Mit szeretnénk enni idén? Ehhez és kertünk adottságaihoz igazítsuk terveinket. Legyen egész szezonban friss terményünk, de gondoljunk a télire való tartósításra is. Nosza álljunk neki a tervezésnek!

Újév van. Minden erőnkkel az eljövendő kerti szezonra koncentrálhatunk! Gondolkodjunk, miképp is fogjuk idén kialakítani konyhakertünket, mit szeretnénk másként csinálni, mint tavaly.

Mit is szeretünk enni? Töltött paprikát, sült krumplit, friss salátát? Szeretjük a grillezett zöldségeket? Őszi kedvencünk a sült tök? Télen is szeretjük az eltett lecsót, a házi paradicsomszószt, isszuk a paradicsomlét? Akkor termesszünk paradicsomot, paprikát, burgonyát, uborkát, valamilyen salátát és a tökféléket, hagymát, fűszernövényeket. Egyes számú szabályként tehát termesszük azt, amit mi és a családunk fogyasztani szeretne, amit szeretünk. Termesszük azokat a növényeket, amelyek a legértékesebbek, legkülönlegesebbek. Ezek nem tömegcikkek, de kielégíthetjük velük családunk igényeit. És/vagy termesszünk olyan fajtákat, amik a környékünkön sikerrel termeszthetők. Használjunk táj fajtákat. Bemutatunk néhány paradicsom tájfajtát. Termesszünk paprikát! Ha a csípős fűszerek rajongói vagyunk, itt a lehetőség a chili paprikák termesztésére, akár cserépben is. Ezek szárítva, paprikakrémként is kiválóak. Frissen pedig igazi kerti díszek, főleg, ha több színben termesztünk. A Chili paprikával itt köthet ismeretséget.

Hogy mi mindent tudunk tartósítani, arról a Nyár végi tartósítási praktikák című cikkünkből tájékozódhat.

Most még van időnk, hogy végiggondoljuk, milyen magvakat, honnan szerzünk be, és a tavalyi maggyűjtésből mit használjunk fel. Készítsük elő a magvakat, amiket otthon fogunk csíráztatni. Frissítsük fel a palántaneveléssel kapcsolatos ismereteinket: Palántanevelés otthon; Csíráztató edények; Palánta nevelés

A burgonyatermesztés új módja

Ha kevés a hely, nem jó minőségű a talaj, akkor is megtermelhetjük az alapélelmiszernek számító burgonyát. Már télen elkezdhetjük a csíráztatást! Fajtától függően már akár Márciusban jöhet a kiültetés. Hely és jó talaj híján termesszünk burgonyatornyokban. A részletek itt olvashatók: http://kertlap.hu/burgonya/

Növénytársítás, vetésforgó

Termesszük együtt a babot, a kukoricát és a sütőtököt úgy, hogy a tök árnyékolja le a talajt, védve a túlmelegedéstől és a gyors kiszáradástól, a kukorica pedig a bab támasztéka legyen (a bab felfut a kukoricára). A részletek itt olvashatók: http://kertlap.hu/zoldbab/

Ha egy növényt ugyanazon a területen több éven át egymásután termesztenek, vagy ha egy bizonyos idő eltelte nélkül térnek vele vissza ugyanoda, akkor csökken a termés, és elszaporodnak a betegségek, kártevők. A zöldségek nagy része 4 évente kerülhet vissza ugyanarra a helyre. Ezért használjunk vetésforgót, amit nem árt, ha már jó előre megtervezünk.

Tervezzünk megfelelő növénytársításokat, hogy távol tartsuk a kártevőket vagy legalábbis csökkentsük a kártételt. A bio-védőnövényként használható fajok a termesztett fajokat védik a kártevők támadásától, és hozzájárulhatnak azok optimális fejlődéséhez. A részletek itt olvashatók: Vegyszermentes kertészkedés

Örömteli tervezgetést kívánunk!

The post Mit termesszünk a kertünkben 2015-ben? appeared first on Kert Lap.

A káposztafélék manapság egyre kevésbé divatosak, míg egyre inkább fény derül jótékony hatásukra.

Stefanovitsné dr. Bányai Éva 2008. március 18.-án védte meg akadémiai doktori dolgozatát „Kertészeti növények antioxidáns hatásának vizsgálata”- címmel a Magyar Tudományos Akadémián. A disszertáció több olyan új tudományos eredmény tárháza, amelyeket fontosnak tartunk rövidítve, a szerző hozzájárulásával, átszerkesztve itt közzétenni. A dolgozat eredeti formájában a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában mindenki számára hozzáférhető.

 Káposztafélék

Mielőtt belepillantanánk a dolgozat ide vágó fejezetébe, határozzuk meg, hogy mik a káposztafélék. A keresztesvirágúak családjából (Brassicaceae) a káposztafélék nemzetségébe (Brassica) tartozó fajokat nevezzük káposztaféléknek. A káposztafélék hidegtűrő zöldségfélék, vitaminokban, ásványi sókban és étrendi szempontból hasznos rostanyagokban gazdagok. Az első évben a fejet, a második évben a magszárat, illetve becőtermést fejlesztenek. Virágjuk a keresztesvirágúakra jellemzően két pár keresztben álló szirom-, illetve csészelevélből áll, és sátorozó fürtöt alkot. A káposztafélék közül a legnagyobb mennyiségben hazánkban a fejeskáposztát, kelkáposztát, bimbóskelt, karalábét és a karfiolt termelik. A káposztafélékről itt olvashat.

A fejes- és kelkáposzta fajták antioxidáns hatásának jellemzése

A ‘Vertus’ kelkáposzta igénytelen házikerti fajta és remekül tárolható. Veremben és melegágyban is tárolhatjuk. Vetés: április-május. Szedés: szeptember-október.

A fejeskáposzta és kelkáposzta kedvező beltartalmi értékeik, valamint az egészségvédelemben betöltött szerepük miatt jelentősek. Azok közé a növények közé tartoznak, amelyeket szinte egész évben fogyaszthatunk valamilyen formában.

A dolgozat tanúsága szerint a káposzták antioxidáns tulajdonságát jellemezve kimutatták, hogy a kelkáposzta fajták össz antioxidáns kapacitása közel négyszer nagyobb, mint a fejes káposztáké. Kiemelkedik a kelkáposzta magas C-vitamin-és a fenol tartalma. Jelentős szerep jut a kelkáposzták fenol tartalmának, ezek közül is említésre méltó a kvercetin és a kempferol, illetve ezek származékai, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a káposztafélék antioxidáns hatásához.

Az antioxidáns hatás kialakulásához több elem jelenléte is szükséges. Kimutatták, hogy a kelkáposzták különösen gazdagok ezekben az elemekben.

A karfiol és brokkoli antioxidáns hatásának jellemzése

A brokkoli fenol tartalma minden karfiol fajtához képest magasabb. Ezzel párhuzamosan a kimutatható, hogy a brokkoli antioxidáns hatása magasabb, mint a karfiolé.

A káposztaféléket tekintve tehát a fenol tartalom, és az antioxidáns kapacitás adatait elemezve a következő növekvő sorrendet állít fel a dolgozat: fejes káposzta, karfiol, kelkáposzta, brokkoli.

Ne feledjük a káposzták egész télen fogyasztható zöldségek! A szezonális téli zöldségkínálatban a káposztafélék a legjelentősebbek. A biopiacok kínálatában főleg az őszi, téli hónapokban találkozunk káposztafélékkel.

Ne fordítsunk hátat a káposztaféléknek!

Mégis, a káposztafélék fogyasztása a kedvező beltartalmi értékek ellenére csökken. A Syngenta egyik szakembere szerint ugyanis a káposztafélék elvesztették hagyományos téli vitaminforrás szerepüket, mivel egész évben folyamatosan érkezik a piacokra a paradicsom, a paprika, a salátafélék az üvegházakból vagy a mediterrán országokból. A gasztronómia új irányzatai sem kedveznek a káposztáknak. A karfiol és brokkoli még csak-csak “divatos” zöldségféle, de a savanyú káposzta, vagy a kelkáposzta egyre ritkábban kerül az asztalra. (Forrás: MTI 2014. október 6.)

Egyedi különlegességnek számítanak a hagyományos hajdúsági káposzta fajták, melyek nagy részét hagyományosan savanyítják. A tájfajták közül kettő szerepel a nemzeti fajtajegyzékben. A hajdúsági káposztákról itt olvashat.

Kolozsvári rakottkáposzta

Bevezető:
A kolozsvári rakott káposzta nem kolozsvári, hanem nagyváradi. Déryné látogatóban járt Váradon Hajdú Károly alispánnál, aki rakott káposztával kínálta őt meg. Déryné háromszor is vett belőle, pedig az ilyen dőzsölés akkortájt nem illett egy hölgyhöz. Az eredeti recept szerint egy rézüstöt ki kell bélelni zsíros disznóbőrrel, beletenni káposztát, különböző disznóhúsokat (comb, karaj, kolbász) és jércét, majd egyben megfőzni az egészet.
Hozzávalók:
80 kg savanyú káposzta; 50 dkg darált sertéshús; 1 db vöröshagyma; 15 dkg rizs; 4 dl tejföl; olaj; pirospaprika; só; bors.
Elkészítés:
A savanyú káposztát kevés mangalica zsíron megpároljuk.

A darált húst is vagdalt vöröshagymával, pirospaprikával jól megpörköljük. Borsozzuk, sózzuk és felöntjük egy kis száraz fehérborral, amit elfőzünk. Vigyázzunk, nehogy odakapjon. Hagyjuk kihűlni.

A rizst megpirítjuk egy kis zsíron, majd a rizs térfogatának kétszerese húslevest öntünk rá.

Egy tepsit kikenünk zsírral. A tepsi aljára lerakjuk a savanyú káposztát, rá a főtt rizst. Meglocsoljuk a tejföl felével, a tetejére rétegezzük a darált húst, savanyú káposztaréteggel fedjük le, amit ismét tejföllel locsolunk meg. Forró sütőben kb 30 percig sütjük.

tipp:

A káposztára rakhatunk pár karika főtt tojást, kevés darabokra vágott húsos füstölt szalonnát, kolbászkarikákat, erre jön a pörköltnek elkészített húsréteg.

A hagymát olajon megdinszteljük, erre tesszük a gombát, összepároljuk, sóval, borssal ízesítjük. A tepsi alját olajjal kikenjük, zsemlemorzsát szórok az aljára, elterítjük rá a jól lecsöpögtetett, kifacsart káposztát, majd rárétegezzük a dinsztelt gombát és a főtt rizst. A tetejét káposztával fedem le, melyre rácsorgatjuk a tejfölt.

The post Mostoha sorsú káposztafélék appeared first on Kert Lap.

Mini konyhakert 4 lépésben kezdő, időhiányos és derékfájós kiskertészeknek, városi kertészeknek. Sokan vannak, akik mindig is bőven termő haszonkertről, sikeres kertészkedésről álmodoztak, de megfelelő mennyiségű pénz, extra idő, hely, jó talaj és gépi eszközök híján lemondtak róla. Nos, ők se essenek kétségbe, mert soha nem késő!

A kertészkedés nem szükségszerűen pénzköltést vagy időpocsékolást jelent. A helyhiány szintén nem lehet hivatkozási alap. Kis ráfordítással és kevés erőfeszítéssel is kialakíthatjuk konyhakertünket, és fogyaszthatjuk saját termésünket.

Elég, ha van egy 3x 4,5 méteres területünk, amire elhelyezünk néhány komposzttal teli zsákot, és máris megtermelhetünk 28 hagyományos zöldséget, és lesz friss paradicsomunk, paprikánk, uborkánk, cukkinink stb.

Első lépés – helyválasztás

A hely megválasztása sarkalatos kérdés. lehet ez a társasház kertje, a grund egy szelete, mindig a lehető legnaposabb fekvést válasszuk. Legmegfelelőbb, ha végig süti a területet a nap, de ha választani kell a délelőtti és délutáni benapozottságot illetően, válasszuk mindig a délutánit. Hiszen a zöldségek többsége meleg és fényigényes, gondoljunk csak a paradicsomra vagy a paprikára. Ha árnyékos helyet választunk, a növények elmaradnak a fejlődésben, nem is beszélve a különböző kórokozók elszaporodásáról.

Cikk ajánló az első lépéshez: Kertünk adottságai

Második lépés – talaj előkészítés

Ne rémítsen el az ásás és a derékfájás gondolata. Hiszen elég csak ott ásni ahová ültetünk. A többi helyet pedig vastagon takarjuk mulccsal többek közt azért, hogy megvédjük a területet a gyomosodástól. A növények elhelyezésekor általánosan elmondható, hogy az olyan tipikus kerti zöldségek, mint a paradicsom, paprika, uborka, egymástól kb. 60 cm tőtávolságra kerülhetnek. Így beférünk a növények közé, és a növekedésüket sem gátoljuk. Ezzel a módszerrel kb. 28 db. növényt ültethetünk egy 3x 4,5 méteres területre.

Kora tavasszal, ha kijelöltük a növények helyét, ássunk mindegyikük számára egy 30 cm átmérőjű, 25 cm mély ültetőgödröt. A gödröt töltsük fel minden jóval, komposzttal, szalmával és kerti földdel. Tegyünk bele mindenből egy kicsit úgy, hogy kb. 7-10 cm-rel a talajszint fölé domborodjon. A köztes részt pedig töltsük ki fóliával vagy kartonpapírral (erre a célra megfelel a szétnyitott kartondoboz), a felszínét pedig borítsuk szalmával vagy forgáccsal vagy avarral.

Cikk ajánló a második lépéshez: Szalma mulcs; Lasagne kert

Harmadik lépés – ültetés

Ha elérkezett az ültetés ideje, azaz a fagyok elmúltával, nekiláthatunk a palánták ültetésének. Megjegyzendő, hogy a palántákat magunk is előállíthatjuk magvetéssel, vagy vásárolhatjuk is őket. A dolog egyszerű, hiszen a gödröt már előkészítettük a növények számára. Emeljünk ki egy kevés földet, esetleg még érett komposzttal gazdagítsuk a talajt, és növényt beültetjük, a talajt körbelapogatjuk és takarjuk még kb. 2 cm vastagon komposzttal. Ezzel növeljük a talaj tápanyagellátást növeljük a talaj humusztartalmát, amelyből minden esőzés vagy öntözés alkalmával kioldódik és lemosódik némi tápanyag a gyökérzónába. Ha híján vagyunk a komposztnak, takarjuk a növény körül a talajt avarral vagy szalmával. Így csökkentjük a gyomosodás veszélyét és segítünk megőrizni a talaj nedvességtartalmát.

Ha ez az egész procedúrát minden évben megismételjük, idővel a kertecske talaja egyre jobb minőségűvé válik.

Cikk ajánló a harmadik lépéshez:
Palánta nevelés; Palántázási praktikák; Palántanevelés otthon; Csíráztató edények
A komposztálás elméleti alapjai; Komposztálás
burgonyafélék; gyökérzöldségek; levélzöldségek; tökfélék;

Negyedik lépés- kertfenntartás

Időnként töltsük újra,  újítsuk meg a mulcsot, hogy távol tudjuk tartani a gyomokat, és a talaj nedvességtartalmát is megőrizzük. Meleg, száraz időben ne feledkezzünk meg az öntözésről. Ilyenkor 2-3 naponta jól öntözzük be a talajt, hogy a víz levándoroljon a teljes gyökérzónába. A legajánlatosabb a hajnali vagy reggeli öntözés, még a felmelegedés előtt.

Vigyázzuk, hogy ne tapossuk össze a növények közelében talajt. Próbáljunk meg a mulccsal fedett részeken közlekedni.

Cikk ajánló a 4. lépéshez: Kert védelme kánikulában; Vegyszermentes kertészkedés; Öntözés; Esőztető öntözés házilag

És kész is vagyunk! Elmondhatjuk, hogy van saját kertünk!

További termesztési lehetőségek: Mini zöldségeskert; Kis kertek, extravagáns megoldások; Balkonkertészkedés; Kert a hordóban; Ültessünk konténerbe; Kert szalmabálán; Lasagne kert

Olvassa heti lebontású kerti naplónkat!

További információkért böngéssze az ajánlott linkeket vagy jelentkezzen kiskert tanfolyamunkra!

The post Konyhakert négy lépésben appeared first on Kert Lap.

Zsilinszky Pál kertészmérnök -

Sok kezdő kertbarát nem tudja eldönteni, hogy mi az, ami kis kertjébe és szűkre szabott idejébe belefér. Ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani.

kezdjük mindjárt a nehezével!

“Nehéz” zöldségek

Először is van néhány zöldségnövény, amit a kerti munkákkal ismerkedőknek semmiképpen nem ajánlok. Azért nem, mert nagyon igényesek, nehéz megadni számukra mindent, ami a sikeres termesztéshez szükséges. Sokszor csak megfelelő talajon nevelhetők, ezért kezdetben inkább csalódást okoznának. Ezek közé tartozik a paprika, mivel rendkívül tápanyag- és vízigényes, emellett a betegségeitől és kártevőitől szinte lehetetlen megvédeni.

Hasonló mondható el a káposztafélékről (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, bimbóskel,  stb.) azzal a különbséggel, hogy a betegségek kevésbé okoznak gondot, sokszor elég a néhányszori levéltetű elleni permetezés. A görög- és sárgadinnye még a tapasztalt kertészkedőknek is igazi kihívás. Csak akkor foglalkozzunk velük, ha egyrészt elég helyet tudunk nyújtani számukra a talaj befutásához, másrészt egész nap nem éri árnyék őket. Tehát semmiképp NE termesszük őket a gyümölcsfák között!

Cikk ajánló: Áttelelő kelkáposzta; Hajdúsági káposzták; Káposzta őszi betakarítása; Leveles kel;

Haladunk a könnyebbek felé…

Uborka

A vállalkozó kedvűek már kezdetben is megpróbálkozhatnak az uborka termesztésével, ha tudnak öntözni és néhány peronoszpóra elleni permetezéstől sem riadnak vissza. Az F1 jelzésű, hibrid fajták, általában keseredés mentesek, de érzékenyebbek. A régebbi fajták hajlamosak keseredésre, de szinte mindenhol megteremnek (pl. Szenzáció, Kínai kígyó).

Burgonya

Hasonlóan ajánlom a burgonyát is, melynél általában a burgonyabogár jelenti a legnagyobb problémát. Bátran vásárolhatjuk a “minigumót”, mely még többet is terem a hagyományosnál, mivel mentes a termést csökkentő vírus- és gombabetegségektől.

Hagyma

A hagymafélék közül a tárolásra termesztett vöröshagyma és fokhagyma igényli a legnagyobb odafigyelést. Póréhagymát, zöldhagymát vagy metélőhagymát sokkal könnyebb sikeresen termeszteni. Nem véletlenül alakult ki a makói hagyma termesztő körzet, ahol a vályogtalaj morzsalékos, de nem cserepesedő, a napsütéses órák száma pedig itt a legnagyobb az országban.

Cikk ajánlat: Makói fokhagyma

Paradicsom

Ma már nincs olyan kiskert ahonnan hiányozna! A paradicsomnál fontos odafigyelnünk arra, hogy olyan helyre kerüljön, ahol az előző években még nem termesztették. Ebben az esetben a paradicsomvész és egyéb betegségek valószínűleg permetezés nélkül is csak ősszel ütik fel a fejüket. Fokozottan ügyeljünk a szellős növényállományra, és mindig csak a talajt öntözzük, de a növényre ne csapjuk fel róla a vizet, mert így megfertőzhetik a kórokozó gombák.

Cikk ajánlat: Paradicsomtermesztés házikertben

Retek

Permetezés nélkül a retek általában “kukacos” lesz, nem rendszeresen öntözve, vagy későn vetve pedig pudvás lesz. A hónapos retek gyorsan fejlődik, gumója már a vetés után egy hónappal fogyasztható. Hosszúnappalos növény, nyár elején, miután kifejlesztette gumóját hamarosan magszárba szökken.

Kevésbé igényes zöldségek

A borsó, a zöldbab, a csemegekukorica, a spenót, a sóska, a cékla, a saláta és a tökfélék (Nyári tök; Luffatök; Sütőtök; Sütőtök nevelése kiskertben; Patisszon; Cukkini;) kevésbé igényesek, ezek nyújthatják kezdetben a legnagyobb sikerélményt. Közülük csak a zöldbabra és a kukoricára térünk ki.

A zöldbab fajtaválasztéka nagyon megcsappant a kiskereskedelemben, mivel eltűntek az igazán házikerti fajták, pl. jól bevált sárgahüvelyű kedvencem, a Budai piaci sem kapható már évek óta, ellenben szinte mindenhol kaphatók a nagyüzemi termesztésre nemesített fajták. Ezekkel az a gond, hogy egyszerre érnek és nem lehet róluk sokszor szedni (pl. Maxidor). Finom, régi és kapható (!) – sárga hüvelyű karósbab fajta a Juliska, melynek egyetlen hátránya, hogy rendszeresen kell szedni, mert szálkásodik.

A csemege kukoricafajták közül hagyományos, és szuperédes típusokkal találkozhatunk. Az előbbiek közül az Aranymazsola a legismertebb, melynél nemcsak nevében, hanem ténylegesen is sokkal édesebbek az újabb amerikai szuperédes típusok. Ezek azonban csak májusban vethetők és jóval igényesebbek.

Az öntözésről

Végül még egy nagyon fontos tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. A zöldségfélék eléggé vízigényesek. Ez azt jelenti, hogy ha nem tudunk legalább a kritikus időkben, tehát pl. palántázás után, vagy a legnagyobb nyári aszály idején öntözni, akkor semmiképpen ne vállalkozzunk termesztésükre. Ültessünk inkább köszmétét, szőlőt, barack- vagy meggyfát.

Cikk ajánló: Öntözési tippek; Esőztető öntözés házilag; Kert védelme kánikulában;

The post Milyen zöldséget válasszak? appeared first on Kert Lap.

Nálunk a száraz hüvelyesek főzésének és fogyasztásának ideje a téli időszakra esik. Közülük kiváló tápértékkel rendelkezik a csicseriborsó. Az egyik legemészthetőbb hüvelyes. A téli napfényhiány okozta depresszió megelőzésére is ajánlott, legalábbis a népgyógyászatban ilyen célra is használják.

Ajánlott link: A hüvelyesek tápértéke

Csicseriborsó történelméről

Származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió, Irán, Törökország. A csicseriborsót Alphonse de Candolle svájci botanikus(1806-1893) szerint a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít). Α festő Prothogenészről azt beszélték, hogy csak pillangós magvakat (bükköny, lóbab, csicseriborsó) fogyasztott egész életében. A latin eredetű a cicer név. Ahol kézimunkaerőre alapozott a termesztése, ott ma is a kisgazdaságok élelem- és piacos növénye.

Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Hazánkban írásban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként szerepel. A XVIII. századik viszonylag gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült.

Manapság a mediterráneumban, Ázsiában és Ausztráliában nagy területeken termesztik.

Csicseriborsó növény bemutatása

A 43 fajból álló Cicer nemzetség egyetlen termesztett faja a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó (Cicer arietinum L.) csicseriborsó 40-70 cm magas egynyári növény. Karógyökeres, gyors növekedésű, tőből elágazó, bokrosodó, mirigyszőrökkel sűrűn fedett, páratlanul szárnyalt levélzetű, mélyen gyökerező, a felfújt, dudaszerű hüvelyben 1-2 magvat nevel.

A termesztett csicseriborsó két fő csoportja a Desi és a Kabuli csoport. A két csoportba tartozó növények megjelenésükben is eltérőek.

Fotó: Food and Nutrition Sciences DOI:10.4236/fns.2012.39169

A Desi csicseriborsó bokros, kis levelű, apró, antocián színeződésű lilás virágokkal. A Desi magja aprók, sötétebb színűek, felszínük síma vagy ráncos. Főként Ázsiában és Etiópiában termesztik.

Sárga magvú, fehér virágú változata (C. a. album) Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú eleség; a barna, ráncos magvú változata (C. a. fuscum) és a fekete magvú, kékes piros, erezett változat (C. a. vulgare) inkább takarmányként hasznosul.

A Kabuli csicseriborsó felfelé törekvő hajtásrendszerű,  virágai nagyobbak és fehér színűek. A Kabuli magvai nagyobbak, krém fehér árnyalatúak. A Kabuli csicseriborsó rosttartalma kevesebb, könnyeben puhul főzéskor. ezért élelmi célokra ezt a fajtacsoportot használjuk. A mediterrán régióban termesztik.

Food and Nutrition Sciences http://file.scirp.org/Html/14-2700485_22303.htm

Hazai viszonyaink között előnyösebb a determinált növekedésű, beérve gömbölyded alakú, világos színű fajta, változat. Magyarországon három elismert fajta van; az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, illetve Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György). Étkezési típusnak a Pax, takarmánytermesztésre a színes magvú Kompolti bordó ajánlható.

Csicseriborsó a konyhában

A csicseriborsó sokoldalúan felhasználható hüvelyes, leginkább fehérjeforrásként szolgál. Főként hüvelyétől megfosztva, szárítva fogyasztják, egészben, darabolva vagy őrölve lisztként. A hummusz nevű szósz alkotórésze, leves készül vele. A Kabuli típusok magvai és hüvelye frissen is fogyasztható, felhasználják salátába, párolt vegyes zöldségek alkotórésze, konzerv is készül belőlük. Roston sütve, sózva pedig kedvelt ropogtatni való.

A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Majd száraz borsóként fogyasztjuk. Étkezésre, tápszerek készítésére alkalmas. Fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes takarmánynövény is egyben.

A kén tartalmú aminosavakon kívül minden esszenciális aminosavat tartalmaz. A kéntartalmú aminosavak más gabonafélék fogyasztásával pótolhatók. Fontos még magas keményítő tartalma. Jelentős az egyéb szénhidrát tartalma is. Étkezési rostokban gazdag. Táplálkozás élettani szempontból fontos telítetlen zsírsavakat tartalmaz (linolénsav, oleinsav). Olajában fontos szterolok találhatók. Jelentős vitaminforrás. Vas, réz, magnézium tartalma is jelentős.

Kellemes, dióra emlékeztető aromájú. Fűszerezhetjük a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig, bármivel. Néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni!

Indiában az egyik legfontosabb fehérjeforrás, curry-ket, főzelékeket csinálnak belőle. Az olaszok például a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesnek (pasta e ceci) vagy a lisztjéből készülő vékony lepénynek (farinata) fogyasztják. A Közel-Keleten, ill. Észak-Afrikában hummuszként, azaz citromos, fokhagymás püréként, vagy fűszeres raguként, tagine-ként, ill. kuszkusszal kerül az asztalra. A törökök megsütik és chips helyett rágcsálják (leblebi). A gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. A teljes étkezésnek is beillő ragulevest levét első, húsát és csicseriborsóval gazdagított zöldségeit pedig második fogásként szolgálják fel.

Marokkói csicseriborsó grillezett paprikával, petrezselyemmel és mentával

A dinnerwithjulie.com receptje

Hozzávalók:

repceolaj; 1 fej hámozott, aprított vöröshagyma; 2 evőkanál római kömény; 1 evőkanál őrölt fahéj; 2 evőkanál őrölt koriander; 1/2 evőkanál kurkuma; 1/2 evőkanál kardamon; 1/2 evőkanál őrölt szerecsendió; 1/2 evőkanál cayennebors; 1 evőkanál frissen reszelt gyökbér; 2 gerezd fokhagyma szétnyomva; 1 kis konzerv sűrített paradicsom; 2 evőkanál mazsola; 1 evőkanál aszalt sárgabarack; 8 dl párolt csicseriborsó (a főzőlét tartsuk meg); 1 sült, piros színű, felkarikázott paprika; 2 evőkanál aprított mentalevél; egy marék aprított petrezselyemzöld; citromlé

Elkészítés:

Egy nagyobb serpenyőben az olajon dinszteljük meg a vöröshagymát. Adjuk hozzá a római köményt, a koriandert, a kurkumát, a kardamont, a szerecsendiót, a cayenneborst, és forraljuk kb. egy percig. Majd adjuk hozzá a fokhagymát, a gyömbért, és pároljuk fél percig. Adjuk hozzá a paradicsomszószt, a mazsolát, a sárgabarackot, és kevés vizet. Pároljuk addig, amíg szósz sűrűségű lesz. Keverjük bele a csicseriborsót. Egy keveset még forraljuk, hogy a fölösleges víz elpárologjon. Adjuk hozzá a paprikát, a petrezselymet, és leverjünk bele kevés citromlét. Melegen fogyasztjuk, de az íze jobb lesz, ha éjszakára hűtőbe tesszük, és csak másnak fogyasztjuk el.

A csicseriborsó további felhasználása

A feldogozás során hátramaradt hulladékanyagokat, maghéját, szalmáját takarmányként hasznosítják. Szalmáját, szárított gyökerét tüzelésre is használják. Keményítőjét farost lemez gyártáshoz használják. A levelekből indigószerű növényi festéket állítanak elő.

Csicseriborsó gyógyhatásai

A népgyógyászat a magvakat tonizálóként, élénkítőként és féreghajtónak használja. Az ajurvédikus gyógyításban torokfájás, hörghurut, bőrbetegségek, máj betegségek ellen használja. Szintén használják fülgyulladás és depresszió ellen is. A kínaiak magas vérnyomás és cukorbetegség kezelésére már több mint 2500 éve alkalmazzák.

Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer, alacsony zsírtartalmának és magas élelmi rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk róla, sőt kifejezetten hasznos a fogyasztása. Állatkísérletekben butirát tartalma csökkenti a rákos sejtek osztódását vastagbélrák esetén. Likopintartalma, karotinoid tartalma csökkenti a prosztatarák kialakulásának veszélyét. Izoflavin tartalma a gyomorrák ellen hatékony. Szterol tartalmának köszönhető többek közt baktérium, gombaölő hatású.

Csicseriborsó a kiskertben

A csicseriborsó dísznövényként is tartható, üde kerti színfolt, díszágyásokba, utcakertekbe ültethető, kiváló előtérnövény. Erkélyeken és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyeken is megél. A szárazkötészetben is használható.

A csicseri borsó fő termőtája a Cegléd-Debrecen vonaltól délre, Dél-Baranya. Kiskertben sokfelé termeszthető, mert napfényigényes, szárazságtűrő, jól viseli az extrém hőmérsékleti viszonyokat. Talajban sem válogat. Kedveli a meszes talajokat, a gyengén szikes talajokban is megterem, de hideg kötött talajokon nem fejlődik. Legjobb számára mégis a középkötött és lazább csernozjom, a barna erdőtalaj, valamint a humuszos homoktalaj. Tápanyagigénye a borsóéhoz hasonlatos.

Jellemző betegségei a Fusariumos hervadás, a szár-, levél- és hüvely foltosság (okozói Ascochyta spp. piknidiumos gombák), de ezek jelentős kárt nem okoznak. Csapadékos időjárás esetén egy-két permetezéssel réz tartalmú szerekkel védekezhetünk az aszkohítás betegségek ellen. Nagyon fontos, hogy a zsizsik nem támadja meg, így biotermesztésben jól használható.

Tenyészideje 90-120 nap. 100 m2 területre 1,5-2,5 kg vethető. Vetésideje március vége, még inkább április eleje. 30 cm sortávolságra vessük, folyóméterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon csépelhető.

Cikk ajánlat: Zöldborsó

Forrás:

oar.icrisat.org
www.feedipedia.org
http://www.biokontroll.hu

The post Csicseriborsó appeared first on Kert Lap.

A burgonya változatos felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Aki szereti az újburgonyát megpróbálkozhat az előcsíráztatásával. Így már május végén friss krumpli kerülhet az asztalra!

Cikk ajánló: Burgonya;

A burgonya hajtatás előnyei

A betakarítás időpontját 10-14 nappal előrehozza, így a bokrok a burgonyavész vagy a burgonyabogár megjelenésekor már fejlettebb állapotban lesznek.

Az előhajtatott növények előbb kelnek, gyorsabban bokrosodnak, és könnyebben ki-szorítják a gyomnövényeket.

Burgonya előcsíráztatása

A gumók nagysága és a termésmennyiség között összefüggés van. Apró gumóból normális termés nem várható. Túl nagy gumókból pedig nem kapunk arányosan nagyobb termést. Tehát legjobb 4-8 cm átmérőjűeket használni. (Esetleg vágjuk ketté a túl nagyokat.) A gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél. A beteg gumókat el kell távolítani. Kiskerti, korai termesztésre való például a rövid tenyészidejű Astilla (78-82nap) és a (82-86) Pierwiosnek.

Az előcsíráztatást korai fajták esetében már 10 héttel a kiültetés előtt megkezdhetjük. Az előcsíráztatás lényege, hogy világos helyen vékony rétegben csíráztató ládákban helyezzük el. ezek lehetnek zöldséges rekeszek, papírdobozok is. A ládákat vigyük üvegezett verandába, enyhén fűtött télikertbe vagy fóliasátorba. A hőmérséklet az első napokban 18-20 °C lehet, majd csökkentsük  15 °C-ra. A csírázás megindulásakor ablak közelébe kerüljön. Egy ládába maximum két sort helyezzünk el és azokat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, hogy a fény jól érje.

Berakás után három hétre a burgonyákat át kell forgatni – az alsókat tegyük felülre, a felsőket alulra -, hogy minden gumót érjen a fény. A páratartalom 70-80% legyen. Ily módon a kiültetés idejére 1-1,5, legfeljebb 2 cm hosszú, vastag, életerős úgynevezett fénycsírákat kapunk.

Burgonya gumók kiültetése előtti tennivalók

Korai burgonya termesztésére legmegfelelőbbek a könnyen felmelegedő homoktalajok. Nagyon fontos a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek és a gyökeres se tudnak megfelelően kifejlődni. Erre ősszel kerüljön sor. ekkor kerülhet sor a talaj káliumtrágyázására is (lásd. később).

Kiültetés előtt a hajtatott gumókat edzenünk kell a kinti körülményekhez. Ezért tartsuk őket 5-8 °C-on. Ezt úgy is megtehetjük, kivisszük őket nappalra.

Kiültetés előtt egy héttel, néhány centiméter komposzt vagy tőzegréteggel beszórhatjuk és beöntözhetjük a ládákat.

Burgonya ültetés

Március közepétől április elejéig ültethetjük, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében elérte a 6 ^oC-ot. 70 cm sor- és 30-35 cm tőtávolságot válasszunk. A gumókat kapával készített 15-20 cm mély fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. Hogy meggyorsítsuk a kelést a talajt fóliával is takarhatjuk akár közvetlenül, akár fóliaalagút formájában. A burgonyát olyan mélyre ültessük, hogy a gumó teteje éppen az eredeti talajfelszín alatt, vagy könnyen száradó talajok esetében 2-3 cm-rel mélyebben helyezkedjen el.

 Burgonya tápanyag igénye

A gumók egyben tápanyagforrásként is szolgálnak addig,amíg le nem gyökereznek. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja.A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m² 34%-os ammónium nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m² pétisót és 2 dkg/m² 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak. De ez a hazai talajokra kevésbé jellemező.

Mivel a burgonya magnéziumigényes, magnéziumhiányos talajon 100-150 kg/ha magnézium-szulfáttal 25%-os terméstöbbletet érhetünk el.

Ha burgonyánk fejlődését még inkább segíteni akarjuk, akkor használjunk gombakomposztot, amelyet az ültetőárokba forgatunk.

Száraz tavaszon feltétlenül öntözzünk, mert a homoktalaj nagyon könnyen kiszárad.

Burgonya töltögetése

A burgonyatermesztés során nagyon fontos munkaművelet a töltögetés, ez elősegíti a gumókötést, megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön, gátolja a gyomképződést.

A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. Legalább kétszer töltögessük, mivel a gumók a 15-20 cm mélyen húzódó sztólókon fejlődnek a leginkább.

A gumók kiszedésére amúgy a virágzás lezajlása után kerülhet sor. A növényeket egyszerűen kihúzzuk a talajból, a gumókat kiforgatjuk, és összegyűjtjük őket. A tárolás papírzsákokban történhet, de semmiképpen sem tárolhatunk műanyag zsákokban, mert ez a gumók rothadásához vezethet.

Cikk ajánló: Burgonyabogár; Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomon

Burgonyatermesztés egyszerűen

Ha kevés a helyünk az ültetés színhelye lehet egy dézsa vagy más nagyobb edény. Hiszen most nem a megtermelt mennyiség, hanem a minőség a fontos. A fagyok kivédésére állíthatunk fóliasátrat is. Száraz időjárás esetén a hetenként kétszeri öntözés javasolt.

Egy amerikai högy, Ruth Stout (1884 – 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. A burgonya egész tavaszig a házban kuksol. Aztán, ha tavasszal itt az idő, a burgonya kikerül a kertbe. Ruth a burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy. Aztán már csak a betakarítással törődik. További információk: Szalma mulcs

Készítsünk magunk burgonyanevelő tornyot. Csirkehálóból készítsünk hengert, ezt vegyük körbe bambusz szövettel (bambusz kerítés). Az így összeállított torony aljába töltsünk komposztot, erre helyezzük a vetőgumókat, majd takarjuk komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig terítsünk le újabb komposzttal és szalmaréteget. Amikor eljött a szüretelés ideje, bontsuk le a tornyot, és így hozzájutunk a gumókhoz.

Forrás:

www.fibl.org/fileadmin
agr.unideb.hu

The post Házikerti burgonya termesztése appeared first on Kert Lap.

Először is azt szögezzük le, hogy minden kártevő és betegség támadásának kizárása lehetetlen. Azonban figyelembe vehetünk néhány lehetőséget, amellyel megakadályozható, hogy a dolgok komolyra forduljanak. Így gondozza kertjét, ha egészséges növényeket szeretne!

1. Talaj tápanyag ellátása

A tápanyagokban, gazdag, egészséges talaj fontos fegyver a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Egészséges talajban egészséges növények fejlődnek. Forgassunk a talajba sok szerves trágyát, amely javítja a talajszerkezetet, és feltölti a talajt tápanyaggal. Ilyenek a jó, érett komposzt, az érett istállótrágya, a szezonvégén akár mulcsszerűen is terítve. Amennyire csak lehet, kerüljük a műtrágyák használatát. A műtrágya adagolásra nagyon oda kell figyelni, a túladagolás különösen veszélyes lehet. A műtrágya a talaj szerkezetétől függően kimosódhat a talajból az esővízzel, ami környezetszennyezést okoz. A N túltrágyázás a növényi sejtek felépítését megváltoztatja, a sejtfal ellenálló képessége romlik, és a növény könnyen a kórokozók áldozatává válhat. A kiszórt műtrágya gyakran nem jut el a gyökérzónába, így hiába van jelen a talajban, a növény nem fér hozzá.

Cikkajánlat: A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség; Agyagos talajok tápanyag ellátása

2. Vetésforgó

Ha minden évben ugyanazokat a növényeket termesztjük ugyanabban az ágyásban, az adott fajra jellemző növényi kórokozók, kártevők örömmel veszik, hogy ismét megkaphatják kedvenc táplálékukat. Másrészt a növények gyökereiken keresztül különböző kémiai anyagot juttatnak a talajba, amelyeknek káros hatásuk lehetnek, ha a koncentrációjuk nő azáltal, hogy ismét ugyanannak a növényfajnak ugyanazon kiválasztott anyagai kerülnek a talajnak ugyanarra részére. Nagyjából elmondhatjuk, hogy az alábbi csoportokat váltogathatjuk évről évre az ágyásban: gyökérzöldségek, káposztafélék, hüvelyesek, minden egyéb (burgonya, hagyma, paradisom).

Cikkajánlat: Vetésforgó

3. Optimális termesztési körülmények

A növények megfelelő körülmények között tartva virulnak igazán. A növények környezeti igényei különbözőek. Ezért mindegyikük igényeinek érdemes utánanézni. Vegyük igénybe szakember segítségét is. Tanácskérés vagy tanácskeresés csak akkor lehet kielégítő, ha tisztában vagyunk kertünk adottságaival. Tehát elengedhetetlen, hogy még növényválasztás előtt megismerjünk kertünk adottságait. Ilyenek többek közt, a kert fekvése, talaja, benapozottsága, a rendelkezésre álló hely, hogy csak néhányat említsünk. A megfelelő körülmények között fejlődő egészséges növények jobban ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek.

Cikkajánlat: Kertünk adottságai

4. Hasznos élőlények bevonzása

Bizonyos növények a kertben vonzzák a hasznos élőlényeket azáltal, hogy megfelelő életfeltételeket biztosítanak számukra. Csalogassunk hasznos élőlényeket, amelyek segítőtársaink lehetnek a kártevők elleni harcban. A katicabogarak, fátyolkák, békák, sündisznók, madarak mind a szövetségeseink. . Ezért szívesen látott vendégei kertünknek. Közéjük tartozhatnak a baromfik is, de azt tudnunk kell, hogy a kártevők mellett szívesen csipegetik zöldség és dísznövényeinket is. Készítsünk téli szállást a hasznos rovarok számára. Az ún. rovarvár menedéket nyújt a rovaroknak a téli időszakra.

Cikkajánlat: Madárbarát kert

5. Tisztaság, gyommentesség

A házas és meztelen csigák remek búvóhelyet találnak a gyomok, deszkák között, kövek, régi, kevésbé stabil járólapok alatt. A gyomok között is várakozhatnak a kártevők, hogy friss erővel palántáinkra, kerti növényeinkre vessék magukat. Megéri a fáradtságot, ha a felesleges lomokat, gyomokat eltakarítjuk.

Cikkajánlat: Gyomirtás

6. Legyengült növények kerülése

Általában jellemző ránk, hogy sokkal több növényt ültetünk a kertünkbe, mint amire szükségünk van. Arról nem beszélve, hogy, ha minden növényt a kertbe mentünk, azzal ártunk a kertnek, mert a legyengült növények a betegségek, kártevők első prédái. Keményítsük meg a szívünket, és a gyenge növények kerüljenek kiültetés helyett a komposztba!

7. Megfelelő térállás

Folytatva az előbbi gondolatsort, ha minden növényt megsajnálunk és kertünkbe zsúfolunk, akkor elvesszük a teret a növényeinktől. Különösen magvetésnél, palántázásnál vagyunk hajlamosak arra, hogy ne kövessük a magtasakon lévő ajánlásokat, és ne tartsuk be a tő és sortávolságot azzal a felkiáltással, hogy minél több az ilyen-olyan zöldségünk, virágunk, annál jobb. Ez nem így van! A növényeknek meg van a saját térigényük. Ha ezt elvesszük, meggátoljuk a levegőáramlást, csökkentjük a párolgást, és mindez a gombabetegségek terjedésének kedvez. Ne feledjük, hogy az összezsúfolt növények a gombabetegségek melegágyai!

8. Ellenálló fajták

Ha évről évre tapasztaljuk, hogy bizonyos növényünket ugyanaz a betegség, kártevő károsítja, nézzünk ellenálló fajták után. Például, ha minden évben megjelenik a sárgarépa légy, sok rezisztens fajta áll ma már rendelkezésre, amelyek támadásuknak nem esnek áldozatul.

9. Termények „összekeverése”

Nagyon szépen mutatnak a jól elhatárolt ágyások és sorok, amelyekben katonás rendben sorakoznak a növények. Azonban az egyféle növények csoportosításával utat engedünk az adott növényekre szakosodott kártevők, kórokozók gyors terjedésének. Ha azonban keverjük őket, mintegy természetes gátat szabunk a betegségek, kártevők terjedésének. Ezt úgy érhetjük el, hogy a növényeket kis csoportokba ültessük, és azok is nyúljanak át egymásba, így nem csak a növényeink lehetnek egészségesebbek, hanem érdekes, mutatós növényfoltokat alakíthatunk ki.

10. Szezonális fertőződéseket kerülése

Bizonyos kártevők csak a szezon bizonyos részében jelentenek veszélyt igazán. Kerüljük ki ezeket az időszakokat. Ültessünk később vagy hamarabb. Például a korai lóbab kevésbé szenved a levéltetvektől, a zöldborsót pedig akkor ültessük, amikor a virágzás ideje nem esik egybe a borsómoly tojásrakásának idejével. Ha a paradicsom alternáriás betegsége gyakori a környékünkön, akkor olyan korán ültessünk paradicsomot, amennyire csak kehet. Így növekedésük és érésük egy későbbi szakaszában, lehetőleg érés után jelenik meg a fertőzés.

The post Betegségek, kártételek elkerülésének 10 módja appeared first on Kert Lap.

A lóbab rendkívül értékes növényfaj. Igen magas fehérjetartalma miatt jelentős takarmány- és élelmiszernövény. Előveteményként a talaj N tartalmát 60–100 kg/ha nitrogénnel gazdagítja. Kiskertben fogyasztási céllal is vethetjük, hogy gazdagítsuk élelmiszer választékunkat.

Lóbab bemutatása

A lóbab (Vicia faba) ősi kultúrnövényünk a bükkönyfélék (Vicia) nemzetségéhez tartozik. Fő géncentruma Közép- és Délnyugat-Ázsia, mások szerint a Közel-Keleten található. De ma egyetlen vad faja sem ismert. Legközelebbi rokonságban a vadon termő narboni bükkönyhöz (Vicia narbonensis) áll. A lóbab termelésbevonása már a Neolitikumban megtörtént. Európába a Földközi-tenger mellékéről került.

Az ókorban is ismerték, a középkorban pedig az egyike volt a legjelentősebb népélelmezési növényeknek. Amerika felfedezése után azonban behozták Európába a babot (Phaseolus vulgaris), amely fokozatosan kiszorította a termesztésből a lóbabot.

Magyarországon az 1980-as években takarmánynövényként, az állattenyésztés fejlődésével termesztése újra fellendült. 1986-ban – csak a kisvárdai fajtákból 6 ezer hektáron termesztettek lóbabot. 1988-ban lóbabtermesztésünk megközelítette a 20 ezer hektárt. Ám a XX. század végére az abrakhüvelyes növényeink termesztése visszaesett, s lóbabból alig vetettek ezer hektárt, ami 1999-re 500 hektár alá csökkent.

Gyökérzete erőteljes főgyökeret képez. A gyökereken nagy számban fejlődnek nitrogéngyűjtő gümők, amelyekben szimbionta nitrogénkötő Rhizobium-baktériumok élnek. Erősen fásodó szára átlagosan 60–100 cm magasra nő. Szárnyasan összetett levelei nagyok, tojásdadok, vastagak, bőrszerűek, sötétzöld színűek. A levélnyélen általában 1–3 pár levélke helyezkedik el. Fehér színű fürtvirágzata 2–8 virágból épül fel, s a pillangósvirág “evezőin” nagy, fekete árnyalatú folt található. Hazánkban május végén, június elején virágzik, s egy-egy fürt két hétig virágzik. A lóbab virágai elsősorban önbeporzók. Terméshüvelyei felállóak, a száron többedmagukkal, csoportosan helyezkednek el. Hosszuk fajtától függően változik, 10–14, de egyes változatoknál ennek duplája is lehet. 1–2 cm szélesek, bennük 3–5 maggal. A túlérett hüvelyek felrepednek, és a magvak kiesnek belőlük. Magvai eltérő alakúak és nagyságúak. A magok sima, fényes felületűek, színük zöldessárga, zöldes barna, sötétbarna, olykor lilás piros, különböző árnyalatokkal.

Lóbab kiskerti termesztése

Magyarországon csak tavaszi vetésű fajtáit termesztik. A tradicionális lóbab februártól március közepéig vethető! Az előnevelt palánták a csírázástól számított 5-6 hét múlva, március közepétől ültethetők ki.

A helybe vetett lóbab csírázása viszonylag alacsony hőmérsékleten is elindul. A kikelt, palánták a kisebb, kora tavaszi fagyokat is elviselik. A növény semleges kémhatású talajon fejlődik. Vízigénye nagy. Jó termést csak kiegyenlített, jó víz- és tápanyag-gazdálkodás mellett, humuszos, mészben gazdag feltalajú területeken ad. Közepes a fényigénye, téli megvilágításban is tűrhetően fejlődik. A félárnyékot elviseli, de tartós fényhiányban a virág kialakulása lelassul, sőt a virágzás el is marad. Tápanyagigényes. A foszfor, kálium és a kalcium ősszel kerül kijuttatásra, s az őszi szántással bedolgozzuk. A nitrogént tavasszal, vetés előtt szórjuk ki.

Forrás: gstuff.co.nz

Önmaga vagy más hüvelyesek után nem célszerű vetni, mert jelentős terméscsökkenést eredményez ez az eljárás. A napraforgó is rossz előveteménye. A lóbab a borsóval együtt vethető. Kiskertben a lóbab jó szomszédja a burgonyának.  A magas fajták jó szélfogók, ezért például uborka vagy más szélérzékeny növények mellé ajánlott.

A lóbabnak kiterjedt betegséglistája és sokféle kártevője van, tehát fokozott növényvédelmet igényel termesztése. A rovarok közül a vírusvektor levéltetvek, a vincellérbogarak, csipkéző bogarak stb. ellen még virágzás előtt védekezni kell. A rovarölőkkel egy időben, kombinációkban juttathatók ki a gombaölő szereket, amelyek védelmet nyújthatnak az Alternaria, Ascochyta, Botrytis, Uromyces spp. fertőzése ellen.

A levéltetvek támadását csökkenthetjük, ha borsfű mellé ültetjük és a hüvelyek megjelenése után visszacsípjük  a friss hajtásvégeket.

A nagy szemű lóbab étkezési céllal termeszthető. A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézete több fajta fenntartója. A nemesítés célkitűzése: új, magas táplálóértékű, alacsony tannin, vicin és convicin tartalmú, szárazságtűrő, magas hozamú, jó állóképességű, betegségekkel szemben toleráns fajták előállítása. Ilyen többek közt az étkezési célra is használható a korai, 80-120 cm magas Anka, amely jó szárszilárdságú, magas fehérje tartalmú lóbabfajta. Az Anka februárban-márciusban vethető. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre is kiváló.

Lóbab a konyhában

Nyugat-Európában és a Földközi-tenger mentén zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából régebben lisztet őröltek vagy szárazbabfőzeléket készítettek.

Fogyasztható salátaként, párolva, főzelékként stb. Így aztán a lóbab is bekerült a termeszteni kívánt zöldségek körébe. Zsengén akár nyersen is fogyasztható, rengeteg értékes tápanyagot, fehérjét, keményítőt, ásványi anyagokat és vitaminokat (A, B1, B2, C és PP) tartalmaz. Éretlen állapotban húsos hüvelye is ehető, később kiszárad és megbarnul. Az állatok is szeretik, nem puffadnak tőle.

A zsenge zöld babokat 15 perc főzés után lehet felhasználni, legjobb salátát készíteni belőle. Van, aki csak olívaolajjal locsolja le, lehet citromozni, borsozni, fantáziánk szerint sok módon elkészíthetjük. Vékonyra szelt, friss hagymát, paradicsomot, olívaolajat, kis fehérborecetet és durva tengeri sót használjunk a hideg saláta elkészítéséhez.

Egy másik lehetőség: A képen látható párolt, friss kakukkfűvel és fokhagymával ízesített lóbabot körítésnek ajánlott marhahús és héjában, tepsiben sült, rozmaringgal és fokhagymával ízesített burgonya mellé.

A gazdagok reggelije, a kereskedők ebédje, a szegények vacsorája, azaz az egyiptomi lóbab főzelék (Ful Mudammas) receptjét itt olvashatja: www.foodandwine.hu.

The post Lóbab appeared first on Kert Lap.

Március közepén már mindenkinél, aki idén saját paprikát szeretne, kidugta a fejét a paprika a palántaföldből. Étkezési paprika házikerti termesztésével is sokan kísérleteznek, és, bár sok mindenki sikerrel jár, elmondhatjuk, hogy a paprika igényesebb és érzékenyebb is a paradicsomnál.

Az étkezési paprika termesztésének története

A Brazíliában és Bolíviában honos paprikát az emberiség legalább tízezer éve fogyasztja, és mintegy 6.100 éve háziasították. Az aztékok Kolumbusz megérkezése előtt már több változatát is termesztették. Közép- és dél-amerikai felhasználásáról a történelmi időkben keveset tudunk. A PLOS ONE tudományos folyóirat szerint a kutatók a feltárt, ie. 400-300-ból származó agyagedényekből mutattak ki kapszaicint. Miután a paprika nyomaira különböző céllal használt edényekben bukkantak, arra következtettek, hogy felhasználása már a történelmi időkben is sokoldalú volt. Ennek alapján feltételezik, hogy italok fűszerezésére vagy szószokhoz használhatták a leggyakrabban.

A paprika 1494-ben érkezett Európába. 1570-ben Zrínyi Miklós nevelőanyja, Széchy Margit kertjében már dísznövényként virult vörös törökbors néven. Egy elfogadott elmélet szerint, ahogy Barta László írja, a magyar paprika Indiából került hozzánk Perzsián keresztül, ahonnan a törökök hozták magukkal a tizenhatodik században.

A dísznövényként avanzsált paprikát később borspótló fűszerpaprikaként termesztették országszerte.  Az „étkezési paprika”-típusok a 19. század végéig ismeretlenek voltak nálunk. Az első nagy bogyójú (Kalinkói, Várnai), paradicsom alakú és kosszarvú típusokat a török megszállás elől Magyarországra települt bolgárkertészek hozták be a 19. században. A 19. század végi paraszti konyhakertekben kukorica köztes növényként nevelték más zöldségekkel együtt.

A hazai étkezési paprika nemesítése 1920 körül kezdődött. A világháborúk idején a termesztés visszaesett. A vastaghúsú, csípősségmentes paprika nemesítése az ötvenes években kezdődött el újra. Legnagyobb nemesítési körzete Dr. Szalva Péter kutató-nemesítő munkájának köszönhetően Szentes és környéke lett.

Paprika bemutatása

A Burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó paprika (Capsicum annuum) termesztésben bojtos gyökérzetű, viszonylag sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerű. Hajtásrendszere A 9-10. szárcsomótól villás elágazódású. A hajtásrendszer alakulása alapján elkülönítünk folyton növő és determinált típusokat. A virág kétivarú, öntermékeny, fehér színű, felépítésére az ötös szám jellemző.

A paprika közkedvelt termése változatos alakú, felfújt bogyó, rendszerint sárgás-fehér vagy zöld színű, éretten piros. A termés részei a termésfal, a központi oszlop a magokkal, rekeszfalak, csésze és a kocsány. Az érett bogyó vitaminokban és a karotinoidokban gazdag,  C vitamin tartalma jelentős.

Cikk ajánlat: Chili paprika

Étkezési paprika fajták

Étkezési paprika fajták
Oltalom alatt a szentesi paprika

Házikerti körülmények közé cecei típusú, úgynevezett „spitz”paprika ajánlott, amely hegyben végződő, kúpos, háromszögletű hosszmetszetet adó, húsos paprika, fehér színű, héja viszonylag vékony, könnyen emészthető. A bogyó vége azonban lehet kevésbé keskenyedő, kissé lekerekített is. A kárpát-medence sajátos fajtája. Továbbá jó szívvel ajánlható a paradicsom alakú paprika, amelynek cukortartalma viszonylag magas. Nyersen és marinálva is fogyasztható. Savanyításra, sütésre is kiváló.

Milyen a jó paprikapalánta?

A paprikapalántákat 2-4 lombleveles állapotban tűzdeljük. 8 hetes korában ültethető ki, 5-6 leveles állapotban.

Ha fátyolfóliás takarást alkalmazunk, akár április 20-a után már ültethetünk. Ennek előnye: paprikabokor a tavaszi, alacsony intenzitású napsugárzás miatt nagy lombozatot nevel, amely már kellően terhelhető, a bogyót pedig a nap nem perzselheti meg, a tenyészidő hosszabbodásával pedig nő a betakarított termés össztömege. Fátyolfóliával takarás módja: Vesszőből, drótból, acélhuzalból célszerű bordákat kialakítani, 20m-ként a földbe szúrva lazán ráteríteni a 2m szélességű fátyolfóliát, a szélein 1m-nt egy kapavágásnyi földdel rögzítve.

A palántáknak május 25-ig ki kell kerülnie szabadföldbe. Ha palántákat vásárolunk, zömök, erős palántákat együnk.

Paprika környezeti igényei

A paprika hő-, fény- és vízigényes! Vályogos talajon termeszthető a legsikeresebben, de a kötöttebb talajt is elviseli. Gyengén savanyú, közömbös talajba való. Konténerben is termeszthető laza, rostos szerkezetű talajban. Sóra érzékeny. Hőoptimuma 25 fok. (Optimum hőmérsékletnek nevezzük azt a legmagasabb hőmérsékletet, ahol a növekedés még állandó marad.) Kiskerti körülmények között, komposztot használva nem igényel különösebb tápozást. Esetleg nitrogéntápozásra kerülhet sor, amikor a növényen meggymagnyi méretű paprikák láthatók. A paprika kalciumigényes, de a hazai talajok többsége meszes, kalciumban gazdag, ezért erre valójában csak intenzív termesztésben kell odafigyelni. A paprika sikeresen termeszthető, ha 4-5 évig nem kerül ugyanabba a talajba.

Kedvező társnövénye: bab, borsó, hagyma, sárgarépa. Jól társítható gyógynövényekkel.

Étkezési paprika termesztése bakháton

A palántákat fellazított, betrágyázott talajba ültetjük. A jól begyökeresedett palánták ágyása köré bakhátat húzunk. Ami annyi jelent, hogy kapával árkot húzunk a palántaágyás körül. A műveletet főleg laza talaj esetén korai vagy esti órákban végezzük. Ezek az árkok begyűjtik az eső- illetve öntözővizet, tehát vízmegtartó bakháthoz jutunk ezzel a módszerrel. A műveletet kb. kéthetente ajánlott megismételni. 4-5 méteres ágyás vízzel történő feltöltése kb. 8 percet igényel. Öntözéskor a talajt átáztatjuk, így meleg időben is elegendő a naponta egyszeri öntözés.

A lecsó története

Forrás:
szie.hu
miau.gau.hu
www.terradei.org.ua

The post Étkezési paprika házikerti termesztése appeared first on Kert Lap.

Jön a salátaszezon. Szeretne otthon frissen  szedett salátát enni? Pedig kertje sincs? Nem baj! Slágere a díszítő, tavaszi salátakonténer.  Legyünk kreatívak. Amikor konténert választunk, ne korlátozzuk a választékot a hagyományos virágládákra, cserepekre.

Saláta bevásárlókocsiban

Akár egy kimustrált bevásárlókocsi is megteszi. Béleljük ki mohával, és töltsük fel földkeverékkel. Már ültethetünk is. A változatosság kedvéért dugdossunk a saláta köré egynyári palántákat.

Válasszunk például 15 cm magas, szálas, apró levelű, fehér, ernyős virágú, illatos ternyét (Lobularia maritima, Brassicaceae).

Ugye milyen egyszerű?

Saláta vödörben

Válasszunk színes konténereket. Fokozza az üde hatást, ha az önmagában is a frissesség benyomását keltő salátát színes konténerbe ültetjük. Itt egy egyszerű példa, ahol színes homokozó vödrök tartják a különböző levéldíszű salátákat. A saláták ugyanolyan finomak, mint amilyen szépek. A vödröket akasszuk fel, hűvös, de világos ablakba.

Galvanizált acélvödör az Ikeában is beszerezhető. Ha az aljába vízelvezető lyukakat ütünk egy kalapács és egy nagyobb szög segítségével, máris kész a virágtartó. Szépen mutat benne az árvácskával együtt ültetett saláta. Válasszunk bíbor levelű salátafajtákat.

Saláta levescsészében

Az egyszerű csészénél termetesebb leves csésze is otthont adhat egy-két tő salátának. Nem árt, ha vízelvezető lyukat is fúrunk bele. Ha ezt amcerásnak érezzük, vásároljunk ilyen jellegű konténert. Tartsuk világos, hűvös helyen.

Igazi húsvéti hangulat keltünk, ha plüss nyuszival dekoráljuk a konténert.

Salátanevelés asztalon

A salátanevelő asztal lényege egy nagy felületű sekély fakeret, alján drénnyílással, ami például ablakháló lehet. A háló megereszkedése ellen alulra keresztléceket rögzítsünk. A hálóra helyezett újságpapír vagy keménypapír meggátolja, hogy az ültetőközeg kimosódjon. A keret akár guruló lábakon is állhat. A saláltaasztal olcsó, mozgatható, minden méretben elkészíthető. Csípőmagasságban lehet dolgozni az asztalnál, macskákat, kutyákat távol tartja. Áprilistól júniusig az asztalt a napon tarthatjuk. Június 15-től az asztal árnyékba tolható, amikor hét ágra süt a nap,egészen szeptember közepéig. Akinek kertje sincs, csak erkélye, az is használhatja. Konténertalajt használjunk. Ne feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről sem.

Saláta ajánlat

A gyors növekedésű, vitamindús Rukola (Eruca sativa) jól tartható balkonládában, cserépben . Friss leveleinek íze a földimogyoróhoz hasonló. Salátákhoz, levesekhez, pizzák ízesítésére használják a mediterrán konyhákban. Magja 10-20 0C fokon 5-10 nap alatt csírázik. A vetést ritkítani nem szükséges. A vetéstől számítva 4-6 héten belül szedhetjük.

Kis termetű, kora tavaszi salátanövény a madársaláta (Valerianella locusta). Egész éven át vethető balkonládába. Főként a vitaminhiányos időszakban kora tavasszal és késő ősszel fontos C-vitamin forrás. Hidegtűrő. Magja 5-20 0C fokon 8-14 nap alatt csírázik.

A tépősaláta (Lactuca sativa convar. secalina)  vöröses leveleivel konténerek, ágyásszegélyek mutatós növénye. A látványos, karéjos, tölgylevelű fajtákra jellemző módon a levelek nem képeznek tömör fejet. A növény előnye, hogy meleg tűrő, és nyáron viszonylag sokáig tartja magát. Rozettában álló levelei lágyan harmonikus ízűek, amelyeket önmagában vagy más fajtákkal keverve használhatjuk saláta alapok elkészítéséhez, tehetjük továbbá szendvicsekbe és esztétikai ételdíszítésre. Ásványanyag-tartalma magas, kiemelkedő a kalcium-, magnézium- és vastartalma. Béta-karotin, B1-, B2-, Niacin, B6-, C-, valamint Na-, K-, P-tartalma jelentős.

Cikk ajánlat: Saláta-rendszertan; Saláta

The post Tavaszi salátakonténerek appeared first on Kert Lap.

A boltban vásárolt uborkáról tudni kell, hogy az uborka egyike a leggyakrabban permetezett zöldségeknek. Ha tudni akarjuk, hogy mi van bennük, főképpen, hogy mi nincs, akkor nincs más választásunk, minthogy magunk termeljük meg a fogyasztásra szánt uborkát!

Régen a kaposváriak uborkamagot is vittek magukkal búzaszentelés napján (április 25.) a körmenetre, s hazaérkezvén el is vetették. A megáldott uborkamagtól azt várták, hogy korán és bőségesen teremjen.

Cikk ajánlat: Uborka (Az uborka bemutatása, fajtacsoportok, fajtaajánlat, gyógyhatásai, uborka pakolás, kovászos uborka készítés)

Régi uborkafajták

Az uborka egylaki, kétivarú növény,  vagyis külön vannak a porzós és termő virágok. Régi fajtáink kevert virágúak, azaz egy virágon termős és porzós virágok is fejlődnek. Az alsó 14–18 szárcsomón csak hímvirágok fejlődnek, majd ezt követően egyre több nővirág jelenik meg a főhajtás további fejlődése folyamán (kevert virágzású szakasz), a hónaljhajtásokon zömmel nővirágok fejlődnek. A vegyes virágú típusba tartozó fajtáknak nagy lombjuk van, viszonylag kevesebb terméssel. Nagy a tenyészterület igényük. Rovarokra van szükség a beporzáshoz. Ebbe a virágú típusba tartoznak a régi fajtáink.

Marketmore

Bőtermő, kevert virágú, szabadföldi termesztésre ajánlott tradicionális salátauborka fajta,amit síkművelésre ajánlanak, tehát nem igényel támrendszert. (A Kertimag ajánlásával)

Szenzáció (kertészeti Egyetem, Zöldségtermesztési tanszék)

Hosszú tenyészidejű, erőteljes növekedésű, kevert virágú, félhosszú salátauborka. Termése henger alakú, a kocsány felé elkeskenyedő, a héj sötétzöld, fehér tüskés. Húsa vastag, zsenge, magháza kicsi. Szabadföldi termesztésre ajánlott. (A Kertimag ajánlásával)

A Kertimag 2012. évi katalógusa jól összefoglalja a virágzástípus szerinti csoportosítást, és egyéb fajtacsoport és fajtaajánlat is található itt. Az új fajták gynomonoikus (túlnyomóan nővirágú); gynoikus (nővirágú), partenokarp (beporzást nem igénylő) típusúak. Ezek kisebb térigényűek, nagy terméshozamúak.

Házikerti uborka ajánló (ZKI)

 Uborka környezeti igénye

Az uborka számára válasszunk napos, szélvédett helyet. Az uborka melegigényes növény. 12-13 ^oC alatti éjszakai talajhőmérséklet már gyökérkárosodáshoz vezethet.

Talaja legyen szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges pH-jú. A komposztban gazdag talaj elégíti ki legjobban igényeit. Használhatunk érett istállótrágyát is a talaj szerves anyaggal történő dúsításához. A szerves trágyázást ősszel kell megejteni!

Uborka ikersoros termesztés csepegtető öntözéssel, szalma mulccsal

Meghálálja, ha talaja mulcsozva van, hiszen ezzel gátat szabunk a betegségek terjedésének, amelyek kórokozói a csupasz talajjal érintkező leveleken keresztül fertőznek. Csökkentjük a gyomosodás veszélyét. A kapálás egyébként is óvatosságot igényel, mert az uborka sekélyen gyökerezik.

Az uborka víz és páraigényes. Termésérése folyamán sok vízre van szüksége. Öntözését kis vízadagokban többször végezzük, vagy alkalmazzunk csepegtető öntözést. Egyébként a talaj tömörödik, amit az uborka rosszul visel, és védtelenné válik a kórokozókkal szemben.

Házikertben, szabadföldre legkorábban április 20. körül vessük a saláta- és konzervuborka fajtákat. De ajánlott itt is megvárni a fagyosszentek elmúltát. A téli eltevésre szánt csemegeuborka termesztésénél nem szempont a koraiság, nem szükséges a korai vetéssel járó időjárási kockázat vállalása, ezért a csemegeuborkát (konzervuborkát) inkább május 10-20. között vessük. Ettől az időtől folyamatosan vethető az uborka legkésőbb július közepéig.

Ha sorokba vetünk, a sortávolság minimum 1 méter legyen. Egy méterre vessünk 10-12 magot, amit később kiritkítunk. A Gardena ajánlása szerint a sorban vetéshez előkészített ágyás akkor a legmegfelelőbb, ha kb. 40 cm széles árkot ásunk a sor közepére, amit megtöltünk komposzttal kevert földdel. Így a sor egyfajta töltésként emelkedik ki, hogy a nap jobban felmelegíthesse a talajt, és az uborka jobban növekedhessen.

Ha fészekbe vetjük az uborkát, 2-3 mag kerüljön egy 10-15 cm magas, szintén talaj és komposzt keverékéből álló “dombba”. folyóméterenként 3-5 tövet hagyjunk meg. A növény így ki tudja tölteni a rendelkezésre álló teret. A vetés mélység kb. 3 cm legyen.Konténerben is nevelhetjük a bokros változatokat, vagy támaszt is biztosíthatunk a futó változatok számára. Ez utóbbi a leghelytakarékosabb megoldás!

Kelés után következik a ritkítás, folyóméterenként 3-5 tövet hagyjunk meg.

A március végén, áprilisban cserépbe levetett palántákat május végén ültessük ki. Leginkább támrendszeres termesztésben ajánlott a palántázás. De házikertben bármelyik fajta és termesztéstípus esetén elképzelhető. A vetőmagból kb. négy hét alatt fejlődik kiültetésre alkalmas palánta. Arra ügyelni kell, hogy az éjszakai minimum hőmérséklet se menjen 18 ^oC alá. 0,1%-os Volldüngeres beöntözés sietteti a palánták fejlődését. A palánták dőlésre hajlamosak, amit a kiültetést követő 0,3%-os Ridomil készítménnyel való beöntözéssel akadályozhatunk meg.

A folytatásban, Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 2.,  megtudhatják, hogyan történik és miért előnyös a támrendszerre futtatás, melyek az uborka leggyakoribb kártevői, kórokozói, a vegyszermentes védekezésre koncentrálva, olvashatunk továbbá a növényváltásról.

Forrás:  Zöldségtermesztők Kézikönyve

The post Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 1. appeared first on Kert Lap.

Folytassuk uborkatermesztéssel foglalkozó cikkünket a támrendszeres, konténeres uborkanevelés lehetőségeivel, előnyeivel, és ismerkedjünk meg az uborka leggyakoribb kártevőivel, kórokozóival.

Az előző cikk (Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 1.),  tartalmából:  néhány házikerti uborka, az uborka környezeti igényei, uborka vetése, uborka palántázása.

Uborka futtatása támrendszerre

Házikertben, ha futó (leggyakrabban fürtös) fajtát választunk, ajánlott a támrendszerre futtatás. A támrendszeren nevelt fajtákat 50 cm-es távolságra ültessük egymástól. Ilyen a szélvédett helyen, kb. 2 méter magas, dróttal ellátott, fa-, vagy betonoszlopokkal megtámasztott támrendszer. A futtatáshoz használhatunk például támrendszerre szerelt, készen vehető növényhálót, uborkahálót függőlegesen, vagy sátortetőszerűen felállítva. De bármilyen házi megoldás szóba jöhet. Pl. csirke háló kifeszítése.

Támrendszer előnyei

• Támasztékon nevelve a növény több fényt kap, jobban járja a levegő, ezáltal csökkenteni tudjuk a kórokozók támadását.
• Ha nem használunk mulcsot, könnyebb a gyomlálás, mert a talajhoz jobban hozzáférünk.
• A támrendszer megkönnyíti a szedést.
• Utoljára, de nem utolsósorban említett előnye a támrendszeres uborkatermesztésnek a helykihasználás. Hiszen vertikálisan termesztünk. Így lehetséges egész növényfüggönyt nevelni néhány tő konténerben nevelt uborkából is.

Az oldalra kitörő hajtás, amely tápanyagot von el a főhajtástól, lemetszése tőből.

Hogyan tartsuk kordában a támrendszeren nevelt uborkát?

Viszont akad más tennivalónk! Támrendszer alkalmazása esetén a növényápolás munkaigényesebb, mivel ki kell alakítani a megfelelő növényfalat. A növényeket metszeni kell: a földtől számított 40 cm-ig a hónaljhajtások tőből távolítsuk el, majd e fölött a hajtást 1-2, később 3-4 levélig vissza kell törni. Így megakadályozzuk az uborka elburjánzását.

Uborka nevelése konténerben

Városi kertekbe, kiskertbe, sőt balkonra is kifejezett ajánlott a konténeres, támrendszeres uborkanevelés, legalább két tő erejéig. Az uborka neveléséhez használjunk 13-15 literes vödröt. Ha nincs drénnyílása, fúrnunk kell rá egy kb. 8 mm-es lyukat. Földön tartva az edényt, az edény alá terítsünk fóliát, amely véd a talajlakó férgektől, kártvevők bekerülésétől. Erre szórjuk kavicsréteget, így helyezzük rá az edényt, de két téglára is állíthatjuk, hogy a fölösleges víz könnyek eltávozhasson az edényből. Közegnek jó minőségű, semleges kémhatású  pl. Vegasca földkeveréket használjuk. Az öntözést legjobb, ha dréncső biztosítja, amit az edény közepére állítunk, és úgy lapátoljuk körbe a földdel. Ez lehet egy kilyuggatott PVC cső, amelyből minden irányban kifolyik a víz.

Az edénybe két palántát ültetünk, vagy magot vetünk.

A támrendszer 3-4 tartórúdját ragasztószalaggal kívülről rögzíthetjük az edényhez. Ha egyszerű bambusz növénytámaszt vagy vékonyabb, de rugalmas lecsupaszított ágat használunk, amelynek viszonylag kicsi az átmérője, beleszúrhatjuk az edény talajába. A körbevezetett spárga pótolja a növényhálót. Szintén jól használható a bambusztámasztékra fűzött drótháló vagy műanyag háló. A hajtásokat a középről vezessük a spárgához, hálóhoz.

Konténeres, egyszerű támasztékra futtatott uborka, drénycsöves vízellátás, két palánta egy edényben.

Ha több konténerben nevelünk, azokat ne tegyük közvetlenül egymás mellé, mert a sűrű térállás kedvez a kórokozó, kártevők terjedésének. Ne feledjük, hogy többszöri, kis vízmennyiséggel öntözzünk. Ha támrendszerre futtatunk, hetente kell a hajtásokat igazítani. A metszésről se feledkezzünk meg.

Uborka kártevői és kórokozói

Nedves-hűvös időben a palántadőlés veszélye fenyeget. Meleg, párás időben fuzáriumos fertőzés léphet fel (szögletes olajfoltok, a fonákon, nedves időben jól látható penészes bevonattal). Legádázabb ellenség azonban az uborka peronoszpóra. Ha vegyszerellenesek vagyunk legcélravezetőbb az ellenálló fajták termesztése.

A talajból fertőző szögletes levélfoltosság (szögletes, kiszáradó, kitörő foltok a lombozaton, a foltok felületén, nedves időben nyálkacseppek jelennek meg) nagyrészt kivédhető, ha mulcsot használunk, illetve, ha nem termelünk több évig ugyanazon a helyen uborkát. További védekezési lehetőség, hogy nedves vagy harmatos időben nem tevékenykedünk az uborka körül, mert a fertőzés kézzel is átvihető.

További ellenség a főként kártevők, rovarok által terjesztett mozaikvírus (A hajtáscsúcsi levelek foltosak, mozaikszerűen kivilágosodnak. A termés deformált). Ha az állomány egészséges, jól karban tartott, a fertőzésnek is jobban ellenáll.

A leromlott, beteg növényeket, főként a szezonvégi hűvös, nedves időjárásban fertőzik a tőpusztulást okozó betegségek. A levélszél sárgulása, barnulás, letöredezése, hajtáshervadás, elhalásos foltok a levélnyélen, mind intő jelek lehetnek. A kellően laza, morzsalékos talaj, a túlöntözés elkerülése segítségünkre lehet a betegség kivédésében. Javasolt a talajtömörödés elkerülésére a naponta többszöri,  kis vízadagokkal történő öntözés.

Kártevők közül a levéltetvek, takácsatkák, és a mezei poloskák is támadhatják növényeinket. Leghatékonyabb védekezés ellenük a megelőző védekezés parafinolajos bevonattal, a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, eltávolítása, a karók és a kordon fertőtlenítése.

Uborka gondozási tippek

a kertimagtól. Általános tanácsok, különböző típusú és fajtájú uborkatermesztéshez.

• Az oldalhajtások nagyobb számban hoznak női virágot, így a főhajtás visszacsípése bővebb termést eredményez az uborkánál.
• A modern uborkafajták már túlnyomóan beporzás nélkül is hoznak termést.
• Uborka ne kerüljön fűszerpaprika, burgonya, retek mellé. De vethetjük kukorica, bab, borsó, zeller, káposzta, cékla, hagyma szomszédságába. Továbbá uborka mellé kerülhet kapor, saláta, karalábé.
• Az uborka keseredését környezeti tényezők fokozhatják (szárazság, hőmérséklet ingadozás, erős napsütés, tápanyag ellátási zavarok). Elkerülése érdekében mindig langyos (nem hideg) vízzel öntözzünk.

The post Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 2. appeared first on Kert Lap.

A régi magyar zöldségféle ismét divatba jön. Legalábbis a kiskert tulajdonosok körében. Spenótként fogyasztható, de míg a spenót szezonális, a laboda egész évben szedhető. Szaponin tartalma miatt légzőszervi és emésztési megbetegedések esetén használja a népgyógyászat. Magjának lisztje az A-vitamin hiány kezelésére használható. Lisztjének fehérje tartalma a pillangósokéhoz hasonlóan magas. Színes levelű változatai dísznövényként is nevelhetők. Termése indigókék növényfesték.

Laboda nemzetség

A libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó Artiplex nemzetséghez több mint 400 faj tartozik. Minden kontinensen előfordulnak. A növények szárazságtűrők, jól alkalmazkodnak a talaj magas sótartalmához. A levélen található membránnal határolt levélszőrök nyéllel és egy kerekded tömlőrésszel rendelkeznek. Sókizáró sótűrők (halofiták). A levelek a sóelektrolitot a tömlőkbe választják ki. Ha a tömlő annyira megtelik, hogy kiszakad, akkor a sóoldat visszakerül a környezetbe. A növény így raktározza a nátrium-, a kálium-, és a klorid ionokat, amelyek aktív szállítással kerülnek oda a szállítószövetekből. Ezektől a levélszőröktől ezüstös a növények levele. Ugyanez a levélszőrborítás megakadályozza az ultraibolya fény behatolását a szövetekbe. Több kutatási eredmény alapján a laboda fajok alkalmasak lehetnek a talaj nehézfémtartalmának eltávolítására. A. portulacoides,  A. halimus, A. conodocarpa, A. patula kadmium, réz, ólom és cink megkötése bizonyított.

A tatár laboda (Atriplex tatarica) gyakori bennszülött gyomnövényünk. Az Atriplex nemzetségből termesztésbe vont faj a kerti laboda (Atriplex hortensis). A labodafélék a száraz területek egyik fontos takarmányjelöltje. Több fajnak ismertek gyógyhatásai.

kerti laboda bemutatása

A kerti laboda (Artiplex hortensis) egyéves, lágy szárú növény. A mérsékelt éghajlati övhöz tartozó Eurázsia, és az indiai régió növénye. Erős karógyökere 80–100 cm-es mélységig hatol. Sűrű oldalgyökerei a talaj vízkészletét tökéletesen hasznosítják. 1,5–2 m magas szára nyár végére megfásodik. Alsó levelei szív alakúak, a felsők háromszög alakúak. A júliustól kezdve folyamatosan nyíló, apró, halványzöld virágok gomolyos füzéreket alkotnak. Termése színes lependék. Termése indigókék növényfesték. Lisztjének fehérje tartalma a pillangósokéhoz hasonlóan magas.

A laboda fontos A-vitamin forrás. Emésztéssegítő, fájdalom csillapító hatása régóta ismert. Használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, reuma ellen. Hatóanyagai szulfát flavonoidok, flavonol glikozid tartalmát is kimutatták.

Kerti laboda házikerti termesztése

Termesztése más zöldségekhez képest egyszerűnek mondható, bármilyen talajon jól érzi magát, de a nehéz agyagot kerüljük. Napsütötte helyen vagy félárnyékban is nevelhetjük, de árnyékba nem való. Széltűrő. Méretes levelei miatt vízigényesebbnek mondható, és melegebb tavaszokon elszaporodhat levélzetén a fekete levéltetű, de más betegsége vagy kártevője nincsen. Ápolás szempontjából is csak az öntözést igényli szárazabb időszakokban. Kapálással nem árt a gyomlálni. Nagy levéltömeget leginkább humuszban gazdag, jó kerti talajban fejleszt. Burgonya közelébe ne ültessük. Önvető. Válthatjuk vele a spenótot. Mire a spenót magszárba menne, jöhet a laboda!

Szaporítani magról kell, helybevetéssel, amire már októberben is sor kerülhet (lehetőleg az idei, friss magból). Ezzel a céllal néhány példányt hagyjunk magszárba menni. Az elvetett mag akár már februárban csírázásnak indul. Így kora tavasszal hamar fejlődésnek indulnak a növények. Ha kora tavasszal, majd pedig a nyár elején a megürülő ágyásokba is vetünk, akkor ezzel biztosíthatjuk, hogy egész nyáron legyen friss, zsenge növény. Vetés után 40-60 nappal szedhető. Az idősebb növényekből érdemes minden évben őszig nevelni néhányat, hogy magot gyűjthessünk, mert ezek csírázóképessége elég gyenge, kétéves vagy annál idősebb mag már nem szokott kikelni.

Kiültetésére tavasz végén kerülhet sor, amikor az éjszakai minimum hőmérséklet sem csökken 15 fok alá.

Vörös vagy sárga levelű változata (Artiplex hortensis var. atro-sanguinea vagy var. rubra) egynyári kerti dísznövény. A virágok jelentéktelenek, de színes, rebarbarára emlékeztető lependék termése dekoratív. Magjáról önvető. Amarantuszokkal együtt ültethető. Levendulával összeültetve is mutatós. A színes levelű fajták szépen díszlenek gyepek szélén, fal közelében. A kertészeti fajták levele is fogyasztható, így kéthasznú növényekről beszélhetünk. Ezek a rendkívül toleráns fajták jól tűrik a szárazságot, hőséget, a lúgos, homokos talajt. Jó vízellátású, jó minőségű talajban akár 2 méter magasra is megnőnek.

Egy sikeres összeültetés:
Thymus ‘Jekka’, Artemisia absinthium, Mentha longifolia subsp schimperi, Atriplex hortensis var. rubra

Laboda a konyhában

A laboda íze, felhasználása a spenótéhoz hasonló. Ízesítés nélkül is enyhén sós. Saláta keverékben jól mutatnak a bordó levelű változatok.  Salátának legízletesebbek a 3 cm-es levelek, míg a 8-10 cm-es levelek pároláshoz kiválóak. A teljesen kifejlett leveleket csokordekorációkhoz használhatjuk. Egy bordó labodalevéllel, a fövő rizshez dobva, megszínezhetjük a rizst. Készíhetjük rizzsel lerakva, készülhet nagyobb levelével töltike.

Labodás bárányleves

Forrás

Hozzávalók:

egy kiló húsos báránycsont
egy marék rizs
2-3 maréknyi apróra vágott piros laboda
1 tojássárgája
1 ek ecet
só

A húsos csontokat egy liter vízben tegyük fel főni. Ha megfőttek, a csontokról szedjük le a húst, a csontot tegyük félre, és a húst tegyük vissza a csontlébe. A lét forraljuk fel, tegyük bele a rizst, a labodát, sózzuk meg, és főzzük puhára a rizst. Kevés levessel óvatosan keverjük el a nyers tojássárgáját. (Ha kell, előtte picit hűtöm a levest, hogy a tojás ne főjön meg.) A habarékot tegyük vissza a levesbe, gyenge lángon melegítsük, de már ne forraljuk, hogy a tojássárgája ne ugorjon össze. Ecettel ízesítve tálaljuk.

Cikk ajánlat: Spenót

További források:

tankonyvtar.hu

botgard.ucla.edu

researchgate.net

igarden.com.au

pfaf.org

The post Laboda appeared first on Kert Lap.

A karalábét könnyű is tartani, meg nem is. Nevelése egyszerűbb, mintha karfiollal próbálkoznánk. De sok mindent szem előtt kell tartani ahhoz, hogy egyáltalán karalábéhoz, mi több zsenge karalábéhoz jussunk. Igaz, zsenge karalábé híján fogyaszthatjuk a levelét mert a levele is egészséges, és meg is tölthető, salátának is kitűnő.

A káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó karalábé (Brassica oleracea convar. acephala var. Gongyloides) termése valójában a szárgumója, amely a főszár megvastagodásával képződik. Valójában raktározó szerv, ezt fogyasztjuk. Magyarországon a 17. század óta termesztik. Miután kézimunka igényes, inkább háztáji körülmények között termesztik.

Vessük vagy palántázzuk a karalábét?

Attól függ! Leginkább a kiválasztott fajtától illetve az időponttól. A karalábét kertünkben elő- és utóterményként termeszthetjük. Vetés vagy kiültetés előtt a talajt töltsük fel komposzttal, érett istállótrágyával. A melegebb országrészekben egyes fajták magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Június végén még vethetünk közepes tenyészidejű karalábét késő őszi és téli fogyasztásra, mindeközben már szedhetjük a középkorai fajtákat. A rövid tenyészidejű fajtákat palántázhatjuk kora ősszel is! . Sőt, még később is vethetjük, ha jövőre szeretnénk hamar karalábéhoz jutni! Miután a karalábé kelés után nem túl érzékeny a viszonylag alacsony hőmérsékletre, tél alá vethető. Így jövőre 2-3 hét növekedési előnye is lehet. A megfelelő fajtaválasztáshoz kérjük az eladó tanácsát!

A karalábé vetés után 4-6 hét múlva már kiültethető méretű palántát produkál. A palánták április végétől május közepéig ültethetők ki. Jó, ha tudjuk, hogy a fagyos napok beállta előtt hat héttel kiültetett palánták hozzáedződnek a hideghez, és ízük sokkal édesebb lesz. Az utolsó fagyok előtt egy hónappal kiültetett palánta pedig sokkal edzettebb lesz. Ilyenkor a palánták edzéséről se feledkezzünk meg! Cikk ajánló: Palánták felkészítése a kiültetésre

Karalábé környezeti igénye és gondozása

A karalábé a gyengén savanyú vagy semleges kémhatású talajban érzi jól magát.ha a talaj pH értéke 6,5 és6,8 között ideális. Ilyen közegben a gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) sem támadja meg. Cikk ajánlat: A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség.

Fényigénye közepes. Fényszegény időszakban megnyúlt gumót fejlesz.

A fajták hőigénye nagyon eltérő, a korai szabadföldi termesztésre valók kevésbé hőigényesek. A korai fajták fagytűrő képessége kisebb (mínusz 4–6 °C), a későiek mínusz 6–8 °C-ot is károsodás nélkül elviselnek. A huzamosan alacsony hőmérsékletnek kitett 3-6 hetes palántákból fejlődő növények még a szezon folyamán magszárba szökkennek. Az idősebb növények fényellátottságtól függően 10–20 °C között érzik jól magukat. A kései fajták 13–16 °C-ot igényelnek.

A karalábé sekélyen gyökerezik, ezért vízigényes! Egyenetlen vízellátás hatására gumója fölreped. Amikor a gumók elérték a dió nagyságot, attól kezdve a talajt nyirkosan kell tartani. A hosszabb tenyészidejű fajták a szárazabb körülményeket jobban tűrik.

A karalábé tápanyagellátáshoz tudni kell, hogy K és N igényes, de a túlzott N ellátás segíti a magszárba szökkenést. Legjobb, ha kiültetés előtt talajába komposztot, érett istállótrágyát forgatunk. A tenyészidő folyamán hatásos a lombtrágyázás is, amelyet 0,25%-os Wuxallal, Volldüngerrel vagy Mikramiddal végezhetünk el.

Fotó: szentesmag.hu

A karalábé ideális társa lehet a burgonya, bokorbab, borsó. Míg a paradicsom nem kívánatos a környezetében.

A kártevők és kórokozók megegyeznek a káposztafélékével. A káposztafélék növényvédelemről itt olvashat: Káposztafélék biotermesztése

A fásodási hajlam a fajtától, a szedés időpontjától, -A későn szedett rövid tenyészidejű fehér karalábék megfásodnak! – és az öntözéstől függ. Száraz körülmények között a karalábé tenyészideje megnő  „fás” lesz. Hagyományos Karalábé fajták a szengesimag.hu ajánlatából.

A karalábészüret abból áll, hogy a növényeket kihúzzuk a talajból. A nagy leveleket tépkedjük le, de úgy, hogy mindjárt isteni töltikét készíthessünk belőle! A gyökeret metszőollóval vagy éles késsel vágjuk le.

Lettner Annamária dietetikus így ír a karalábé felhasználásáról, tápértékéről: A hónap zöldsége a karalábé

Forrás: tankonyvtar.hu

The post Karalábé termesztés a házikertben appeared first on Kert Lap.

Mi legyen a görögdinnye magjával? Ne legyen! Sóhajtanak azok, akik nem szeretnének a magvak le- és eltakarításával foglalkozni,  köpködni vagy magot nyelni. Ám a mag nélküli hibridekben is található mag!  Legtöbbször olyan apró magkezdemények, amelyeket el lehet fogyasztani. A termesztése bonyolultabb, mint a magvas dinnyéé, az ára pedig 20-30 százalékkal magasabb.

Játék a kromoszómákkal

A világon elsőként Japánban állítottak elő, az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni. Ma is mintegy 30%-kal nagyobb a ráfordítási igény a magszegény görögdinnye termesztés esetén.

A mag nélküli dinnyét diploid (kétszeres kromoszóma számú -44 db.kromoszóma) és tetraploid (négyszeres kromoszóma számú) szülők keresztezésével állítják elő.

A triploid (háromszoros kromoszóma számú – 33 db. kromoszóma) utód önmeddő. A mellé ültett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A tökfélékre jellemző ragadós, nehéz pollen a rovarok közvetítésével jut el a bibére. A mag nélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Az első kötéseknél több-kevesebb kifejlett mag is található, ezért általában az első kabakokat el kell távolítani.

Tévhitek a mag nélküli dinnyéről

Jó, ha tudjuk, hogy mag nélküli dinnye nem létezik!

A mag nélküli dinnye magkezdeményeket tartalmaz, de míg a magos fajták csak kis mennyiségben tartalmazzák, addig a magnélküli fajtákra ez a jellemző. Sőt egyes fajták tartalmazhatnak “rendes” magot, csak jóval kisebb mennyiségben, mint a magos dinnyék. Ugyanakkor stressz hatására még több mag is keletkezhet bennük.

Mag nélküli dinnyefajták

A Seminis, Syngenta and Hazera által forgalmazott mag nélküli minidinnye egyre inkább hódit a világpiacon. Az olasz piacon megjelent a már meglévő fajtaszelekciójával előállított 2-3 kilós dinnye, amelyet a Hazera Genetics állít elő. Minőségük kiváló, átjáróba, teraszra is ültethető, vásárlása is egyszerűbb.

A mag nélküli, kisebb, 4-6 kg-os dinnye a hazai termelők körében is terjed, leginkább azért, mert a német piacon erre van igény. Néhány nyugat-európai áruházlánc ragaszkodik a csíkos, mag nélküli termésekhez. Hazai mag nélküli fajta a teljesen fekete, hamvas héjszínű, középkorai érésű 4-6 kg-os a Zki 10920 F1; a tigriscsíkos, korai érésű Dávid F1 (termése 4-6 normál magot tartalmazhat, stressz hatásra többet is!);

Görögdinnye Margarita 4 főre

4 bögre feldarabolt mag nélküli dinnye;
3/4 bögre tequila ;
fél bögre citromlé ;
fél> bögre Triple Sec;
4 szelet mag nélküli dinnye a díszítéshez.

A feldarabolt fagyasszuk le. Ennek ideje kb. 3-4 óra. Majd tegyük mixerbe, öntsük hozzá a többi hozzávalót és öntsük szét talpas poharakba. Mindegyik poharat díszítsük dinnyeszeletekkel. A pohár peremét díszíthetjük kristálycukorral vagy sóval, ízlés szerint. Ehhez a poharat mártsuk vízbe, majd a sóba illetve kristálycukorba.

Forrás: familyspice.com

Cikk ajánlat: Görögdinnye

The post Mag nélküli görögdinnye appeared first on Kert Lap.

Valami különlegességre vágysz? Keresztezz egy törpe görög dinnyét egy törpe uborkával, és lásd, mi lesz belőle. A kétkedőknek ehelyett ajánljuk az dinnye-uborka páros ízére passzoló mexikói egérdinnyét. Az apró, szőlőszemnyi,  csíkos görögdinnyére emlékeztető gyümölcsök remek étvágycsinálók.

Az egérdinnye Mexikóban és Közép-Amerikában honos. Dél-Amerikában, Közép Amerikában széles körben elterjedt évelő kúszónövény a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó egérdinnye, más néven mexikói datolyauborka (Melothria scabra). A növény megjelenése, levele, virága az uborkáéhoz hasonló, de az uborkától eltérően előbb jelennek meg termős, és csak később porzós virágai. Nyár közepétől a fagyokig terem. Termését évszázadok óta fogyasztják nyersen, grillezve vagy savanyítva.

Inkább éretlenül fogyasszuk, így megússzuk a sok magot. Túlérett, sötétzöld termései egyébként is hashajtó hatásúak. Nálunk leginkább házikertekben terjed. Akár konténerben is nevelhető. Kertben egynyáriként tarthatjuk, teleltetve pedig évelőként.

Az uborkához hasonlóan laza, jó vízgazdálkodású talajba való, vízigényes, napfénykedvelő. Rendkívül gyorsan nő, ezért biztosítsunk számára támasztékot is. Pl. használhatunk csirkehálót. Földön heverve ne neveljük, mert a csigák megtámadják. Edényben dézsában, termesztő zsákban is nevelhető, egzotikus eredetével együtt is könnyebben a gondozása, mint az uborkának. Kártevői szinte nincsenek, ellenálló, szárazságtűrő, szabadban nevelhető, akár erkélyen is, a 10. emeleti panelben.

Kezelhetjük egyévesként is, ebben az esetben ősszel szedjük meg a magját, tavasszal vessük el. Át is teleltethetjük dézsában kb. 10 fokon, világos helyen.

Évről évre magot foghatunk. Ehhez a hulló termést használjuk. Néhány napig a magot erjesszük vízben. Az edény aljára süllyedt magvakat emeljük ki, és szárítsuk néhány hétig jól szellőző, hűvös helyen. A kiszáradt magvak évekig megtartják csírázóképességüket. Kövessük a kolibrikerteszet.hu tanácsait: Áprilisban a magokat homok és termőföld keverékébe vessük 0,5 cm mélyre. Egy üveglappal fedjük a megfelelő páratartalom elérése érdekében. A földjét tartsuk nedvesen. Optimális csírázási hőmérséklet 25-30 C. A magvak 10 nap alatt csíráznak.

Forrás: kolibrikerteszet.hu; wimastergardener.org

The post Ha különlegességre vágysz, nevelj mexikói egérdinnyét appeared first on Kert Lap.

Az őszi fokhagyma vetetik megfelelően előkészített talajba. A tavaszi fokhagymánál nagyobb, december végét követően megpuhul. Az őszi fokhagyma tűri a hideget, tavasszal újra kihajt. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fogyasztható fokhagymát, mint a tavasziból, a terméshozama is nagyobb.

Az egymástól elválasztott gerezdek a talajfelszín alá ültessük. Sortávolság 15-20 cm, tőtávolság 10 cm. Az őszi fokhagyma termesztéséről itt olvashat: Fokhagyma

Fokhagyma ajánlat őszi ültetésre

A ’Makói őszi’ (Allium sativum var. sativum fajtából) államilag elismert, virágzatot nem fejlesztő, magyar fokhagymafajta. Magas fűszerező értékével igazi hungarikumnak minősül. Héja szürkésfehér színű, jól záródó. Középhosszú tenyészidejű. Terméshozama – megfelelő technológia mellett – elérheti akár a 15–20 t/ha-t is. Előnye átlagon felüli télállósága!

Ültetési ideje szeptember eleje – november vége. Zölden takarítják be május közepén – június közepén, illetve szárazon június közepén – július végén.

Vírusmentes francia fajták

A ’Sprint’ (Allium sativum var. ophioscorodon fajtából) őszi fokhagymafajta a vadfokhagymához mutat közeli rokonságot. Virágzatát hosszú, merev száron hozza. A hosszú szár is felhasználható a konyhában, pl. stir-fry (ang.) technikával készített ételekhez.  Hatalmas hagymái bíborszínnel csíkozottak. A gerezdek színe bézs.

Keléséhez1–2 hét elegendő, nagyon gyors növekedésű, hazai viszonyaink között azonban könnyen kifagyhat. Mindez elkerülhető, ha a lehető legkésőbb (november közepe) ültetik, illetve szalmatakarást alkalmaznak. Dormanciája rövid. Rendkívül gyorsan fejlődik, termésre már május-júniusban számíthatunk. Nem tárolható túlságosan hosszú ideig, ezért a betakarítás után rövid időn belül el kell fogyasztani.

Ültetési ideje augusztus vége – november közepe. Zölden takarítják be április közepe – május közepe, szárazon május közepe – június közepe. A szeptember végén ültetett Sprint fokhagyma november végére jól fejlett, akár 7 levelet is fejleszthet. Ha vissza is fagy, hamar regenerálódik tavasszal. Április végén már szedhető.

Az ’Arno’ (Allium sativum var. sativum fajtából) viszonylag új őszi fajta, nem hoz virágot. Nagy elefántcsont fehér hagymafejeiben hosszú rózsaszín-fehér gerezdek fejlődnek. Kelése vontatott, 8–10 hét szükséges hozzá, hazai viszonyaink között. Nagyon jól áttelel. Nyugalmi periódusa hosszú. Terméshozama magas, elérheti a 10–12 t/ha-t is. Kiválóan eltartható. Az Arno fokhagyma hosszú tenyészidejű, vírusmentes, kisebb gerezdű.

A November közepén ültetett fokhagyma november végére már jól legyökeresedik, de a csírázás még nem indul meg. Ültetési ideje november vége – április közepe. Betakarítása zölden nem ajánlott. Szárazon takarítják be július közepe – augusztus közepe táján.

Fehér őszi fajta a ‘Messidrome‘ fokhagyma (Allium sativum var. sativum fajtából) . Nagy terméshozamú, magszár nélküli fajta. A kerek fejű fokhagyma fehér színű, a gerezdek elefántcsont színűek.

Ültetési ideje szeptember eleje – november vége. Május elejétől zölden, június elejétől szárazan betakarítható. Október közepe után ültetve, november végére begyökeresedik és elkezd hajtani.

A ’Thermidrome’ (Allium sativum var. sativum fajtából) az előző fajtához hasonló megjelenésű, nagy, szabályos alakú hagymákat fejleszt, de ezek színe rózsaszín, vagy rózsaszín-foltos. A viszonylag szélsőséges területeken is eredményesen termeszthető.

Ültetésére mind ősszel, mind pedig kora tavasszal sor kerülhet, nagyobb termés azonban csak őszi ültetés esetén várható. Ültetési ideje szeptember eleje – november vége. Zölden takarítják be május elején – június elején, szárazon június közepén – július elején.

Forrás: kertgazdasag.uni-corvinus.hu

The post Duggassunk fokhagymát appeared first on Kert Lap.

A veteményesben itt az ideje a nagytakarításnak és a betakarításnak. Gondoskodjunk a termények tárolásról. A szezon kitolásában segítségünkre lehet a hidegágy. Készülődjünk a tél alá vetéshez is.

A pincét hozzuk rendbe és szellőztessük, hogy fogadhassa az ágyásokból kikerült zöldségeket. Ássuk ki a burgonyát, tormát, szedjük le a babot. Most szedjük ki a sárgarépát, karalábét, céklát, zellert, póréhagymát, spenótot, a hónap második felében pedig a karfiolt, fejes káposztát, petrezselymet. A zellert hagyjuk utoljára. Ha a burgonya szedése kitolódik, a gumóban lévő keményítő cukorrá alakul, és a burgonya nem élvezhető, sem nem tárolható. Cikk ajánlat: Káposzta őszi betakarítása; Mostoha sorsú káposztafélék

A sárgarépa akkor a legízletesebb, ha már megért egy hűvös időszakot, ekkorra lesz kellemesen édeskés ízű. A kései káposztaféléket tövestül szedjük fel, és a pincében fejjel lefelé kössük spárgára. Így nem fülled be, és sokáig friss marad. A hagyomány szerint Orsolya napján (október 21.) kezdik el a káposztafélék felszedését. Kisebb lehűléstől a káposzta nem károsodik. Sőt a kelkáposzta és a bimbóskel a gyenge fagy hatására lesz igazán édes és jóízű. A csicsóka az erős fagyokat is károsodás nélkül tűri.A  cikória salátát a nagy fagyok elõtt, száraz idõben szedjük fel gyökerestül, és pincében, veremben nedves padlón tároljuk. Szedéskor külsõ, sérült, vastagabb leveleit távolítsuk el. Az évelő fátyolka, angelikagyökér, szappanfű, lestyán gyökereit októbertől szedjük fel.

Azokat a karfioltöveket, amelyeknél még nem fejlődtek ki teljesen a rózsák, legjobb szedjük fel, és ültessük nyirkos homokkal töltött ládába, szorosan egymás mellé. Fagymentes helyen decemberig még kifejlődhetnek a rózsák. A bogyókkal megrakott paprikatöveket is szedjük fel. Laza, nyirkos homokba rakva, fagymentes helyen, szálas szalmatakarás alatt hosszú ideig elállnak rajtuk a bogyók. Cikk ajánlat: Étkezési paprika házikerti termesztése A paradicsomtövekről az érőfélben levő bogyók leszedhetők, napos ablakban ezek tökéletesen bepirosodnak. A zöld paradicsomtermés savanyításhoz hasznosítható.

Cikk ajánlat: Zöldségfélék tárolása

Amikor kipucoltunk egy ágyást, lehetőleg esőzések előtt, ássuk fel a talajt. A kiürülő ágyások talaját szerves trágyával és komposzttal javítsuk. Őszi vetéskor az elvetett magokból még abban az évben növény fejlődik, és így is telel át. Pl: saláta, spenót, sóska. A kiürült ágyásokba a hónap végéig vethető még sóska, spenót, áttelelő saláta, valamint tél alá vetéssel pasztinák, zöldborsó, petrezselyem, sárgarépa. Tél alá vetés idején azt értjük, hogy a magot a levegõ erős lehűlése után vetjük el, így csak tavasszal indul csirázásnak. Duggatható téli fokhagyma és téli sarjadékhagyma. Kiültethetjük az áttelelő kelkáposzta-palántáit is.

Cikk ajánlat: Még ősszel is vethetsz, palántázhatsz!

Amikor a nappalok rövidülni kezdenek, nem érezzük-e, hogy de jó lenne egy kicsit meghosszabbítani a nyarat, hiszen a paradicsomon, paprikán ott vannak a terméskezdemények, és a saláta sem volt soha ilyen ízletes, mint most. Egy kis technológiai és biológiai trükkel egész télen friss kerti zöldséggel láthatjuk a családot. A dolog nyitja, hogy előre tervezünk, és egy kis extra védelemben részesítjük növényeinket. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy egy kis odafigyeléssel is csodákat lehet tenni. Hiszen télen növényeink kifagynak a nagy hidegtől, a jeges szelektől. A gyökérzöldségek további védelme érdekében alkalmazhatunk talajtakarást, használjunk szénát, szalmát, vagy összegyűjtött őszi leveleket. Ám a kert védett, déli fekvésű részein már egy műanyag tábla is mediterrán mikroklímát teremthet, ha növényeink hidegágyban telelnek, és a hidegágyat egy újabb műanyag táblával lefedjük. Téli termesztésre ajánlott a spenót, a póréhagyma, a leveles kel, a kakukkfű, koriander, borsfű, zsálya. A levélzöldségek tápozásáról ne feledkezzünk meg. Cikk ajánlat: Hidegágyak

The post Őszi tennivalók a konyhakertben appeared first on Kert Lap.

A kiskert tulajdonosok, sőt a kert nélküliek is termeszthetik, és a gyerekek is szívesen fogyasztják őket. Balkonon is termeszthetjük virágládákban, cserepekben. Minden alacsony, széles szájú edény megfelel a célnak. Hasonlóképpen jól használhatók a palántanevelő zsákok. Az egészséges táplálkozáshoz kimondottan ajánlott, gyorsan párolhatók, grillezhetők, a tányéron mutatós.

Balkonpadlizsán ‘Ophelia’ F1

Fotó: Thomson and Morgan

Most a Magyarországon is kapható miniatűr balkonpadlizsánhoz, az ‘Ophelia’ F1 Hibridhez szeretnénk kedvet csinálni, amely augusztustól ontja a teniszlabda méretű bébi padlizsánokat. Hogy melyek ‘Ophélia’ előnyei? Nincs keserű utóíze, és szüretelés után jól tartja az ízét, a színét, jó minőségét. Ideális konténernövény kis helyre, balkonra, ami nem azt jelenti, hogy a konyhakertből ki kellene hagyni.

Helyigénye 60×60 cm. Vetési ideje februártól májusig tart. Júliusban-augusztusban virágzik. Napos helyet kíván.

6 mm mélyre palántaföldbe, komposztba vessük. Vetésük utáni 10-14 nap múlva indul csírázásnak, a csírázásához 18-21 fokra van szüksége. Csírázás után, még kiültetés előtt a palántákat 7,5 cm-es cserépbe ültessük át, és kissé hűvösebb környezetet biztosítsunk számukra. Illetve egy nagyobb konténerben 2 palántát ültessünk. Edzés után, amikor elmúlt a fagyveszély kikerülhet a szabadba. Szabadföldbe ültetéskor 90 cm tőtávolságra, napos helyre. A fekete fólia mulcsot meghálálja. Meleg-, hő- és vízigényes. Bokrosodásra ösztönözhetjük, ha a főhajtás csúcsát kicsípjük. Az első virágok megjelenésétől tápoldatozást kíván. Rendszeres szüreteléssel további virágzásra ösztönözhetjük, így biztosítva a padlizsán utánpótlást.

Cikk ajánlat: Padlizsán

Végezetül egy recepttel szeretnénk kedveskedni:

Töltött bébipadlizsán

12 bébi padlizsán
10 dkg félpuha kecskesajt
2 evőkanál darát aszalt paradicsom
1 gerezd zúzott fokhagyma
1 kávéskanál szárított, morzsolt kakukkfű
só, bors, ízlés szerint a tetejére szórva
kevés extraszűz olivaolja

Melegítsük elő a sütőt kétszáz fokra. Csillag alakban vágjuk be a padlizsán alját, és tegyük félre. Keverjük össze a tölteléknek való, villával szétnyomkodott sajtot, az őrölt paradicsomot és fűszereket egy edényben. Egy nejlonzacskóba töltsük bele a tölteléket, és nyomjuk bele a padlizsánokba a vágáson keresztül. Helyezzük a padlizsánokat sütőlapra, spricceljük meg oliva olajjal, sózzuk, borsozzuk. Süssük kb 20 percig, amíg a padlizsán húsa megpuhul. Majd vegyük ki a sütőből, hagyjuk hűlni öt percig, és tálaljuk.

Forrás: www.spoonforkbacon.com

The post Miniatűr balkonpadlizsán miniatűr kertbe, balkonra appeared first on Kert Lap.

Hiába fordul fagyosra az idő, hiába rövidülnek a nappalok, télen sem feledkezhetünk meg a kertünkről. Négy témát ajánlunk az olvasó figyelmébe, amellyel sikeresen felkészülhet az új szezonra!

Forrás: How to freeze summer vegetables

Ne a konditeremre és étrend kiegészítőkre, fogyást segítő tablettákra költsünk, hanem invesztáljunk a kiskerti termesztéshez szükséges tudás megszerzésébe, vetőmagba, palántába, és még anyagilag is jobban járunk, mert az elkötött pénz, a ráfordított idő kamatostul megtérül, ha a hátsókertben, a tetőtéren, vagy egy közösségi kertben létrehozzuk saját konyhakertünket.

Tervezzünk papíron

A tél a tervezés ideje. Összegezzük az ide év eredményeit, vegyük figyelembe a család igényeit, vonjuk le a tanulságokat, és forduljunk az újdonságok felé. Tervezzünk vetésforgót. Találjunk, ha lehet, még jobb helyet növényeinknek, nem feledkezve meg arról, hogy a növények többsége a következő évben nem kerülhetnek ugyanarra a helyre. Ne féljünk elővenni egy kockás lapot, ceruzát is segítségképp.

Hasznos társítások

Mit termesszünk a kertünkben 2016-ban?

Összeférhetetlen növények

Komposztáljunk

Nincsen kert komposztáló nélkül. Ez lehet egy kupac, amit időnként átrakunk, vagy készíthetjük a komposztot komposztáló edényekben. Hasznosítsuk a csirke trágyát. Ehhez

A csirketrágya javítja a komposzt minőségét. Önmagában frissen nem használhatjuk fel, mert „megégeti” a növényeket, ezért komposztálnunk kell. A portalanított, szecskázott, “használt”  szalma alom a komposzt fontos alkotórésze.

Készíthetünk deszkákból összerakott mozgatható oldalú tárolót az Ezermester Magazin ajánlásával. A közvetlenül a talajra állított három rekeszes tárolót az alábbiak szerint használhatjuk: Az elsőben tároljuk a hulladékot, a másodikban a egymásra rétegesen komposztálandó anyagokat, a harmadikba pedig a már kész komposztanyagot.

Csirkék a kertben

Komposztálás

komposztáló láda készítése

Hét megoldás komposzt problémákra

Készüljünk fel a palántaneveléshez

Válasszuk ki a legolcsóbb alapanyagokat. Vannak magvak amiket saját kertünkből vagy a szomszédtól mentettünk el. Kivételt képeznek a hibridek, amelyek magvaiból biztos, hogy olyan utódokat nyernénk, amelyek valamelyik ősükre ütöttek, nem fognak hasonlítani a szülői hibridnövényre. A hibrideket szerezzük be a környékünkön található kertészetekből. Gyűjtsünk palántanevelő edényt. Erre a célra igencsak megfelelnek tejfölös, joghurtos poharak. A téli várakozás idején nekiláthatunk palántaföld készítésének. A hozzávalók gazdaboltokban, kertészetei árudákban kaphatók.

14 tipp palántaneveléshez

Csíráztató edények

Nem olyan, mint a katalógusban!

Talajkeverék házilag

Zöldségek szalmabálán

Készüljünk föl kísérletképpen legalább egy szalmabálával, hogy zöldséget nevelhessünk, bárhol, kedvünk, no és a növények igényei szerint. Ez az ötlet csak házikerti, családi méretű zöldségtermesztéshez ajánlott. Ezzel a megoldással elhagyható az ásás, az ültetés előtti gyomtalanítás. Fő szerepe, hogy az ültetőedényt helyettesíti, ugyanakkor egyszerűen a komposztra dobható a szezon után.

Például remek választás burgonya számára. Egy bála ajánlott mérete:  30 cm x 100 cm x 40 cm. Vágott részével fölfelé helyezzük el. Az bálát összetartó zsineg az oldalán fusson, nem az ültetési felületen.

Kert szalmabálán

The post Négy téli feladat a házkertben appeared first on Kert Lap.