaktól eltekintve, nem szorul nitrogén ellátásra.

Dudvás szára elfekvő. De a piacon körbenézve található felálló hajtású, bokros változat is. Hármasan összetett levelei váltakozó állásúak. Virágai a babéhoz hasonlítanak, ezzel is jelezve a rokonságot. Ostorozó hüvelytermésében 6-20 mag fejlődik. Magkötés után könnyen elveszti a leveleit, és sokszor, amikorra beérik a termés, a növényen már nincs lomb. Ahány fajta, annyiféle magszín, a babokra jellemző vörös, lilás, barna, fehér, sőt tarka. Ismertek hosszabb (110-120 nap) és rövidebb (95-110 nap) tenyészidejű változatai. Bejegyzett fajtái nincsenek, de nyilvántartanak bajai és mohácsi tájfajtákat.

Homoki bab környezeti igényei

Melegigényes növény. Csírázása 12-14 ° C-on indul meg, de korán ne vesd, mert a hideg talajban a csírák elpusztulnak. Kezdeti víz és tápanyagigénye később lecsökken, sőt a csapadékos időjárás kimondottan kedvezőtlen számára a különböző kórokozók által okozott gombabetegségek megjelenése miatt. 27 ° C-os nappali átlag hőmérsékleten fejlődik optimálisan.

Silányabb talajon szépen fejlődik. Tápdús talajban rosszul érzi magát. Nem érzékeny a talaj kémhatására, de a talaj magas sótartalmát nem kedveli. Legjobban a laza, jó vízgazdálkodású és semleges pH körüli kémhatású talajban növekszik. Bár a Duna-Tisza közén a homokhátakon termesztették, a kötött agyagtalajt is elviseli.

Homoki bab gondozása

Kései, legkésőbb június eleji vetés után a kikelt palántákat még nem árt öntözni. Sortávolság 50-70 cm, tőtávolság 7 cm. Karós babként neveljük. A talajt előzőleg ne töltsd fel a szerves anyaggal, kivéve, ha zöldtrágyaként akarod a növényt hasznosítani. Kerti talajban nem igényel tápanyag utánpótlást. További tennivaló a gyomlálás. Zsizsik, takácsatka, esős időben gombák, vírusok megtámadhatják. Cikk ajánlat: Wigwam  zödségeknek (babsátor)

Megvásárolhatod a Valeyrac Exotics kínálatából.

The post Termessz homokon tehén borsót appeared first on Kert Lap.

Már javában veteményezel, de még mindig nincs késő, hogy pár szót ejtsünk a vetőcsíkról, vagy vetőszalagról. A szalagot apró magok számára találták ki, és az egyenletes vetést segíti.

Az apró magvakat szokás kávézaccal, nedves homokkal együtt vetni. De bárhogy igyekszik valaki, nem tudja a pontos tőtávolságot bemérni, hiszen, ahogy esik, úgy puffan, szól a népi mondás. Ilyenkor utómunkálatokra van szükség, ritkítani kell, és helyre kell pofozni a hibákat, ami nem csupán időrabló, fárasztó munka, hanem bizonyos fokig pazarló művelet, hiszen a palánták egy részét nemes egyszerűséggel el kell hajítani. Ennek a problémának a kiküszöbölésére találták ki egyéb megoldások mellett a vetőszalagot.

Néhány aprómag esetében már „konyhakészen” megveheted, ha kedved van jól kinyitni a pénztárcád. A készen kapható vetőszalag vagy vetőcsík esetében a magot egy biológiailag könnyen lebomló anyagra ragasztják egy előre megszabott, optimális távolságra. A kreatív kertész azonban választhat más megoldást is. Maga állíthatja elő a vetőcsíkot.

Vetőszalag készítése azonnal vetéshez

Tekerj le olyan hosszan WC papír csíkot, amilyenre szükséged van. Ez lehet a sor hossza, de ne legyen hosszabb 2 méternél. Helyezd sima asztallapra, óvatosan permetezd meg a papírt vízzel, úgy hogy nedves legyen, de ne tocsogjon. A víz maga lesz a ragasztóanyag. Igazítsd a papírcsík közepére a magvakat a megfelelő tőtávolságra. Az igazításhoz segítségedre lehet egy gyufaszál, csipesz. Hajtogasd hosszában össze a kész csíkot úgy, hogy az első harmadát ráhajtod a középső harmadra pl. balról, összenyomod, és ismét megnedvesíted, majd erre hajtogatod a harmadik harmadot jobbról. Ezt ismét óvatos benedvesítés kövesse. Fogd meg a két végét, így U alakban meghajlik, és máris viheted az előkészített ágyásba. De vigyázva fel is tekerheted  a WC papír rolnijára.

Vetőszalag készítése későbbi felhasználásra házilag készített ragasztóanyaggal

Egy másik lehetőség, ha később használnád a vetőszalagot, akkor a papírra ne benedvesítéssel ragaszd a magvakat, hanem előzőleg házilag készített ragasztóanyaggal. Amelyet a tőtávolságnak megfelelő helyre pöttyentesz fel és azonnal ráhelyezed a magot. Ezt követően meg kell várni, amíg a ragasztó megszárad. A ragasztó, más néven csiriz összetétele a következő: fél dl liszt + 2 evőkanál meleg víz. Az összetevők arányát esetleg meg is kell változtatni, hogy elég sűrű, de még jól felvihető masszát kapj. A vetésre kész szalagot tekerd fel, és tárold pl. egy borítékban.

Ragasztóként használhatsz mézet is, amit óvatosan felcsöppentesz a papírra vagy igen vékony csíkban vidd fel. Ezt nem kell megszárítani, elég összehajtani a már említett módon.

A ragasztó felviteléhez használhatsz igen vékony ecsetet, gyufaszál hegyét, vagy nejlonzacskóba töltve, a zacskó sarkát kiszúrva nyomhatod ki a ragasztóanyagot.

A magvak felhelyezésében segít pl. egy tölcsér, aminek a szárát a megfelelő helyre, illetve fölé állítva, mint egy csúszdán lecsúsztathatod a magot. Ugyanígy üres ceruzatestet is használhatsz. De felviheted a magvakat nedves ecsettel is. Egy helyre maximum két mag kerüljön. A papírcsík mellé helyezett vonalzó segít a megfelelő felhelyezésben.

Ne feledd, hogy minden esetben, ha többféle vetőcsíkot használsz, fel kell tüntetni a vetőcsíkon, hogy milyen magot tettél rá (pl. répa).

Hogyan használd a vetőcsíkot?

Húzz a kapa hegyével 1-2 cm mély barázdát. A vetőszalagot helyezd a barázdába, ha készen vásároltad, előzőleg a jellemzően három sor szalagot szét kell választani a perforáció mentén. Öntözd meg a csíkot, majd takard laza földdel, és még egyszer óvatosan öntözd meg.

The post Készíts vetőcsíkot! appeared first on Kert Lap.

Próbálj ki hét csúcs trükköt, hogy megszabadulj néhány kártevőtől, és könnyebben elvégezhess néhány kerti feladatot. A házikerti teendők sorában nem árt mások meggyőző tapasztalataira hagyatkozni. Íme, hét trükk, amivel kibővítheted a repertoárt:

Húzz harisnyanadrágot a káposztafélékre, tökfélékre!

Húzz harisnyanadrágot a káposztafejre, hogy megkíméld őket a kártevők támadásától! Amikor a fejesedni kezd, bujtasd harisnyába a fejes káposztát, brokkolit, karfiolt, tökfélék vagy a padlizsán termését. A harisnyanadrág minden kártevőt távol tart, még a rettegett csigát is, és a növény egészségesen fejlődhet kedve szerint.

Ültess össze paradicsomot bazsalikommal!

A bazsalikom nem csupán a mediterrán konyhán kölcsönöz jobb ízt a paradicsomnak. Csodás a végeredmény, ha a kertből frissen szedett bazsalikommal és paradicsommal készíted el az olasz makarónit. Kár, hogy a friss mozzarella nem terem mellettük. A bazsalikom hatóanyagai távol tartják a dohányszendert, elrettenti a liszteskét és a levéltetveket is.

Gondolj arra is, hogy a bazsalikom szúnyogriasztó. Csak szedj pár szálat a kertedből, tedd az éjjeliszekrényedre állított pohár vízbe. Máris nyugodtan telik az éjszakád.

Vedd körbe a kertet csípős paprikával!

A csípős chili paprika lángra gyújtja az ízlelőbimbókat, és segít távol tartani a kártevőket. Egy szomszéd évek óta a legerősebb paprika fajtákat ülteti a konyhakertje szélső soraiba, mintegy „tűzgyűrűvel” körülvéve a növényeket, és lássatok csudát, bár a levélrágások gyakoriak a kertjében, a paprikák gyűrűjébe zárt növényeken ilyesminek nyoma sincs. Ha nem hiszed, próbáld ki!

Tartsd távol a csigákat WC papír gurigával!

Végy egy guriga WC-papírt, és máris kitörölheted vele a csigaproblémát! De félre a tréfát! A csigától féltett növény köré két fél WC papír gurigából gallért készíthetsz, és a csigák, hernyók támadását kivédheted, méghozzá pénz ráfordítás nélkül. A guriga pedig, ha betöltötte feladatát, lebomlik.

Cikk ajánlat: Meztelen csiga

Készíts ültető gödröt karólyuk ásóval!

A Négy ötlet zöldségültetéshez című cikkünkben már írtunk a karólyuk ásóról: A jól előkészített, ősszel már fellazított talajba, emelt ágyásban, dombágyásban a karólyuk ásó segítségével is gödröt készíthetünk palántáinknak, megkímélve magunkat a görnyedéstől, talajemelgetéstől.

Alkalmazd a kertben a sokoldalú fokhagymát!

A fokhagyma a konyhakert Jolly Jokere. A hagymások hagymáival együtt ültetve távol tartja a hagymarágcsáló kártevőket. De nem csak ebben jeleskedik. Remek rovarriasztó permetszer. Erről többet írunk a Fokhagyma című cikkünkbe.

Trükközz a kertben tojáshéjjal!

Bár talajaink többsége meszes, előfordulhatnak savanyúbb, mészhiányos területek. Ahogy a Talajjavítás házilag című cikkünkben írjuk, a lúgos talajra tömény ecetet cseppentve erős pezsgést figyelhetünk meg. A pezsgés erőssége a lúgosság mértékére utal. Amikor nincs pezsgés, akkor folyamodhatsz a tojáshéjhoz. Még kiültetés alkalmával minden ültető gödörbe szórj egy marék porrá tört tojáshéjat. Ha tojáshéjat a talajfelszínre szórsz, megfékezheted a csigákat. Ha már betöltötte feladatát, szedd fel, és dobd a komposztba!

Erős paprikák edényben a konyhakert körül.

The post Hét csúcs trükk, amit kipróbálhatsz a kertben! appeared first on Kert Lap.

A fejes saláta mindig kedvelt csemege. Ha a fejes salátát a kertedben termeszted, nagyobb a valószínűsége, hogy nem fog szermaradványokat tartalmazni, kivéve, ha te magad nem teszed bele.

Egy előző cikkünkben már bemutattuk a fejes salátát!

Fejes saláta vetése

Fejes salátát termeszthetünk balkonládában vagy cserépben is. Cikk ajánlat: Tavaszi salátakonténerek

Legalább három bokor saláta legyen a kiskertben ágyásban, konténerben, ahogy a nóta is ajánlja! A magvetéstől számított egy hónap múlva már szedhető. Palántának februártól májusig vethetjük, sőt fajtától függően később is, majd kiültethetjük a szabadba 20×20 cm sor és tőtávolságra. Vetőmagszükséglete 1-1,5 g/10m². Egészen augusztus végéig ültethetjük, de ekkor már jól szellőztethető fólia alá. Az ültetés után 6 hét múlva már szedhető.

Kiskertbe a szabadföldi fajtákat ültesd! Bár nyáron könnyen felmagzik, és nem könnyű jó minőségű salátát produkálni, az Attrakció (kissé lapított, zárt, kemény, levele sima, hullámos szélű fej), Balaton zöld (Nagy, zárt, középzöld fej), Keszthelyi nyári (nagy, kemény, jól zárt fej, levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak) palántái nyáron ültethetők (május-július). A nyári fajták csak hosszú, legalább12 órás, intenzív megvilágításban fejesednek. Helybevetésük időpontja március-június. A helybevetett palántákat kelés után ritkítani kell. Az áttelelő fejes salátát – például a Téli vajfejet – augusztusban és ősszel vetjük, így már kora tavasszal szedhető.

A kikelt 3-4 leveles növényeket egyeld ki úgy, hogy 15-20 cm távolságra legyenek a növények egymástól. Később minden második növényt húzz ki, beállítva a 30 cm-es végleges tőtávolságot.

Fejes saláta környezeti igényei és gondozása

Jó szerkezetű, kissé laza, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdag talajba való. Nagyon fontos számára a fény. Ha napfényt nem tudunk biztosítani számára, ne kísérletezzünk termesztésével. Azt is tudnunk kell, hogy a hűvös klímát kedveli, de a párát nem. Magas páratartalomnál jelentős a gombás és a baktériumos betegségek felszaporodása. Élettani elváltozást is tapasztalhatsz ilyenkor: üvegesedést, a levélszél barnulását. Tartósan alacsony hőmérsékleten több fajtában antocián képződik, a levelek lilás-zöld vagy vöröses-zöld színűek lesznek. Ez azonban minőségromlást nem okoz, pusztán az esztétikai élményt rontja. Magas hőmérsékleten laza, könnyű fejek fejleszt.  A nyári alacsony páratartalom, az öntözés elmaradása is megviseli a fejes salátát. Az idősebb levelek szélén apró, tűszúrás szerű szövetelhalások jelennek meg, amelyek idővel nagyobbak lesznek, összeérnek, és száraz, 5-10 mm vastagságú csíkot alkotnak.

Miután a fejes saláta sekélyen gyökerezik, vízigényes. Kis adagokban, naponta többször öntözd! Öntözésére nagyon oda kell figyelni, mert a kórokozók a vizes környezetben könnyen elszaporodnak. Öntözd reggel, vagy délelőtt, hogy a levelek mihamarabb megszáradjanak. A legtöbb vizet a fejesedés időszakában igényli. Fejesedés miatt csak fiatal korában tudod kapálni. Betakarítására akkor keríts sort, amikor a fejek kézzel megtapogatva keménynek mutatkoznak. A fejeket a talaj fölött kb. 1 cm magasan vágd le.

Csigariasztónak alkalmazhatod a fotó látható megoldást is, ha csak pár tő salátáról van szó. A még ifjonc palántára húzd rá a gallért, így a salátafej nem sérül, és a talajfelszíntől is távol tudod tartani.

Növénytársítások

Salátát a zeller és a petrezselyem kivételével bármelyik növény előtt után vagy mellé vethetsz. Jól társítható paradicsommal, retekkel, karalábéval, póréhagymával. A fejes salátában kárt tesznek a meztelen csigák, ezért a saláta ágyás mellé egy sor fokhagymát, körömvirágot, büdöskét vagy mustárt ültessünk ki. A levélzöldségeket, így a fejes salátát is védi a fejek közé ültetett egynyári borsikafű a levéltetvektől. A fejes salátát más színes, tarka, fodros levelű salátákkal is összeültethetjük.

Forrás: Agroinform: A fejes saláta szabadföldi termesztése; Biokultúra: A tavasz első zöldségei

The post Fejes salátát a kertből az asztalra appeared first on Kert Lap.

Miután a terület kicsi, olyan zöldségeket termesztünk magunknak, amit a legjobban szeretünk, és a leggyakrabban fogyasztjuk. A palántákat már február közepén elvetettük és a verandán neveltük őket. 

Az előzményekről itt olvashatsz: Társasházi konyhakert magaságyásban

Vetés magaságyásba

A magaságyásban a sorokat azért kellett észak-dél irányban tervezni, mert a kert csak kora délelőttől kora délutánig kap napot, így minden sorban kb. egyformán kerülnek a növények napra.

Helybe vetettük az alábbiakat: Szentesi óriás vajretek, Szentesi lila karalábé, csíkos padlizsán, Sonesta bab, sarjadékhagyma, Nantes2 répa.

Vetés ideje

A répa mintegy hat hét elteltével kezdett csírázni. Jobbat tett volna neki, ha vetés előtt egy éjszakára vízbe áztatjuk a magvakat. De nem duzzasztottuk elő a magvakat. Viszont vetőcsíkot készítettünk.

Egy elfoglaltságaink miatt március végéig vártunk a vetéssel. Így kicsit megkésve jutott ki a répa, a gyökeres petrezselyem és a sarjadékhagyma. Egy hét múlva már (kicsit elsietve, de szerencsére nincs baj…) követte őket a bokorbab. Erre egy héttel az ágyásba kerültek a fokhagymák, amelyeket a tavalyról a földben maradt, most az ágyás előtt egy sorban található elszaporodott fokhagymából válogattuk.

Április 5. körül vetettük az alacsonyabb ágyásba a karalábét, majorannát, retket és mindkét magaságyásba a Mano paradicsom palántákat, mert a verandán túl jól érezték magukat, és óriásivá nőttek.

Cikk ajánlat: Készíts vetőcsíkot!

Fokhagyma a magaságyásban

Balról jobbra: vetett karalábé, kipalántázott majoranna, vetett retek, átültetett fokhagyma.

Rovar riasztónak a magas ágyás széleire kerültek a tavaly óta rendkívül elszaporodott fokhagyma tövek, amelyeket kiemeltünk, és a magaságyásba ültettünk. A fokhagyma, amit tőosztással elszaporítottunk, nagyrészt nem gerezdes típusú, hanem gömb alakú hagymát képeznek, és a hagymaszáron sarjhagymákat fejlesztenek. Reményeink szerint a fokhagyma erős illata számos kártevőt és kórokozót távol tart.

Répa-hagyma társítás

A répa kártevőket riasztandó a répasor mellé vetettük a sarjadékhagymát. Miután csak három igen vékony szálacska kelt ki (rigókár), a sorba az elszaporodott fokhagymák kerültek. A répalégy ellen a hagyma, a hagymalégy ellen a répa kiváló, mert a két légy utálja egymás gazdanövényét.

Egynyári borsikafű – bab társítása

A korai érésű vajbab mellé került a szintén tetű- és kártevő riasztó egynyári borsikafű (Satureja hortensis), amely palántáit ajándékba kaptuk. Fölösleges kikelt palánták voltak ezek, amelyekre nem volt szükség, hiszen az egynyári borsikafű önvető, és bőven elszaporodik a kertben, ha nincs kordában tartva. Ha nálunk is elszaporodna, az sem gond. A felesleget kihúzgálhatjuk.

Paradicsom-bazsalikom társítása

A paradicsom tövek közelébe bordó erezetű, fagytűrőnek becézett bazsalikom palántákat ültettünk. A keskenyebb levelű, kicsit erősebb textúrájú bazsalikomok sokkal ellenállóbbak, mintha a boltban vásárolt, étkezési céllal friss fogyasztásra ajánlott bazsalikomot veszünk  a Tescoban, vagy egyebütt. Ezek kis valószínűséggel maradnak meg a kertbe kiültetve, még akkor is, ha kiültetés előtt szoktatjuk az új klímához. Ezzel a párosítással szeretnénk elérni, hogy még ízletesebb paradicsomaink teremjenek, mert a bazsalikom és a paradicsom nem csak a tányéron finomak együtt!

 Konyhakerti magaságyás gondozása

Madárgondok

Eleinte a legnagyobb gondot a rigók kapirgálása okozta. A talajba tűzködött fehér műanyagvillákkal próbáltuk a kedvüket szegni, hogy ideszálljanak kapirgálni. De ez nem segített igazán. A rigók sikeresen kikapálták a sarjadék hagyma- és répavetés egy részét. Miután többször visszatértek, csirkehálóval borítottuk az ágyást, amíg a növények túl nem nőtték.

Fagyveszély

Végiggondolva a történéseket, a fagyveszély sem volt “kutya”! A már kiültetett paradicsomokat, a kikelt veteményt fátyolfóliával védtük a fagyos éjszakák ellen. A fátyolfólia nem csak a fagytól, hanem a széltől és a rajzó kártevőktől is megóv. Ha a paradicsomok nem lettek volna magasak, egyszerűbb dolgunk lett volna. Csak ráborítani a palántákra, és a széleket kővel, vagy kapával ráhúzott földdel rögzíteni. De sajnos mi ezt nem játszhattuk el. Ezért sebtiben tákoltunk a kamrában fellehető faanyagokból tartóelemeket, amelyek el tartották a fóliát. Cikk ajánlat: Tavaszi fagykár a veteményesben; Fóliák, hálók, szövetek alkalmazása a házikertben

Gyengéd növényvédelem és egyebek

A növények hetente kapnak fele zsíros tej – fele esővíz permetezést, hogy az ellenálló képességüket fokozzuk. Szintén erősítés céljából esővízzel felére hígított erjesztett csalánlé oldattal öntözünk. A paradicsom kis oldalhajtásait kitörjük. A szárról az alsó leveleket, amelyek a földre hajoltak, is letörtük, ezzel is csökkentve a gombafertőzés esélyét.

Nem tudtuk kivárni a május közepét, már kiteregettük vékony rétegben a fűnyesedéket, de csak a paradicsom köré, hogy az esetleges talajból fertőző gombák támadásának útját álljuk. Arra nem gondoltunk, hogy a madarakat még jobban odacsalogatjuk, hiszen remek fészekbélést ajánlunk fel nekik. így aztán minden reggelre szétkotorták a mulcsot.

Cikk ajánlat: Paradicsomtermesztés házikertben

A maradék

Sárga Venus balkonparadicsomot, csíkos balkon padlizsánt, Kalabria csípős paprikát és óriás cseresznyepaprikát is palántáztunk, de őket nagy cserépbe ültettük, a verandán maradtak, kivéve a paprikák egy része, amelyeket kivittük a magaságyás mellé. A megporzást segítendő a paradicsomokat naponta meglátogatjuk egy kis ecsettel, amivel megkenegetjuk a virágokat, a méhecskéket helyettesítendő. A virágok szépen kötnek!

A verandán maradtak a balkonparadicsomok, és a csíkos balkonpadlizsánok. Ők a retek után fognak kikerülni. Az egyetlen gond, hogy a padlizsánok már rég túl vannak a palánta állapoton, sőt már van, amelyik virágba fordult. Át kellett ültetni őket cserépbe. Lehet, hogy néhányan már így is maradnak.

Ha minél többet szeretnél tudni a házikerti haszonkertek gondozásáról gyere el a biokertész témanapra!

The post Társasházi konyhakert magaságyásban – növények appeared first on Kert Lap.

Kis befektetéssel jó eredmények a házikerti burgonyatermesztésben. Idő és pénztárca kímélő, és ami a legfőbb, a termés fogyasztása egészséges. Mielőtt kitérnénk a részletekre, nézzük át az alkalmazott technikák előnyeit.

Nagyon sokszor olvashatunk arról, hogy a lusta kertészek vagy szebben szólva időhiányos, még szebben szólva okos kertészek sok más mellett nem ásnak, nem kapálnak, nem öntöznek (csak néha), és ami a legfőbb, nem használnak vegyszereket, amitől a termesztés pénztárcakímélő lesz. Azonban a lustaságnál és a fukarságnál sokkal fontosabb, hogy a „lusta” kertészek nem akarnak felesleges vegyszereket vinni a talajba, a növényekbe. Fontos az is, hogy az általuk alkalmazott, jobban mondva nem alkalmazott talajművelés során a bolygatatlan talaj szerkezete nem rombolódik, a talajéletet sem zavarja meg a művelés.

És hogy mi helyettesíti a kapát és az öntözést? A mulcs. A mulcs kiiktatja a gyomokat (A mulcsozás előtti kapálást azonban nem lehet megúszni!), temperálja a talajhőmérsékletet, őrzi a talajnedvességet. A sokféle szerves mulcs egyike a szalma, amelyet ebben a különösen egyszerű burgonyatermesztésben alkalmaznak. A szalmát sokan nem kedvelik. Az ellenérvek között szerepel, hogy a szalma alá beköltöznek a pockok, meztelen csigák. Hogy mi az igazság? A beköltözés előfordulhat, de a korai burgonyák hamar kikerülnek, nem sok ideje jut a pocoknak az otthonteremtésre. Egy másik ellenérv, hogy támadnak a szalma alatt a gombabetegségek. Általánosságban igaz! Az a titok nyitja, hogy kötött talajra nem való. De a burgonya sem!

Ezzel el is érkeztünk a termesztés tárgyához, a burgonyához. A burgonya nem csak a szegények eledel. Ezzel valószínűleg, mindenki egyet ért. Miután a burgonyagumó megvastagodott, húsos, tápanyag raktározó földalatti, eredeti élőhelyén áttelelő hajtását esszük, sokféle módon termesztik, amelyek közül több nem is olyan egyszerű. Most egy olyan módszerről lesz szó, ahol nem kell vetni, nem kell töltögetni, és nem kell kapálni.

Erzsi, a „Hobbikertészek, ide!” csoportból büszkélkedett új kiskerti, vegyszermentes burgonyatermesztési módszerével. Jobban mondva a módszer nem az övé. A névrokon Krumpach Erzsébet: “A bőség kertje” című könyvében olvasta. Krumpach agrármérnök, majd főállású anyuka, az egészséges életmód követőjeként saját biokertje tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.

A mi Erzsink így ír: Korai burgonyafajtákat használtam, Impalát és Red Scarletet. A talajt kicsit meghintettem fahamuval, rátettem a vetőgumókat, betakartam kb. 40 cm vastagon szalmával. A gumók csak épp egy kicsit voltak a földben, nem mélyen, mint a fészkes vetésnél. Szinte kilátszottak. Csak akkor öntöztem, amikor hosszú ideig nem esett az eső. Március elején vetettem, és tegnap (június 9-én) szedtem fel a gumókat (a sok meztelen csiga miatt kicsit hamarabb a kelleténél). Krumplibogarak szerencsére nem voltak, csak a csigák eszegették a zöldjét. Semmi vegyszert nem kapott. Igazából ennyi.

A fotón látható termés magáért beszél. Próbáld ki te is! Jó kertészkedést kíván Gazsó Erzsi, a “Hobbikerészek, ide!” csoportból.

Egyéb házikerti burgonyatermesztési módszerek: Házikerti burgonya termesztése

A burgonya betegségei és kártevői: Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomon; Burgonyabogár

A fotókat Gazsó Erzsébet küldte.

The post Kis befektetés, jó eredmény a házikerti burgonyatermesztésben appeared first on Kert Lap.

A fuszulyka szára nemhogy felfut a fára, hanem beérett hüvelyterméséből kerül ki a szárazbab vagy szemes bab. Olvasd el, hogyan!

A bab Közép-Amerikából származik, a szárazbab mégis majdnem hungarikum, legalábbis 15 éve készülődik azzá válni. Addig is amíg várod, hogy előlépjen hungarikummá, gondolj arra, hogy a jókai bablevesnek, amely a szintén hungarikumnak számító Gundel házban látta meg a napvilágot, tényleg nincs párja a világon.

Ahhoz, hogy élvezhesd a házi készítésű bablevest, elő is kell állítanod a leveshez nélkülözhetetlen száraz babot. Mert bár a bableveshez való kellékeket variálhatod kedvedre, egyet biztosan nem nélkülözhetsz a levesből, a babot.

Mi a különbség a zöldbab, kifejtőbab és a szárazbab között?

A szárazbab már az ókorban is ismert élelem volt, de zöldbabként csak a 1800-as évektől kezdték fogyasztani. Még száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zöldbab és szárazbab fajtakör szétváljon. Egyes kéthasznú fajták mind szárazbabként mind zöldbabként fogyaszthatók.

A zöldbab (Phazeolus vulgaris) a sokszor zöld másszor sárgás változó megjelenésű hüvelytermés, amiben viszonylag puha, zsenge babszemek találhatók. Fajtától függően lehetnek a hüvelyek egészen laposak  is, amelyekben éppen csak kialakul a magkezdemény. Zöldbab esetében a hüvelyeket megpárolásuk után a maggal fogyasztjuk.

A karósbab (Ph. vulgaris var. communis) fajták némelyike felhasználható zöldbabként, de, ha hagyod tovább érni, és a hüvely már kezd pergamenszerűvé alakulni, a körömmel még mindig benyomható, viszonylag zsenge babokat kifejtheted. Ez a fejtett bab. A zsenge babok párolhatók, hidegen salátaként, melegen levesben, egyéb babos ételekben fogyaszthatók. Ilyenkor a hüvely a komposztra kerül, a kifejtett bab pedig elfogyasztásra. Ha a bab tovább érik, szárazbabként lehet felhasználni. Más karósbab fajták termése zöldbabként nem fogyaszthatók, viszont a babot kifejtve kifejtőbabként illetve teljes érési állapotban szárazbabként fogyaszthatók. Míg a kifejtőbabot nem kell áztatni, könnyen, gyorsan puhul, addig a szárazbab csak előzetes áztatás után.

Míg a hazai zöld és szárazbabok többséges a Phaseolus vulgáris fajhoz tartoznak,  addig a salátababok, kifejtőbabok egy része a Phaseolus vulgáris fajba, más részük viszont a Phaseolus coccineus fajba tartoznak.

A szárazbab bemutatása

Fotó: Szalay Zsuzsanna a “Hobbikertészek, ide!” FaceBook csoportból.

A szárazbab olyan sokféle akárcsak Gombóc Artúr csokoládéi: lehet apró, közepes, óriási. Kerekded, hosszúkás és vese alakú. És számlálhatod akár Mehemed a teheneket, aki, mint tudjuk, meg is számlált háromfélét: Fehéret, feketét és tarkát. A fehér fajták, már, ami a babot és nem a teheneket illeti, bőtermőek, a tarka, gyakran fürj típusúnak nevezettekhez képest. A konyhai felhasználásáról itt olvashatsz: Mi fán terem a bab?

A karósbab hosszú tenyészideje miatt csak főnövényként termeszthető. A karósbab, akár zöldbabként, akár szárazbabként termeszted, meleg-, víz- és tápanyagigényes, hideg érzékeny. Laza, tápanyag dús talajba ültethető. Területe hajlamos a gyomosodásra, nem véletlenül hívják kapás növénynek, Kapáld tehát szorgalmasan. A kisketi termesztésről szóló részleteket, a futtatásra vonatkozó tippeket az alábbi cikkeinkben olvashatod: Zöldbab; Wigwam zöldségeknek

 A karósbabok közül régóta kedvelt magyar fajta a Juliska karósbab, amely kifejtőbabként és szárazbabként is fogyasztható. Azaz a hüvelyből kifejtett babokat zsengén, vagy teljesen érett állapotban is lehet fogyasztani. A szabadfold.hu így jellemzi: Erős szárú, kezdetben vajsárga, majd szép fehér virágot hozó tövén a lapított, széles hüvelyekben hozza a sötétbarna, vese alakú magjait. Mivel korai, már június közepétől virít, és igen bőtermő, ezért is népszerű.

The post Fuszulykából szárazbab appeared first on Kert Lap.

Itt a fokhagyma szezon. Június végétől kitermelheted egész éves fokhagyma szükségleted. Varázsold ki a földből, szárítsd meg, és válogasd ki a fokhagymát! 

A fokhagyma könnyen termeszthető, jól tárolható. Az ősszel duggatott fokhagyma június végétől már szedhető. A tavaszi fokhagyma pedig július közepétől. A fokhagyma akkor szedhető, amikor levelei kezdenek tönkre menni, és az alsó levelek már megbarnultak, elszáradtak. A felszedés idején a talaj száraz legyen.

Cikk ajánlat: Duggassunk fokhagymát;

Varázsold ki a földből a fokhagymát, elmondjuk hogyan

Ásóvillával vagy ásóval áss le a fokhagyma mögött 15 cm mélyre, és óvatosan emeld ki a hagymát annyira, hogy látszódjon. Majd gyengéden takarítsd le róla a talajt. Ha a fokhagyma sértetlen, hosszan tudod tárolni. A megtapadt földet akkor sepregesd le róla, amikor már megszáradt. A fokhagymát kivétel után rögtön vidd el a napról.

Kezdetét veheti a fokhagymaszárítás

A fokhagymákat kösd 8-10-es csokorba, és fejjel lefelé aggasd fel, árnyas, jól szellőző helyre. Errea célra szóba jöhet a padlás, fészer.

Így készíts fokhagyma fonatot!

Válogass fokhagymát az őszi ültetéshez!

Válogasd ki a legszebb hagymákat az őszi ültetésre. Ha minden évben a legnagyobb, legszebb hagymákat választod ki, egyre szebb, egyre jobban fejlődő fokhagymád lesz, miközben a növény minden évben egyre sikeresebben alkalmazkodik a kert talajához és klímájához.

Rovarriasztót is készíthetsz a fokhagymából

Két gerezd fokhagymanyomón átpasszírozott fokhagymát, egy evőkanál oliva olajat tégy 4 liter esővízbe, és hagyd állni 48 órát. Majd szűrd le, adj hozzá néhány csepp mosogatószert, és már kész is a permetlé! Permetezz este, mert nappal a permetszer esetleg megégheti a leveleket.

The post Fokhagyma szüret appeared first on Kert Lap.

Vethetjük az áttelelő növények magjait, a sóskát, spenótot. Az áttelelő spenótot szeptember végéig vethetjük. Ha friss spenótra vágyunk augusztus vége az utolsó lehetőség a spenót vetésére. Káposzta mellé ültetve távol tartja a földibolhákat.

Ki szereti a spenótot? Egyesek szerint csak Popey, a tengerész. Engem gyerekkoromban a spenóttal, illetve a belőle készült főzelékkel ijesztgettek, amit máig alig hevertem ki. De remélem másokat nem ért ilyen sokk, és örömmel fogyasztják ezt a rendkívül egészséges zöldséget.

A spenót másik neve paraj arra utalva, hogy a spenót a disznóparéj félék családjába tartozik.

A spenót történelme

Arab mezőgazdászok azért tudták sikerrel termeszteni, mert öntözéses művelés keretében termesztették. Az első referenciák 226-640 körüli évekből származnak Perzsiából. 647-ben Nepálból Kínába került, ahol ma is perzsa zöldségnek nevezik. Spanyolországba a 12. századba került. Az 1300-as években egész Európában elterjedt. Magyarországra állítólag állítólag a keresztes vitézek hozták. Elsősorban kolostorkertekben termesztették.

A spenót bemutatása

A spenót (Spinacia oleracea) a parajfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó egyéves, lágy szárú, orsó alakú főgyökérzetű növény. A nemzetséghez még további két faj tartozik, az elő-ázsiai vadspenót (S. tetrandra) és a közép-ázsiai vadspenót (S. turkestanica). A Dél-Nyugat Ázsiából és Közép-Ázsiából származó géncentrumú spenót valószínűleg a Spinacia tetranda növényből származik. Anatóliában most is fogyasztják ennek a növénynek vadon gyűjtött zöld leveleit.

Kerekdedek vagy tojásdad alakú levelei tőrozettát alkotnak. Ezt fogyasztjuk. Az 1 m magasra is megnövő magszáron a tőlevelektől eltérő levlelek fejlődnek. Virágai legnagyobbrészt kétlakiak. A kettősbog nőivarú virágzatok csak a gömbölyded makkocska termés beérlelése után száradnak el.

A spenót tápértéke és gyógyhatásai

Anyám szerint, a spenót azért egészséges, mert sok benne a vas. No, ha valami nem igaz, akkor ez biztosan nem az, mert oxálsav tartalma miatt éppen hogy gátolja a vas felszívódását. Gyógyhatásai azonban közismertek. A népi gyógyászat ajánlotta többek közt magas vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen. Később a nagy adagú nitrogéntrágyázás divatja idején, azzal ijesztgették a jó népet, hogy a leveleiben felhalmozódott nitrát különösen kisgyermekekre nézvést veszélyes. A túltrágyázás időszaka azonban lejárt, részben a környezetkímélő gazdálkodás, részben a pénzszűke miatt. A kiskerti termesztés során azonban nem árt ezt a verziót megszívlelni: Óvakodjunk a levélzöldségek túlt(nitrogén)rágyázásától.

A spenót gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk, ha nem főzzük. A spenótban az értékes B vitaminokat könnyen megsemmisíthetjük a főzéssel. A spenót erős antioxidáns, sejtjeinket megvédi az oxigén szabadgyököktől. Szelén tartalma támogatja a vitaminok ezen tevékenységét.

Manapság rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé sorolják, alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható. További előnye, hogy jó folsavforrás, vagyis mégis hasznos a vérképzés szempontjából, hiszen a folsav a vörösvértest képződéshez nélkülözhetetlen. Kálium tartalma miatt pedig a szervezet ionháztartását befolyásolja pozitívan.

Oxálsav tartalma a benne levő kalciummal kőlerakódást okoz a szervezetben. A reumatikus betegség nem jelentkezik azonnal. A lerakodás megkezdődhet akár gyerekkorban, a fájdalmakat csak később kezdjük érezni. Ha kúraszerű fogyasztással csak nyers spenótlét veszünk magunkhoz, nemhogy nem képződik lerakódás szervezetben, de a spenótlé meggátolja a vese és a húgyutak kőlerakódását is.

Kora tavasszal és ősszel termeszthető áttelelő fajta.

Spenót a kiskertben

Aki korai spenótra vágyik, az tavaly májusban begyűjtötte a magszárat, papírlapra kirázogatta belőle a magvakat, és eltette szeptemberig, amikor is annak rendje és módja szerint elvetette. Ez az őszi vetésű spenót, (sortávolság 20-30 cm, a vetési mélység 2-3 cm. 10 m2 elvetéséhez 30-40 gramm mag szükséges) amely a telet általában jól bírja, főleg ha némi kaszálékkal is sikerült takarni. Ha a fagyok beállta előtt a vetés fölé fóliaalagutat helyezünk, akkor rövidesen szedhetjük a friss spenótleveleket.

A tavaszi vetést már február végén, a talaj kiengedése és szikkadása után meg lehet kezdeni és ez egészen április végéig szakaszosan végezhető, néhány magszárképzésre kevésbé hajlamos fajta még ennél később is vethető.  A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak.

Áttelelő fajták pl. Matador, Vital, Atlanta.

Senót peronoszpóra kártétele

A spenót peronoszpóra

Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra (Peronospora farinosa f. sp. spinaciae), amely elhalt növény i részeken áttelel. Nedves, hűvös időben lép fel.

Tünetek
•A levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg
•A folt fonáki részén lilásbarna penészgyep
•A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek
Támadását úgy előzhetjük meg, ha a növényt olyan talajban neveljük, ahol már évek óta nem volt spenót. Ne vessünk földről összeszedett spenótmagvakat illetve szedjük ki a magától kelt spenótot. Ne vessük cékla és mángold közelébe.

Védekezés: rezisztens fajták telepítése, rézoxikloriddal történő permetezés 4 és 8 leveles korban.

The post Spenót appeared first on Kert Lap.

Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom,  mondja a mákrajongó kiskertész, aki semmi pénzért nem mondana le néhány sornyi mák termesztéséről, és arról, hogy még a karácsonyi bejgli töltelékét is saját mákkal készítse. A mák rendkívül mutatós a máktermesztés egész időszakában, de legfőképpen virágzásban gyönyörködteti a szemet.

A mák kiskertben, saját használatra hatósági ellenőrzés nélkül termeszthető. A kizárólag étkezési célra, úgynevezett nulla alkaloidtartalmú fajtákat, amelyeknek még a gubójában sincs hatóanyag, 500 nm-nél kisebb területen, saját célra történő felhasználás esetén termesztheted.

Mielőtt tovább olvasnál ismerkedj meg a mákkal: Mákunk van.

Az étkezési mák magja értékes, étkezésre alkalmas zsíros olajat és fehérjét tartalmaz. Alkaloidoktól gyakorlatilag mentes.

Kétféle étkezési mák van forgalomban. A tavaszi mák, amelynek egyedfejlődési időszaka 120-160 nap, és az áttelelő őszi mák, amelynek egyedfejlődési időszaka 250–270 nap. Az őszi mákot ősszel kell vetni, szeptember végén, október elején. A tavaszi mákot pedig olyan korán, amikor már rá lehet menni a talajra. A kiskertekbe az őszi mák ajánlott, amely korábban terem, nagyobb a maghozama,  a korai fagyokra nem érzékeny, és ellenálló a máktokbarkóval szemben.

Mák vetése ősszel

Máktermesztés számára napos, szélvédett helyet válassz! Csak jó talajú, apró morzsalékos talaj jöhet számításba. Az átlagos, laza szerkezetű talaj is megfelelő. Ugyanarra a helyre 5-6 évnél hamarabb ne kerüljön! Akkora területen termessz, amely elegendő a család éves mákigényét ellátni. E nagyjából 10 négyzetméter, amelyről másfél kg mák takarítható be.

A mákot jól előkészített, alaposan átforgatott talajba vesd. A mák magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért asztallap simaságú talajba vesd, majd vékony komposztréteggel takard. Ajánlott sortávolság 30 cm.

Fotó: Hegede Lujza, a “Hobbikertészeik, ide!” csoportunk tagja.

Az őszi mák gondozása

Az őszi mák akkor telel át sikeresen, ha erőteljes tőlevélrózsát fejleszt. Kezdetben a mák vízigényes, de virágzásban már száraz, meleg időjárásra van szüksége. A sziromhullástól a teljes toknagyság kifejlődéséig a csapadékosabb, meleg időjárás optimális számára, míg a tok és magérési szakaszban viszont ismét meleg, száraz, csapadékmentes időjárást igényel. Ilyenkor a csapadékos időjárás kedvez a gombás fertőzéseknek.

A kikelt máksorokat kétszer is egyelni kell. Először egymástól 15-20 cm-re hagyjunk meg egy csokorban néhány növényt, végül ezek közül is a legerősebbet. Egy hobbikertész így emlékezik ezzel kapcsolatban: „Nagymamámnak volt egy kis hegyes kapája. Mindig az lett a mák közötti távolság, kb.10-12cm”.

A mák gyomosodásra érzékeny. Ez főleg az őszi és a rákövetkező tavaszi szezonban okoz majd gondot. Gyomlálásra van szüksége! Ha ezeket a munkákat elvégezted, a mák biztosan átvészeli a telet A kikelt növények 4-6 tőleveles állapotban telelnek át. Tavasszal, amikor a növények már térdig érnek, jöhet a fahamu és a komposzt, amivel jó megszórhatod a területet.

Mák növényvédelem

A tavasszal megerősödött vetemény ellenálló lesz a talaj felső rétegében bábozódó máktok barkóval szemben. A mák további ellenségei a máktok légy ás a vincellérbogár. Kórokozói közül a legfenyegetőbb a lisztharmat, a peronoszpóra. Lisztharmat ellen kén-, kalcium poliszulfid tartalmú szerek permetezésével védekezhetsz, peronoszpóra ellen réztartalmú szerekkel. A hernyók ellen használj Bacillus thuringiensist (Dipel). Levéltetvek, tripszek ellen ott a Vektafid, amelynek 83%-a paraffinolaj, vagy Biola, amelynek 50%-a repceolaj.

Mákszüret: rövid szárral vágd le a száraz, zörgő máktokot, majd a tok kalapját, és ráz ki a mákot.

Mák betakarítás, mák mosás

Hegede Lujza, a “Hobbikertészeik, ide!” csoportunk tagja így mossa a mákot: Amikor a levelek és a gubó megszárad, a gubóba zörögnek a magvak, eljött a betakarítás ideje. A mák mosása azért ajánlott, mert kerül bele a burokból is, és van selejtes szemű mák is. Mindegyik feljön a víz tetejére, ezért le lehet önteni. Háromszoros átmozgató öblítés után terítőn szárítsd 3-4 napig.

Fotó: Hegede Lujza, a “Hobbikertészeik, ide!” csoportunk tagja.

The post Zsákomban a mákom appeared first on Kert Lap.

Sok volt a termés? Íme a feldolgozás egyik egyszerű módja. Ahol megmarad a legtöbb vitamin.

Chips

Ne burgonya chips-szel kínáljuk a vendégeket. Sokkal egészségesebb a zöldség vagy gyümölcs chips! Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani!  Vegyük például a pasztinák és a cékla chips-et. Aztán itt van a cukkini chips. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba.  Ez csak tréfa! Az ízük igazán különleges. Ezeket a zöldségeket vékonyra szelve, megblansírozva, a vizet felszárítva, esetleg olajspray-vel befújva, majd a 100 fokos sütőben szárítva néhány órán át, máris ropogtathatjuk a finomságot.

De mi is az a chips? Eredetileg a hajszál vékonyra szelt, olajban kisült burgonyaszeleteket, amelyek New York államban készültek először 1953-ban, nevezték így, chips, Angliában pedig crisp. A magyar neve sokkal szebb: burgonyaszirom.  Később a különböző eljárással készült zöldségek, gyümölcs készítmények is ezt a nevet kapták, ha felszeletelve és ropogósra száradva kerültek terítékre. Manapság minden hajszálvékonyra szelt zöldség és gyümölcs, amely ropogósra szárad, sül, cukkini sziromnak, almasziromnak stb. nevezhető.

És a blansírozás mi fán terem? A fát felejtsük el. Ezt az eljárási módot a konyhában alkalmazzuk. A megtisztított nyers zöldséget szűrőkanálban 1-3 percre forró vízbe mártjuk, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtjük, hogy a további puhulás megakadályozzuk.

A gyümölcsszirmok közül a legegyszerűbb az almaszirom készítés. 2-3 db kissé savanykás, kemény húsú almához számoljunk 1 citrom levét, 20 dkg porcukrot,  0,5 l vizet. A vékonyra szeletelt héjas almákat kenjük meg citromlével. Kevergetés mellett lassan melegítsünk egy lábasban fél liter cukros vizet forralásig. Tegyünk bele az almaszeleteket, és letakarva egy éjszakán át hagyjuk az almákat a szirupban. Másnap szedjük az almaszeleteket papírtörlőre.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük a szeleteket egymás mellé, és helyezzük 100 fokra melegített sütőbe 60 percre úgy, hogy közben félidőben az almákat megforgatjuk. Jól zárható dobozban vagy tasakban tároljuk!

Zöldség chips receptek

Szárítva tartósítás

A szárítva tartósítás, ami nem évekre szóló tartósítást jelent, a melegebb éghajlatú országokból terjedt el. A szárítással a víz elillan az intenzív ízeket, az aromát hátra hagyva. Ily módon, napon szárítva aszalják például a paradicsomot. Hogy hogyan csinálják ezt az olaszok? A paradicsomokat félbevágják, háztetőn szétteregetik és két hétig a napon szárítják. Ennek a módszernek nálunk több akadálya is lehet: a kiadós zápor, lakhelyünk adottságai és a gyűjtögető idegenek, hogy csak pár nehézséget említsek. Ezért inkább a 120 fokos, több órás szárításhoz ajánlott folyamodni. És a sütős módszerhez nincs szükségünk a hosszú nappalokra sem. Az éj bármely szakában megtehetjük. Olajjal és fűszerekkel eltéve remekül felhasználható a főzéshez.

Magyar embernek fűszerpaprikát szinte kötelesség szárítani a kocsányánál fogva 1,5 méteres damilszálakra fűzve, félárnyékos helyen felakasztva a félig nyitott verandán, vagy erkélyen. Ha ezt nem oldhatjuk meg, a kettévágott paprikát résnyire nyitott sütőben szárítsuk 50 fokon. Ha már zörgősre száradt, készülhet belő jóféle őrölt paprika. A magházától megfosztott, apróra tört paprikát mákdarálón, nagyobb mennyiséget öntöttvas húsdarálón megőröljük némi maggal, átszitáljuk, majd jöhet a kávédaráló, újabb szitálás, végül a mákdaráló. A magból a darálás során kipréselt olaj segít megőrizni az őrlemény illatát, zamatát, színét. A finomra őrölt paprikát zárható üvegedényben, fénytől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Az íz- és aromaanyagok lebomlása lassítható, ha az őrleményt tartalmazó dunsztosüveget alufóliába csomagoljuk.

Tartósítás

The post Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés appeared first on Kert Lap.

Ma már keseredés mentes uborkafajták vannak forgalomban, de még így is előfordulhat, hogy az időjárás körülmények, nem megfelelő gondozás miatt az uborka keserű, kesernyés ízű lesz, legalábbis a végei felé. Lássuk, hogy mi az oka a keserű íznek, és hogy küszöbölhető ki.

A tökfélék családja – Cucurbitaceae

A tökfélék családjába 850 faj tartozik. Fajaira jellemző a triterpén-keserűanyagok felhalmozása. A termések keserű ízén nemesítéssel enyhítenek. Ide tartozik a vadon termő fekete földitök (Bryonia alba), amely gyomnövény, a  jól ismert közönséges tök (Cucurbita pepo), a sütőtök (C. maxima) a görögdinnye (Citrullus lanatus), a sárgadinnye (Cucumis melo). A manapság egyre divatosabb szivacstök (Luffa cylindrica), amelynek belseje hálós, rostos szerkezetű. Néhány tökféléről itt lehet olvasni. További zöldségek a cukkini és a patisszon, na és nem utolsó sorban az uborka

Az uborka keserű ízéért felelős kukurbitacin

Az uborka “okos”, azért termel a keserű anyagot, hogy megvédje magát, ne legeljék le az állatok, ne tegyenek kárt benne a rovarok, hiszen hozzánk hasonlóan azok sem kedvelik a keserű ízt. Az uborka keserű ízéért egy kukurbitacin  (C13)  a felelős. A géneket, amely lehetővé teszi a kukurbitacinok termelődését, valamint a kukurbitacinok bioszintézisének útját kínai és amerikai kutatók fedezték fel. Az új tudományos eredmények lehetővé teszik nem csak a keserű anyagok termelődésének kiküszöbölését, hanem a keserű anyagok előállítását is. (Y. Shang et al. Biosynthesis, regulation, and domestication of bitterness in cucumber. Science, 2014; 346 (6213): 1084 DOI:10.1126/science.1259215)

A rendkívül keserű vad uborka leveleit és termését ugyanis Indiában és Kínában több ezer éve használja népi gyógyászat  hashajtóként, hánytatóként, májbetegségek kezelésére, vértisztítóként. Manapság kimutatták rákos sejtek szaporodását gátló hatását is.

A vad uborka gyógyhatását tehát már évezredek óta ismerik, az azonban szóba sem jött, hogy megjelenjenek vele a piacon. Az uborka nemesítése során sikerült olyan fajtákat előállítani, amelyek nagyobb termést nevelnek, és hiányzik belőlük a kukurbitacinok előállításáért felelős domináns gén.

Szerencsére a kukurbitacinok nem egyenletesen oszlanak el a növényben. Elsősorban a vegetatív szervekben (gyökér, szár, levél) halmozódnak fel. Ha a termésben is előfordulnak, akkor a legmagasabb mennyiségben a kocsány felől legnagyobb a koncentrációjuk, valamint az uborkahéj alatti rétegben. Azonban nem kell félni, a kesernyésre sikeredett uborkasaláta sem mérgező! Főleg azért, mert már 0,1 mg/liter koncentrációban igen keserűnek érezzük ezeket az anyagokat, és egereken csupán 1,0 mg fölötti tiszta kukurbitacin (ami 10 liter keserű uborkalében van) elfogyasztása okoz mérgezést. (Akinek van kedve, kiszámolhatja, hogy egy 70 kilós felnőtt esetén hány liter levet kellene meginni, ha egy átlagos egér tömege 25 gramm…)

Az uborka stressz hatására keserű anyag termeléssel reagál

Keseredést kiváltó környezeti tényezők: szárazság, hőingadozás, borúra derű, kálium hiány, vagyis minden olyan külső tényező, ami stresszeli az uborkát. Ilyenkor a termés általában még fogyasztható marad, de már érezhető a kesernyésség. Az érés, a helytelen tárolás tovább növelheti a keserű anyag tartalmat. Így megkeseríthetik gondosan elkészített ételt, nem beszélve a háziasszony hangulatáról.

Ha keseredésre hajlamos az uborkád, teszteld, hogy idejében közbeléphess.

Mit tegyél, ha mégis keserű az uborka?

Próbáld megteremteni a legoptimálisabb feltételeket számára.

Ha az uborka növényt gyakran öntözöd langyos vízzel, csökken a keserűsége.

Felhasználás előtt hámozd meg, és vágd le a kocsányhoz közel eső részét.

Az uborkaszeletek egy tálban keverd össze sóval, nyomkodd ki, és öntsd el a kifolyt lét.

Vágd le az uborka egyik végét, dörzsöld össze a két vágásfelületet. Habos folyadék fog megjelenni. Ettől számítva egy percig dörzsöld össze a két vágásfelületet. Csináld meg ugyanezt a másik végével is. Öblítsd le az uborkát, és máris fogyasztásra kész. (Mi ezt nem próbáltuk ki!)

The post Keserű az uborka? appeared first on Kert Lap.