Még mielőtt belefeledkeznénk a csípősségi rekordok hajhászásába, ne feledjük, hogy a chili paprika serkenti a vérkeringést, javítja az emésztést és antibakteriális hatású. Egyes kínai kutatási eredmények vérnyomás csökkentő hatásáról is beszámolnak. Zsírégető hatását szintén tudományos kutatások támasztják alá. Akinek nem bírja a gyomra a csípőset, fogyasszon nordihidrokapsziát tartalmú japán paprikát (“CH-19 Sweet”), amelynek a hatóanyaga hasonló a kapszaicinhoz. Sajnos a mostani kapszaicin lázban a csípősség mentes, ám gyógyhatású “csodapaprikáról” szóló hírek igencsak alsó hangon muzsikálnak, legalábbis a nagyközönség számára.

A chili paprika csípőssége

A paprikák őshazája valószínűleg Bolívia. Fogyasztásának kulináris élményét a kapszaicinoidoknak köszönheti. Ezek csak a paprikában előforduló alkaloidok. A kapszaicin irritálja a bőrt, és a nyálkahártyát, ingerli a fájdalomérzékelő receptorokat, ezért érezzük csípősnek, úgy érezzük, mintha égetne. A csípősség 90%-áért a kapszaicin és a dihidrokaszaicin a felelős. A paprika kapszaicin tartalmának mérését különböző analitikai módszerrel végezhetik.

A Scoville skála

A chili paprikát ugyanis már régóta csípőssége teszi ismertté. A fogyasztásával együtt járó ópiát felszabadulása az agyban szinte euforikus élményt nyújthat a falatozó számára. A paprikákat ezért első fokon csípősségük alapján rangsorolják. A csípősség meghatározás alapmódszere egy ún. organoleptikus teszt. Azaz érzékszervi észlelés. Legegyszerűbb módon így képzelhetjük el: Végy egy adag paprika olajat, amit természetesen csípősnek érzel, ha csípős chili paprikáról van szó, kezd el hígítani, és közben kóstolgasd. Amikor már annyira híg, hogy nem érzed csípősnek, akkor nézd meg, hogy hányszorosára hígítottad az oldatot. Na, ez a Scoville  fok (SHU). Wilburn Scoville amerikai gyógyszerész (1865-1942) egy teljes skálát állított fel, amelybe a paprikákat csípősségük alapján be lehet sorolni.

Az érzékelésen alapuló méréseknél azonban megbízhatóbbak azok a kromatográfiás (HPLC) módszerek, amelyek segítségével a paprika  kapszaicin és rokon vegyületeinek tartalmát határozzák meg. 1960 és 1999 között az ASTA módszerét, a műszeres analitika fejlődésével lépést tartva, többször továbbfejlesztették. Az éppen aktuális módszer érvényességét az American Organization of Analytical Chemists (AOAC) jelentette ki. Jelenleg a 995.03 számkódú módszer van érvényben. Ennek alapján a 15 millió SHU érték jelenti a tiszta kapszaicint.

Csípősségi verseny

A chili paprikák csípősségi versenye egészen a kilencvenes évekig nyúlik vissza. A versengés kezdetekor a legerősebbnek a narancssárga mexikói capsicum chinense “Habanero” (ejtsd “abanéro”) és a karibi szigeteken honos “Scotch Bonnet” számított. Csípősségük 100 és 350 ezer közötti értékű a Scoville-skálán. És most ugorjunk az időben. 2006-ban a “Red Savina” volt a világelső a maga 577,000  SHU értékével. 2007-ben megelőzte őt a Capsicum chinense és Capsicum frutescens keresztezésével előállított “Bhut Jolokia” 879,953-1,001,304 SHU értékkel. Azaz csípőssége akár meg is haladja az egymillió SHU-t! Jelenleg a világ ranglista élén az Ausztráliában előállított Trinidad Scorpion ‘Butch T‘ áll,  SHU értéke 1,463,700. Második helyezett a Bhut Jolokia és a Trinidad Scorpion keresztezésével előállított Naga Viper 1,382,118 SHU értékkel. A harmadik helyezet pedig egy Angliában előállított fajta, amely 2011 februárjában két hétig vezette a Guinnessvilágrekordot is. De már 2012-ben új jelölt bukkant fel:

Nemrég molekuláris analízisnek vetették alá a legcsípősebb fajtákat, Trinidad Moruga Scorpion, Bhut Jolokia, Trinidad Scorpion, Douglah Trinidad Chocolate, és Trinidad 7-pot Jonah, hogy eldöntsék, melyikük a legerősebb. A vizsgálatok során kiderült, hogy két ‘Trinidad Moruga Scorpion’ fajta kétmillió SHU-t meghaladó értéket produkált. Ezek a legújabb esélyesek a világelsőségre.

Izprofil

A gasztronómia számára azonban marad a borkóstoláshoz hasonló paprikakóstolás. A New Mexico State University profeszora, Dr. Paul Bosland és munkatársai a chili paprikát, íz profilját illetően, a csípősség mellett az alábbiak szerint is osztályozták: 1) milyen hamar csíp; 2) meddig tart a csípősség; 3) hol érződik, – a nyelv hegyén, vagy a torok felé stb. ; 4) A csípősség szúró, de gyorsan szétoszlik, azaz “sharp” vagy egyöntetű, azaz “flat”, mintha a nyelvre festették volna.  Ázsiában, ahol a csípősséget a hat ízérzet egyikeként tartják számon már évezredek óta, az első változat a kedvelt. A Bosland professzor irányítása alatt álló Chili Paprika Intézet jópofa paprikakóstoló kereket forgalmaz (chile tasting wheel), amelyen sok paprika íz profilja és elkészítési tanácsok is szerepelnek.

A pirospaprika

Források:

http://www.cqbsupply.com/history.html

http://www.cqbsupply.com/images_new/hapage2.pdf

http://www.pinkstinker.com/docs/AOAC_Official_Method_995.pdf

http://ajcn.nutrition.org/

Vethetjük az áttelelő növények magjait, a sóskát, spenótot. Az áttelelő spenótot szeptember végéig vethetjük. Ha friss spenótra vágyunk augusztus vége az utolsó lehetőség a spenót vetésére. Káposzta mellé ültetve távol tartja a földibolhákat.

Ki szereti a spenótot? Egyesek szerint csak Popey, a tengerész. Engem gyerekkoromban a spenóttal, illetve a belőle készült főzelékkel ijesztgettek, amit máig alig hevertem ki. De remélem másokat nem ért ilyen sokk, és örömmel fogyasztják ezt a rendkívül egészséges zöldséget.

A spenót másik neve paraj arra utalva, hogy a spenót a disznóparéj félék családjába tartozik.

A spenót történelme

Arab mezőgazdászok azért tudták sikerrel termeszteni, mert öntözéses művelés keretében termesztették. Az első referenciák 226-640 körüli évekből származnak Perzsiából. 647-ben Nepálból Kínába került, ahol ma is perzsa zöldségnek nevezik. Spanyolországba a 12. századba került. Az 1300-as években egész Európában elterjedt. Magyarországra állítólag állítólag a keresztes vitézek hozták. Elsősorban kolostorkertekben termesztették.

A növény bemutatása

A spenót (Spinacia oleracea) a parajfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó egyéves, lágy szárú, orsó alakú főgyökérzetű növény. A nemzetséghez még további két faj tartozik, az elő-ázsiai vadspenót (S. tetrandra) és a közép-ázsiai vadspenót (S. turkestanica). A Dél-Nyugat Ázsiából és Közép-Ázsiából származó géncentrumú spenót valószínűleg a Spinacia tetranda növényből származik. Anatóliában most is fogyasztják ennek a növénynek vadon gyűjtött zöld leveleit.

Kerekdedek vagy tojásdad alakú levelei tőrozettát alkotnak. Ezt fogyasztjuk. Az 1 m magasra is megnövő magszáron a tőlevelektől eltérő levlelek fejlődnek. Virágai legnagyobbrészt kétlakiak. A kettősbog nőivarú virágzatok csak a gömbölyded makkocska termés beérlelése után száradnak el.

A spenót tápértéke és gyógyhatásai

Anyám szerint, a spenót azért egészséges, mert sok benne a vas. No, ha valami nem igaz, akkor ez biztosan nem az, mert oxálsav tartalma miatt éppen hogy gátolja a vas felszívódását. Gyógyhatásai azonban közismertek. A népi gyógyászat ajánlotta többek közt magas vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen. Később a nagy adagú nitrogéntrágyázás divatja idején, azzal ijesztgették a jó népet, hogy a leveleiben felhalmozódott nitrát különösen kisgyermekekre nézvést veszélyes. A túltrágyázás időszaka azonban lejárt, részben a környezetkímélő gazdálkodás, részben a pénzszűke miatt. A kiskerti termesztés során azonban nem árt ezt a verziót megszívlelni: Óvakodjunk a levélzöldségek túlt(nitrogén)rágyázásától.

A spenót gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk, ha nem főzzük. A spenótban az értékes B vitaminokat könnyen megsemmisíthetjük a főzéssel. A spenót erős antioxidáns, sejtjeinket megvédi az oxigén szabadgyököktől. Szelén tartalma támogatja a vitaminok ezen tevékenységét.

Manapság rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé sorolják, alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható. További előnye, hogy jó folsavforrás, vagyis mégis hasznos a vérképzés szempontjából, hiszen a folsav a vörösvértest képződéshez nélkülözhetetlen. Kálium tartalma miatt pedig a szervezet ionháztartását befolyásolja pozitívan.

Oxálsav tartalma a benne levő kalciummal kőlerakódást okoz a szervezetben. A reumatikus betegség nem jelentkezik azonnal. A lerakodás megkezdődhet akár gyerekkorban, a fájdalmakat csak később kezdjük érezni. Ha kúraszerű fogyasztással csak nyers spenótlét veszünk magunkhoz, nemhogy nem képződik lerakódás szervezetben, de a spenótlé meggátolja a vese és a húgyutak kőlerakódását is.

Kora tavasszal és ősszel termeszthető áttelelő fajta.

Spenót a kiskertben

Aki korai spenótra vágyik, az tavaly májusban begyűjtötte a magszárat, papírlapra kirázogatta belőle a magvakat, és eltette szeptemberig, amikor is annak rendje és módja szerint elvetette. Ez az őszi vetésű spenót, (sortávolság 20-30 cm, a vetési mélység 2-3 cm. 10 m2 elvetéséhez 30-40 gramm mag szükséges) amely a telet általában jól bírja, főleg ha némi kaszálékkal is sikerült takarni. Ha a fagyok beállta előtt a vetés fölé fóliaalagutat helyezünk, akkor rövidesen szedhetjük a friss spenótleveleket.

A tavaszi vetést már február végén, a talaj kiengedése és szikkadása után meg lehet kezdeni és ez egészen április végéig szakaszosan végezhető, néhány magszárképzésre kevésbé hajlamos fajta még ennél később is vethető.  A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak.

Áttelelő fajták pl. Matador, Vital, Atlanta.

spenót peronoszpóra kártétele

A spenót peronoszpóra

Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra (Peronospora farinosa f. sp. spinaciae), amely elhalt növény i részeken áttelel. Nedves, hűvös időben lép fel.

Tünetek

Támadását úgy előzhetjük meg, ha a növényt olyan talajban neveljük, ahol már évek óta nem volt spenót. Ne vessünk földről összeszedett spenótmagvakat illetve szedjük ki a magától kelt spenótot. Ne vessük cékla és mángold közelébe.

Permetezőszerei: DITHANE M-45, RÉZOXIKLORID 50 WP

A mángold friss levelei nyár elejétől késő őszig fogyaszthatók. Ha van mángoldunk, a letermett spenót után lesz levélzöldségünk. A mángold szép, mutatós levelei és esetenként színes levélnyele konyhakertünk dísze lehet.

A mángold bemutatása

A mángold (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. Cicla) a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó kétéves növény. Ebbe a növénycsoportba tartozik a botspenót, a kerti spenót, a cékla is.

Az első évben fás, elágazásra hajlamos, a többi répaféléhez viszonyítva alacsony cukortartalmú karógyökeret (répatestet) és levélrozettát fejleszt,. A tőlevelek színe, mérete, a levélnyél hossza és vastagsága fajtánként eltérő, gyakran a konyhakert díszei. Mind a levélnyél, mind a levéllemez ehető. Bár az ókorban a répatestet is fogyasztották. Nyugat-Európában közkedvelt zöldségnövény, nálunk főleg házikertekben és piacra termelő kertészetben nevelik. A második évben a céklához hasonlóan magszárat nevel, gomolyos fürtvirágzattal. Termése gomolyban álló csalmatok. Egy gomolyban általában 2–3 db apró, fekete színű mag található. A mag 4–6 évig csírázóképes.

A Földközi-tenger medencéjének keleti térségéből származik, ősalakja az itt található Beta vulgaris var. maritima, amelynek első kultúrformája a mángold volt.

A mángold tartása

Miután általában egynyáriként neveljük, jelentéktelen virágaival és termésével nem találkozunk. Ugyanakkor, miután hidegtűrő, télen lombbal, kaszálékkal takarva áttelel, és kora tavasszal még fogyaszthatjuk. A második évben magszárba szökkenő növényekből mag fogható! Azt is érdemes megjegyezni, hogy meleg, nyári hőségben, egyáltalán nem fejleszt magszárat. Ezért ideális salátanövényünk lehetne. A spenót után még szedhető levélzöldség. Már júniustól szedhető, és késő őszig ellát bennünket. Egy tőről egyszerre csak 2-3 levelet szedjünk. Talajban nem válogat, de a savanyú talajokat nem kedveli, ami hazai viszonyok között egyébként is ritkaság. Fény- és vízigényes. A kapáláson és öntözésen kívül más törődést nem igényel. Áprilisban vethető. Magaságyások kedvelt növénye. Ha kertünkben mikroklímája nem megfelelő neveljük dézsában, cserépben, nem megfeledkezve a rendszeres öntözésről. Rendkívül mutatós fajtáit nevelhetjük edényben, szegélyként is rendkívüli díszértékű. Napos erkélyen, ablakládában is nevelhető.

Mangold fajták

Létezik húsos levélnyelű, kis levéllemezű és széles levéllemezű, ámde keskeny levélnyelű fajta. A húsos levélnyelű fajta levélnyele is ízletes, a spárgához hasonló csemege. Vannak továbbá antociános, lilás színűek is, melyek közkedvelt dísznövények, de ismeretesek fogyasztásra alkalmas színes, dekoratív fajták is.Vannak továbbá antociános, lilás színűek is, melyek közkedvelt dísznövények, de ismeretesek fogyasztásra alkalmas színes, dekoratív fajták is.

Forrás:

dr. Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve, Mezőgazda Kiadó
http://www.tankonyvtar.hu

Mangold a konyhában

Frissen, salátaként fogyaszthatjuk. Legfontosabb élettani jelentőségű összetevői a szerves savak (almasav, borsav, citromsav és oxálsav). Fogyasztását oxálsav tartalma miatt, különösen a vesekő képződés miatt, nem szabad túlzásba vinni. Tápértéke a céklához hasonló, de annál több fehérjét tartalmaz. Jelentős még nyerscukor- (6–9%) és pektintartalma. Található benne karotin, C-vitamin, B₁-, B₂-, és PP-vitamin.

Ha a mángold levél jó a tőtike burkolatának, akkor talán arra is jó, hogy beletegyük egy – nyilván csípős – bárány- vagy birkaraguba, sőt pacallevesbe, ahogy Toscanában szokás. Továbbá bizonyára köretnek is jó. Olajon pórét és fokhagymát dinsztelünk, rá az előfőzött és felcsíkozott mángold levelet, bele finomra vágott friss menta és kapor, erős paprika, só, bors, esetleg egy kevés krumpli, vékonyan szeletelve, bár ez el is maradhat. Roston sült halak és húsok kiváló körete, korfui étel, cigarellinek hívják. – Írja stafelspicc- origo.hu

Áttelelő zöldségek vetése

Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Kedvező körülmények esetén az ősszel elvetett növények a tél beállta előtt kicsíráznak és megerősödnek. Télen az életfolyamataik lelassulnak, majd áttelelés után a növekedés folytatódik. Ilyen áttelelésre alkalmas az áttelelő kelkáposzta is.

Áttelelő kelkáposzta

A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába lágyszárú növények és néhány cserje tartozik, 350 nemzetség és 3000 fajjal. A káposzták Európa legrégebben használt zöldsége

Akár április végén, májusban is szüretelhetjük kiskertünkbõl a kelkáposztát (Brassica oleracea var. sabauda L. Cruciferae), ha most elvetjük az áttelelõ (közepesen hosszú tenyészidejû Adventi) fajta magját. Igénytelenebb és nagyobb tápértékû, mint a fejeskáposzta. Levele erősen hólyagos. A 60-150 cm magas növény gyors fejlődésű, egyöntetű, zárt, közepes méretű.

Az áttelelő kelkáposzta termesztése

Magyarországon elsõsorban Mohács környékén van hagyománya az áttelelõ kelkáposzta termesztésének, mivel a Duna mentén lényegesen kiegyenlítettebb, párásabb a klíma, így kisebb a drasztikus lehûlések veszélye. Ma már azonban ez a termesztőterület sem nagyobb, mint 15–20 ha. Szentes környékén is elterjedt volt az áttelelő kelkáposzta termesztése, de ma már a kifejlett fejjel is viszonylag jól áttelelő fajták termesztésének adta át a helyét. Házikertekben, különösen az ország déli részén, sikerrel termesztehető, ha erős fagytól védett, napsütötte fekvésű ágyásba ültetjük a palántákat. Magját szeptemberben 1,5-2 cm mélyre (szabadföldbe vagy ültetõládába) vessük, az életerős palántákat október közepén (kb. 4 hét múlva) ültethetjük végleges helyükre, frissen szerves trágyázott talajba. Térállás: 50×30 cm. Szedés: március-áprilisban.

Mohácsi áttelelő

Különleges magyar kelkáposzta-fajta a Mohácsi áttelelő. Gyors fejlődésű, zárt, közepesen nagy és kemény fejet fejleszt. Sok komposztot igényel. Hideg- és szárazságtűrő, Palántáját ültessük lekerülő pillangós növények után. Ezt követően ősszel már nincs teendő vele. Tavasszal, ahogy rá tudunk menni a talajra, kapáljuk meg, és a szedésig még egyszer kapáljunk. Fejlődését meggyorsíthatjuk, ha egy hónapra fóliát húzunk fölé.

Az áttelelő kelkáposzta tápértéke

.A fejes káposztáénál nagyobb biológiai értékét nagyobb C-vitamin, karotin- és ásványisó- (például vas-) tartalma adja. Az ádventi káposzta kiváló antioxidáns forrás. Vizsgálatok kimutatták, hogy a friss levél 0.37 mg/100 g C vitamint, 0.18 mg/100 g luteint és összes fenoloid tartalma 102.71 mg/100 g.

Forrás:
M.F. Fernández-León et al, ANTIOXIDANT PHYTOCHEMICALS IN SAVOY CABBAGE (BRASSICA OLERACEA L. VAR. SABAUDA L.)Acta Horticulturae 939: XXVIII International Horticultural Congress on Science and Horticulture for People (IHC2010): International Symposium on Emerging Health Topics in Fruits and Vegetables
http://www.szabadfold.hu/
Zöldségtermesztők kézikönyve, www.tankonyvtar.hu

A termésből készült mosdószivacsok nálunk is egyre gyakrabban kaphatók luffaszivacs néven. Első osztályú és kíméletes bőrradír.  No de minek megvenni, ha házikertben kitűnően termeszthető és a termése házilag is feldogozható?

A tökvirágúak rendjének egyetlen családja a tökfélék családja (Cucurbitaceae), mintegy 850 fajjal. Fajaira jellemző a triterpén-keserűanyagok. Különösen a termésük lehet keserű ízű, amit nemesítéssel enyhítenek.

A Luffa, azaz lopótök nemzetségébe tartozó, hideg érzékeny szivacstök (Luffa cylindrica) a trópusi Afrikában, Ázsiában őshonos. A trópusokon és szubtrópusokon sokfelé termesztik. Egyéves lágyszárú. Jellegzetes kúszónövény. Virágai egyivarúak, a porzós virágok vannak többségben. Nagy, ragyogó-sárga porzós virágai csoportosan fejlődnek. A női virágok külleme jelentéktelen, és egyesével fejlődnek a növényen.

Egyesek termése sima, másoké jellegzetesen szögletes, az uborkához hasonlít. Hosszú, uborka alakú terméseinek belsejében szivacsszerű edénynyaláb-hálózat van. Ahhoz, hogy feldolgozható alapterméket nyerjünk, először a termést áztassuk egypár napig, utána hámozni, megtisztítani a magoktól, majd tiszta bő vízben mossuk, amíg csak a rosthálózat marad. Ezután napon szárítsuk. Jól vágható, festhető. A különböző formájú és sűrűségű szivacsból festve, lakkozva dísztárgyak is készíthetők, tartódobozok, kalapok, legyezők. Virágkötészeti célokra is használják.

Nyárádszentimrén régóta sikerrel termesztett a szivacstök. Ipari feldolgozással különböző szűrők előállítására alkalmas; a papírgyártás alapanyagául szolgálhat; alkalmas mesterséges anyagokból készített csomagolótermékek helyettesítésére.

A belőle készült mosdószivacsok nálunk is egyre gyakrabban kaphatók luffaszivacs néven. Első osztályú és kíméletes bőrradír. Nálunk is kapható, főleg nagyobb drogériákban. No de minek megvenni, ha házikertben kitűnően termeszthető?

Egyes fajták kimondottan étkezési céllal termesztik. A zsenge terméseket még beérés előtt leszedik. A triterpénekben gazdag termés leve vizelethajtó, hashajtó, a magból olajat nyernek.

Marton Hilda nyárádszeredai termesztő így számol be a luffa felhasználásáról: Ősszel az érett termések teljes kiszáradása után a külső bőrszerű epidermisz eltávolításával, a termés alakját megtartva előtűnik a rostok világosbarna szövedéke. Ahhoz, hogy feldolgozható alapterméket nyerjünk, először a termést áztatni kell egypár napig, utána hámozni, megtisztítani a magoktól, majd tiszta bő vízben addig mosni, amíg csak a rosthálózat, vagyis a luffaszivacs marad. Ezután napon szárítjuk. A különböző formájú és sűrűségű szivacsból festve, lakkozva dísztárgyak is készíthetők, tartódobozok, kalapok, legyezők.
Bécs egyik szállodájának a fürdőszobáiban csak ilyen szivacsokat használnak. Ez a szivacs a legalkalmasabb a jó zuhanyozáshoz, az erősítő alámerítkező fürdéshez. Segít eltávolítani az elhalt bőrszövetet, aktivizálja a vérkeringést, kitűnő eszköz a testmasszáshoz. Használható a háztartásban is asztaltakarításhoz, konyhai és fürdőszoba- tartozékok takarításához csiszolóvászon helyett. Különböző ajándéktárgyak és mütyürök is készíthetők a szivacstök rosthálózatából. Szép és érdekes virágkötészeti alapanyag. Házilag készíthető belőle luffapapucs és luffaszappan. A virág rügyei, szára, zsenge levelei valamint a kis zöld gyümölcsök ehetők.
forrás

Alig van olyan zöldségfélénk, amelynek olyan sokféle gyógyító hatást tulajdonítottak volna, mint a fokhagymának (Allium sativum). Gyógyászati jelentősége a mai napig megmaradt. Már 5000 éve termesztik Indiában, Egyiptomban. A babiloniak 2500 éve használják, Kínában 2000 éve termesztik, legalábbis írásos emlékek ebből az időből maradtak ránk. Manapság Közép-Ázsiában nő vadon. Európában kb. 1000 éve jelent meg a kerti kultúrákban, mint fűszer- és gyógynövény.

A növény bemutatása

Tőkocsánya 30-50 cm-re nő. Hosszú levelei az egyszikűekre jellemzően fűszerűek, párhuzamosan erezettek, a snidlingénél, vöröshagymáénál lapítottabbak. Bojtos gyökérzetű, hagymája pergamenszerű fehér-lilás buroklevelekkel körülvett gerezdekből áll. Gömbvirágzata fehér virágokból áll, a virágzatot nyílás előtt hosszú csőrű fellevél védi. Júliusban virágzik. Termése tok, rekeszenként 2-2 feketés maggal.

A hagyma

A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatásuk közismert.

Elsősorban a fenti anyagok, illetve a fokhagymában található vitaminok (A, B1, B2, B3, C, provitamin A és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert alábbi gyógyhatásaiért, miszerint javítja a gyomor emésztőképességét, fogyasztása hatásos az érelmeszesedés megelőzésére. Újabb vizsgálatok igazolták illóolajának erős baktériumölő, és bizonyos tumor típusok esetében rákellenes hatását.

A fokhagyma környezeti igényei

Nyáron a magas hőmérséklet jól viseli, de a meleg a beérést jelentősen sietteti. A kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesztik. A termés azonban jelentősen növelhető, ha a tenyészidőben szárazság esetén 2-3 alkalommal 30–40 mm-es vízadaggal öntözzük. Csaknem minden talajon megterem, ám a legjobban a kötött, humuszban gazdag agyagos talajokon díszlik. Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Ellenben zöldtrágyázhatjuk N kötő gümősökkel, mint a zöldborsó, lucerna, lóhere kaszálék. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elővetemény. Mivel korán beérik, így a rövid tenyészidejű zöldségnövények még követhetik (pl. a saláta, spenót, cékla).

Őszi és tavaszi fokhagyma

A nálunk termesztett fokhagymának két alaptípusa van, az őszi és a tavaszi. Az őszi fokhagyma a hideget jól tűri. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli, nem fagy el és tavasszal újra kihajt. A hideget kitűnően elviselik, ezért ősszel és tavasszal nagyon korán megkezdhetjük a gerezdek duggatását. Az októberben duggatott gerezdek még a tél beállta előtt begyökeresednek, és tavasszal korán fejlődésnek indulnak. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fogyasztható fokhagymát, mint a tavasziból, a terméshozama is nagyobb. Hátránya, hogy a hagymák tarthatósága nem olyan jó, mint a tavasszal duggatottaké. Az őszi fokhagyma rendszerint már januárban romlani kezd, ezért mindkét termesztési módot célszerű alkalmazni.

Az őszi fokhagyma gondozása

Az őszi fokhagymának ugyan nincsenek speciális igényei az elő-növénnyel kapcsolatban, bizonyos szabályokat mégis be kell tartanunk a termesztésnél. Általában az előző évben trágyázott talajba, korán lekerülő zöldségfélék után kell beiktatni. Mindenképpen kerüljük a fonálféreg-fertőzést okozó gyökérzöldségféléket. Fontos, hogy a különböző hagymabetegségek megelőzése érdekében ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előtte hagymafélét termesztettünk. Íratlan szabály az őszi ültetés esetében, hogy az előveteményt időben takarítsuk be, majd a talajt haladéktalanul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. (A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat.) Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart. A lényeg az, hogy a gerezdek még a tél beállta előtt jól begyökeresedjenek. A túl korai telepítésű, nagy lombozatot fejlesztő növények többet szenvednek a téli fagykároktól. A megkésett (november elejei) ültetés pedig a gyenge gyökérképződés miatt könnyebben felfagyhat, főleg a hótakaró nélküli kemény fagyok miatt.

Hagymaválogatás, ültetés

Ültetés előtt a hagymákat válogassuk át, és a tárolás időszakában megtöppedt, betegség vagy rovarkártétel nyomait mutató, esetleg kihajtott egyedeket semmisítsük meg. Sokat segít, ha ültetés előtt hideghatás éri őket. Ezért ültetés előtt tároljuk hűtőben kb. három hétig. A hagymák külső borítóleveleit késsel távolítsuk el, ezzel előkészítjük a gerezdekre bontást. Bontáskor az apróbb, mumifikálódott, penészes, sérült és elszíneződött gerezdeket távolítsuk el. Nem tanácsos a kopasz, védőburkolat (héj) nélküli gerezdek felhasználása sem, mert a kiültetést követően nagyobb valószínűséggel elpusztulnak. A gerezdeket csak az ültetést megelőző napon válasszuk szét. Az önállósított gerezdek huzamosabb ideig nem tárolhatók veszteség nélkül, ugyanis gyorsan kihajtanak, és a gyökér felőli végük a leválasztás helyén könnyen penészedik. A fokhagymát általában 25–30 cm-es sortávolságra ültessük, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A gerezdeket (4-6 cm mélyen) gyökerükkel lefelé ültetjük, ellenkező esetben a termés kisebb és rosszabb minőségű lesz. A továbbiakban a sekély kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel.

Felszedés

Az őszi fokhagyma rendszerint már június végén beérik. A növények akkor érettek szedésre, amikor a lombozat megbarnul és elszárad, a talajban levő hagymák külső buroklevelei pedig papírszerűen elvékonyodtak, áttetszővé válnak, a gerezdeket borító héj bőrszerűen elvékonyodik. A felszedést ne halogassuk, mert esős idő esetén könnyen újra kihajtanak, és ezek tárolásra alkalmatlanná válnak. A fokhagyma kézzel nehezen szedhető ki a földből, ezért mindig kapával vagy ásóval szedjük, vigyázva, hogy a hagymák ne sérüljenek meg.

Szárítás, tárolás

Kiszedés után néhány napig kint hagyjuk utóérésre. Legmegfelelőbb erre a célra a meleg, ám sötét hely. A megszáradt hagymákat lekeféljük, koszorúba fonva felakasztjuk, vagy ládába, szellős zsákba tároljuk. Legmegfelelőbb, ha egy sorban tálcán szárítjuk. A lényeg, hogy jól szellőző, sötét helyen tartsuk őket.

Fokhagymával a kártevők ellen

Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.

Fokhagymaleves francia módra

Hozzávalók: 24 gerezd fokhagyma, 8 friss zsályalevél, 1 csipet sáfrány, 10 dkg reszelt trappista vagy parmezán, 2 evőkanál olivaolaj, só, őrölt bors, 4 darab zsemle.

A megtisztított, de egészben hagyott fokhagymát feltesszük 2 liter vízben főni a zsályával, sóval és borssal. Felforraljuk, majd alacsony fokozaton 15 percig továbbfőzzük. Majd kivesszük a zsályát és a fokhagymát, és villával megtörjük, és a sáfrány kíséretében visszadobjuk a levesbe. Közben a zsemléket vékony szeletekre vágjuk, megszórjuk sajttal, néhány csepp olajat teszünk rá és forró sütőben addig sütjük, míg a sajt meg nem pirul. Ha készen vagyunk, a szeleteket tányérba rakjuk és erre szedjük rá a levest. A maradék sajtot a levesbe szórjuk.

Bátyai fokhagyma, HUNGARIKUM
Makói fokhagyma, HUNGARIKUM

A káposztafélék őszi betakarítása egybe esik a szőlő szürettel. Ilyenkor szokás musttal ízesített szüreti káposztát készíteni.

A ‘Vertus’ igénytelen házikerti fajta és remekül tárolható. Veremben és melegágyban is tárolhatjuk. Vetés: április-május. Szedés: szeptember-október.

A káposztafélékről röviden

A káposztafélék hidegtűrő zöldségfélék, vitaminokban, ásványi sókban és rostanyagokban gazdagok. Az első évben a fejet, a második évben a magszárat, illetve becőtermést fejleszt. Virágjuk a keresztesvirágúakra jellemzően két pár keresztben álló szirom-, illetve csészelevélből áll, és sátorozó fürtöt alkot. Minden normál kerti talajon termelhetők. Ültethetjük korán lekerülő zöldségfélék, zöldborsó, korai burgonya, spenót, saláta után.

Kelkáposzta – Brassica Brassica oleracea convar. bullata

A nyári és őszi kelkáposztát egészen késő őszig szedhetjük. A káposzta még a -4 0C hideget is eltűri, de csak a fagyos napok elmúltával szedjük. Ősszel a jól fejlett, 0.5 kg-nál nagyobb súlyú, kemény, legalább három takarólevéllel rendelkező fejek alkalmasak a szedésre. A tárolásra szánt fejeken érdemes több levelet is meghagyni. A fertőzött sárga leveleket el kell távolítani. Raktározáshoz 0 0C körüli hőmérséklet és eleinte alacsonyabb a nedvességtartalom, hogy a fejek megszáradjanak, majd 85–95 százalékos nedvességtartalom szükséges. Megfelelő körülmények között a kelkáposzta 2 hónapig tárolható.

Az ‘Igloo Osena’ késői fajta, főleg őszi szabadföldi termesztésre ajánlott. A rózsa nagy, tömör, hófehér, finoman szemcsézett, kiváló öntakaró képességű. Vetés: május. Szedés: augusztus-szeptember.

Karfiol – Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis

Az igazi karfiolszezon ideje május június. A kései fajták szeptembertől a fagyokig szedhetők. A romlékony fejeket a szedés után azonnal le kell hűteni. A karfiolt mindig sötét, jól szellőző, légáramlásos helyiségben tároljuk 0 0C körüli hőmérsékleten. Tárolásra a még nem teljesen érett terméseket szedik. A tárolási idő maximum két hét. Hosszabb tárolás után a karfiolnak megváltozik az íze, a színe, a kelvirág megromlik. Szedéskor ügyeljünk arra, hogy a szárral szedett, 150 mm átmérőjű karfiolfejeket két levél fedje. Ha a karfiolt fóliába csomagoljuk, a fedő leveleket szedjük le. Ha túl későn szedjük a fejet, ha a hőmérséklet 3 0 0C, vagy annál magasabb, a fejek virágzásba mennek.

Nyári-őszi termesztésre alkalmas a ‘Calabrese’. Közepes tenyészidejű sok oldalrózsát fejlesztő brokkoli. Friss fogyasztásra és mélyhűtésre egyaránt alkalmas. Vetés:  április-május. Szedés: augusztus-szeptember.

Brokkoli – Brassica oleracea convar. botrytis var. italica

A brokkoli a karfiolnál igénytelenebb káposztaféle. Jól viseli a 0 0C körüli hőmérsékletet és a meleget. Betakarítási ideje június közepétől októberig tart, de tovább is elhúzódhat. Az érést folyamatosan szemmel tartva csak a szedésre érett fejeket szedjük le. A brokkoli meglehetősen nehezen tárolható. A fejeket szedés után azonnal 0 C fokra kell helyezni, ahol magas páratartalom mellett zöld színüket és formájukat 10–14 napig megőrzik. Rövid távú tárolásra egészséges, kemény virágú fejeket válasszunk.

A ‘Szentesi tartós kék’ – őszi- téli fogyasztásra alkalmas 75-80 napos tenyészidejű, nagytestű fajta. Vetés: április-május. Szedés: szeptember-október.

Karalábé - Brassica oleracea var. gongylodes

A karalábé fogyasztható része a megvastagodott szára. A késői karalábét szeptembertől novemberig szedik. A betakarítás előtt mintegy két héttel már ne öntözzük, hogy a fejek ne repedjenek meg. Betakarításkor az egész növényt húzzuk ki a földből, és a leveleit valamint a gyökerét is vágjuk le. Betakarítás után a kései karalábé pincében és nem hűtött tárolókban is raktározható, 1-2 0C-os hőmérsékleten, 90-95 fokos páratartalom mellett. A fejeket szabadon tároljuk, vagy ládákba rakjuk, homokkal is takarhatjuk.

Őszi termesztésre alkalmas a ‘Rosella’ fajta. Friss fogyasztásra való. Vetés: március-április. Szedés: szeptember-október.

Kelbimbó – Brassica oleracea convar. oleracea var. gemmifera

A kelbimbóra jellemző, hogy a fagyok után a bimbók még ízletesebbek, ám csak rövid ideig tárolhatók hűtőszekrényben. Némely fajtája télen is kinn hagyható a szabadban. A bimbós kel hosszabb tárolás után elveszti a színét, frissességét, betegségek támadják meg. Nem hűtött raktárakban a bimbós kel 8-10 C 0C hőmérsékleten, hozzávetőlegesen 1 hétig tárolható.

Szüreti káposzta – Nyírségi recept

Hozzávalók: 70 dkg sertéscomb, 1 fej káposzta, 1 hagyma, 2 evőkanál olaj, fél liter must vagy újbor, 2 fürt szőlő, 1 csomag kapor, tejföl.

Kevés olajon a fél karikákra vágott hagymát megfonnyasztjuk, hozzátesszük a vékony csíkokra vágott sertéshúst, sóval, borssal fűszerezzük, majd ha barnára pirult, meglocsoljuk musttal.

Amikor elpárolgott a must, hozzáadjuk a vékony szálasra vágott káposztát, a maradék mustot, és időnként kevergetve, lefedve pároljuk. Mielőtt elkészülne hozzáadjuk a félbevágott, kimagozott szőlőszemeket, és ha kedveljük, akkor egy kevés tejföllel még dúsíthatjuk.
Forrás

Gábor kertész mesél

A mi zöldségeskertünk távol van a bejárattól, a ház mögött. Viszonylag önálló, mert nem akartam, hogy a gyümölcsfák vagy éppen a szőlő permetezésekor vegyszerrel szennyezzem őket, hiszen akkor ki merne a frissen szedett zöldségből enni. Márpedig nálunk alapkövetelmény, hogy mindig friss zöldség kerüljön az asztalra. Minden azért a mi kertünkben sem található meg, ilyenkor kénytelen az ember a piacon beszerezni a hiányzó dolgokat. Saját részre elég az a 120 négyzetméter, ami konyhakertként funkcionál.

Nálunk spenót, vagy paraj, ha így tetszik, még mindig terem bőven. Az uborkától azonban hamarosan megszabadulok, helyére sarjadékhagyma kerül. Jövőre újdonságként kerül rebarbara is a választékba.

Rebarbara jövőre

Amúgy a rebarbara nem új keletű, hanem ősi kultúrnövény, gyógyhatásai is ismertek, úgymint emésztési zavarok elleni hatás, hashajtóhatás. A hatalmas levelek nyeléből készült már itthon kompót, mártás, ezek zamata talán az almához áll a legközelebb, sőt fiatal leveleiből “sóskafőzelék” is, de hogy tortatöltelék készüljön belőle, azt mindig leszavazom. Idén egy kedves jó szomszédtól kaptam négy darab, az idős tövekből előretörő sarjat. Az ő tövei már kissé elöregedtek, így szükséges a már nyolc éves tövek szétosztásával történő ifjítás. Az ültetés előtti talaj előkészítés nem áll másból, mint egy kis talajfellazítás és komposzt beforgatás. A növény magról is szaporítható, de ekkor több év is eltelik, amíg annyira megerősödik a bokor, hogy szedhetők a levelek. Csak napos helyekre kerülhet, bár a gyenge árnyékot is tűri, és ami figyelemreméltó, nem szereti a meszes, száraz talajt. Akinek csak ilyen van, ne is kísérletezzen ezzel a növénnyel.

Zöldségek tárolása

Ugye végiggondolták önök is, hogy hol tárolják a kései zöldségféléket? Nálunk a központi fűtés miatt nincs igazán hideg pince. Ellenben van kerti fáskamra, amit manapság a szerszámok tárolására használunk. Akinek ez sem jut, annak ajánlom a földbevermelést. Ez régi, jó hagyomány. Október végéig ajánlott az elkészítése. Ennek otthont adhat bármelyik letakarított ágy, ahol jó 100 cm szélességben, egy ásónyomnyi mélységben kiemeljük a talajt. Az ágy, akarom mondani verem, mérete attól függ, mennyi zöldségre lehet számítani. Nekünk nem kellene több három méternél. A bimbóskel marad, a többiek, a karalábé, a téli retek, a káposztafélék azonban jöhetnek. Ezekről a zöldségekről kézzel lecsavarjuk a levélzetet, illetve a káposztafélékről eltávolítjuk a külső leveleket. A céklánál meghagyunk egy kevés levélnyelet is.

A verem, avagy gödör aljára homokot terítünk, erre kerül némi szalma, esetleg rőzse. A zöldségeket rétegesen elhelyezzük, alulra a káposztaféléket, majd a sárgarépát, a zellert, a retket. A zeller felszedését hagyjuk utoljára, mert ez a kisebb fagyoktól sem károsodik. Majd letakarjuk őket szalmával, vagy száraz lomb, esetleg a kitermelt bab, borsó elszáradt szárával, hajtásaival. Erre jön a kitermelt föld. Erős fagyok előtt takarható újabb szalmával, földdel.

Zöld paradicsom

Hamarosan leszedem a zöld paradicsomokat. Felszedem a paprikatöveket is, laza homokba fektetem őket, és betakargatom szálas szalmával. Szalma helyett a növényszárak is megteszik, így hosszú ideig eláll a termés, még fogyasztható állapotban.

A zöld paradicsom a kamrába téve, különösen papírba csomagolva, szépen beérik. Talán még karácsonykor is ehetünk belőle. Nem újságpapírt, hanem egyszerű csomagoló papírt kell használni! Paradicsomsavanyításra pedig rengeteg recept található az interneten is. Mi a kisebbeket uborkával, gombával karfiolrózsákkal együtt tesszük el. A nagyobbakat felszeletelve, csalamádéba. Most egy kicsit nagyképű voltam, mert a befőzéshez nem értek. Bár segédkezem a befőzésnél, de a receptet az asszonyra hagyom. Szerintem nem is engedne beleszólást, ami óhatatlan, ha az ember jól tájékozott.

Sokan riogatnak azzal, hogy a zöld paradicsom valójában mérgező. A zöld paradicsom, mivel a burgonyafélék közé tartozik (Solanaceae család), valóban tartalmaz szolanint (szteránvázas glikoalkaloid). Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy akkor mérgező, ha kilószámra fogyasztunk belőle egyszerre. A szolanin rosszul kötődik meg a szervezetben, és gyorsan kiürül, és nem léteznek olyan tudományos kutatások, amelyek a paradicsom mérgező hatását alátámasztanák. Ezért jó szívvel tudom ajánlani a belőle készült savanyúságot!

Ha kedvet kapott kiskert tanfolyamunkra, jelentkezzen itt!

Ki ne szeretné az édeskés, selymes ízű sült tököt, ami elmaradhatatlan a téli konyhából.  A sütőtök amerikai eredetű kultúrnövény, Európába kerülve a 18. században a paraszti zöldségtermelés szerves részévé vált, ahol “tökös kertekben” művelték. A tököt leginkább önellátásra termesztették. Kialakultak azonban jellegzetes termesztési körzetek, mint itthon a szatmári Nagydobos, ahol homokos ugarterületeken termesztették a különösen jó minőségű sütőtököket, amelynek ára egy időben megegyezett a búzáéval.

A tök nemzetség (Cucurbita sp.) őshazája Amerika. Az Ocampo barlang-i leletek szerint (Mexikó), a művelésük már a Kr.e.7000 körüli időkben is hagyomány volt. A maják, és később az inkák, majd aztékok fejlett kultúrájában a tök alapvető élelmiszernek számított.

Európába nem sokkal az amerikai kontinens felfedezése után érkeztek az első tökfajták. Ezek mindegyike a közönséges tök (Cucurbita pepo) volt. Nálunk a tök jelentőségét az is mutatja, hogy hazánkban helységnévként is szerepel: Tök, Tököl, stb.. Oláh Miklós humanista történész 1536-ban írott országimázs munkájában (Hungaria) ezt írta: “Mindenfajta gyümölcsből határtalan a bőség. A tök és a dinnye különböző fajtáit úgy vetik a földeken, mint a gabonát. Az Itáliabelieknél nem alábbvalóak, sem ha nagyságukat, sem ha édes ízüket tekinted.”

A sütőtök tápértéke

A sütőtök magyar elnevezése az elkészítési módjára próbál utalni. Sütőtököknek nevezzük azokat a tökféléket amelyeknek a termését biológiai érettségben és zömmel sütve elkészítve fogyasztunk.

Hazánkban évszázadok óta termesztik. A 2. világháború után a sütőtök néptáplálékká lépett elő. A sütőtök tápanyagban gazdagabb, mint a főzőtök, felhasználhatósága is többoldalú. Beltartalmi értékét részben a nagy karotintartalom (3,8 mg/100 g), a 30 mg/100 g C-vitamin-tartalom adja. A sütőtök terméshúsa narancssárga, a banántöké barnásvörös. A színért elsősorban a β-karotin, az α-karotin, valamint a lutein és a zeaxantin a felelős. Emellett a β-karotinnak nagy jelentősége lehet bizonyos rákfajták, érrendszeri betegségek és egyes neurodegeneratív betegségek megelőzésében. A β-karotin a zsírban oldódó A vitamin prekurzora. Antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik, mivel megköti a káros szabad gyököket. Ásványianyag tartalma is igen magas. Amerikai mérések alapján a sütőtök káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot, rézből és mangánból 0,1 mg-ot tartalmaz.A hazai adatok ettől kissé eltérnek. Élvezeti értéke frissen sütve a legmagasabb, könnyen emészthető húsa miatt már a csecsemőknek is adható.

Magyar sütőtök fajták

Sütőtökként (Cucurbita maxima DUCH.) Magyarországon a Cucurbita maxima convar. maxima (sütőtök), a Cucurbita maxima convar. bananina (A banántöknek sütéskor banánra emlékeztető illata van, külső héjszíne sárgáspiros.), és a Cucurbita moschata (sonkatök) fajtacsoportokat termesztik.

Legismertebb magyar sütőtökök: a lapított gömb alakú, ezüstszürke héjú, okkersárga húsú nagydobosi (fajta fenntartó: Hermes-Mag kft.), a kúposodó gömb formájú, és szintén ezüstszürke héjú, okkersárga húsú kiszombori és a hosszúkás, naracs sárga bélű és húsú óvári sütőtök (fajta fenntartó: Nyugat-Magyarországi Egyetem).

A sonkatök

A fogyasztási szokások változásával a kisebb tömegű sonkatök termesztése kerül előtérbe, mert a hagyományos sütőtök fajták nagy tömegűek, ami az egyszeri vásárlási igényeket meghaladja. Az utóbbi időben a termés kisebb mérete miatt igen kedvelt lett a kanadai vagy sonkatök (Cucurbita moschata). Sonkatöknél egy-egy tövön 3-6 sonka vagy palack alakú kabaktermés fejlődik. A termések csupán 1-2 kilósak, tehát jóval kisebbek, mint a hagyományos sütőtökéi. Külső héja világos barnásszürke árnyalatú, de előfordulnak barnáspiros termések is. A termésen belül a kissé vékonyabb befűződés és az inda között nincsenek magok, ez a rész csak húsból áll. Magok csupán az alsó, erősebben kiszélesedő részében, egy szűk üregben találhatók. A termés legnagyobb hányadát az értékes húsállomány teszi ki.

A körtetöknek is nevezett ‘Orange’ fajtát a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben nemesítették (fajtafenntartó: Bio Hungaricum TRD Kft.). A termések átlagosan 2-4 kg-osak. Középerős növekedésű, rövid idejű tárolásra és friss fogyasztásra alkalmas fajta. Termése megnyúlt körte alakú, 2-4 kg átlagtömegű. Húsa rendkívül édes. Héja narancsszínű, húsa sötét narancssárga. Egy tövön 3-6 termés képződik. A fagyok előtt takarítsuk be. Száraz, hűvös helyen tárolható.

A sütőtök szedése és tárolása

A beérett terméseket késő ősszel, a fagyok után szedjük, mert húsuk akkor ízletesebb, ha megcsípte a dér. Kocsányostól, késsel kell szedni, úgy, hogy az indát a kocsány tövénél levágjuk és közben ügyelni kell arra, hogy ne nyomjuk meg a külső héjat és a viaszréteget se sértsük meg. Mivel télen fogyasztjuk, fagymentes, száraz és tiszta levegőjű helységben célszerű tárolni, így néhány hónapig eltarthatók. A terméseket lehetőleg ne tegyük hideg alapra, mert a pára kicsapódásától könnyebben rothadnak. Legjobb faládákba vagy kartondobozokban tárolni.

A sütőtök konyhai felhasználása

Érdekes módon a néprajzi kutatások bebizonyították, mind a közönséges tök (Cucurbita pepo) mind a sütőtök (Cucurbita maxima) az emberi táplálkozásban töltött be elsődleges szerepet, és takarmányként való felhasználását tekintve rangsorban a második helyre szorult. Mások szerint e két terület kiegészítette egymást. Entz Ferenc (1805-1877) orvos, szőlész és kertész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szerint az osztrákok étkezési szokásaival szemben inkább a magyar konyhára volt jellemző a tökfogyasztás. A 19 század végére a tök egyre inkább ínségeledellé vált.

A tök megítélése a gazdasági helyzettől függően a csemege, a sertéstakarmány és a szegény ember étele között ingadozott. 1920-1940 között évente 40-80 vagon nagydobosi sütőtök került  a pesti Haller piacra. Majd a 20. század közepére szinte teljesen feledésbe merült. A Móra Ferenc MINDENNAPI KENYERÜNK c. novellájában kertészpecsenyeként szereplő “szegény ember csemegéje”, az elmúlt évtizedekben kizárólag bébiétel, esetleg ivólé formában került felhasználásra. Napjainkra azonban újra divatba jött. A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. Kicsit édeskés, mégis semleges ízű, ezért bátran használhatunk hozzá sokféle fűszert. Ha levest főzünk belőle, szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér lehet az ízesítője. Köretként pürésítve, csőben vagy rozmaringgal sütve kiváló. Megállja helyet a desszertek és a lekvárok között is gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítve.

Forrás:
neprajzilatohatar.hu

A céklát mindenki ismeri, nem mindenki szereti, de gyógyhatásai miatt egyre többen fogyasztják, legalábbis a gumójából kinyert céklalé formájában. Azt már kevesebben tudják, hogy néhány, ma gyomnak tekintett libatop kitűnő levélzöldség, többen pedig a népgyógyászat régi gyógynövényei.

Libatopok

A libatopfélék családjába tartozó (Chenopodiaceate) kétéves növény.  A libatopfélék közé mintegy 1500 faj tartozik. Leegyszerűsödött virágaik szélporozták. Toktermésük gomoly-terméságazatban fejlődik. Sós talajokat viselő, sztyeppe és félsivatagos körülmények között élő fajai közül sokan pozsgásak. Számos takarmány- és főzeléknövény található közöttük.

A nálunk is honos libatopok népi elnevezése a levél alakjára utaló libatalpból származik. Angol neve is hasonló jelentésű (goosefoot). A libatopok régi zöldségnövényei voltak a magyar konyhának, amíg a spenót ki nem szorította őket, és mára már gyomnövénnyé degradálódtak. A fehér libatop (Chenopodium album) és a paraj libatop (Chenopodium bonus-henricus) levelei virágzás előtt gyűjthetők étkezési céllal. Régebb házikertekben termesztették, nem csak étkezési céllal:  Péppé zúzott levelét gyulladáscsökkentő borogatásként használták, és a disznóknak is remek takarmányul szolgált.

A gyomtársulásokban is gyakori vesszős seprőfű (Kochia scoparia) nevére utal, hogy ágai vesszősek, levelei lándzsásak. Dr. Zelenyák János, letéri plébános, “A gyógynövények hatása és használata” című, 1908-ban megjelent  könyvében így ír:Hajtásait levágva udvarseprésre előszeretettel használták.  A népgyógyászatban ülőfürdőhöz adva rühösséget kezeltek vele.  Manapság a dekorációs és térformáló egynyáriak közé tartozik. Nem a virágaiért ültetjük, hanem azért, mert gyors fejlődésű, és nagy  zöldtömeget ad.

A plébános több libatopot is említ, melyeket a népgyógyászat alkalmazott. Ilyenek többek közt a büdös libatop (Chenopodium vulvaria), amelyet fejfájás, gyomorgörcs, “hysterikus és más görcsöknél, kimaradt havibaj” esetén használtak. A sok népi elnevezése közül a most bárányfarkú libatopnak említett Chenopodium Botrys már kellemesebb illatú, főzetét édesgyökérrel együtt hurutoldónak, “vérköpés” ellen ajánlja, valamint külsőleg olajban főzve hasgörcs elleni borogatásként írja hatásosnak.  Bemutatja a közönséges céklát is, amelyre most részletesebben kitérünk.

A cékla bemutatása

A céklát (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.) a gyökérzöldségek közé soroljuk. Őse, a Beta maritima, amely a Földközi-tenger környékén található. Vadon előfordul még Elő-Ázsiában és Indiában is.

A cékla kétéves növény, az első évben tőleveleket, a második évben szárleveleket és virágokat fejleszt. Fogyasztható része a megvastagodott gyökér. A répatest alakja lehet gömbölyű (Bíborgömb, Bordó), lapos (Egyiptomi lapos) és hengeres (Bíborhenger). Kivételes esetekben előfordul még a kissé szögletes gömbalak is (Detroit). Jelenleg elsősorban a gömbölyű és a hengeres típusok vannak forgalomban. Ezeket könnyebb szedni, tisztítani, egyszerűbb a szeletelésük vagy a kockázásuk, és a feldolgozás után visszamaradó hulladék is kevesebb. Ezenkívül sűrűbb állományban is termeszthetők és hozamuk is nagyobb. Hazánkban az élénkvörös répát képezõ fajták terjedtek el. Vannak ezen kívül sárga, fehér és csíkozott fajták is. Házikertbe termesztésre a megközelítően gömb alakú, sötétvörös színű fajtákat ajánlottak.

A céklát szeptember-októberben a fagyok előtt takarítsuk be. Hűvös pincében, veremben, 4-5 °C-on és 85-90 % relatív nedvességtartalom mellett tavaszig eltárolható. A céklát minél kevesebb földdel, száraz időben szedjük fel, ne tároljuk fóliazsákban, így elkerülhetjük a földes ízt.

A cékla diadalútja

Először Ázsiába, elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát. A II-III. században már termesztették. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén. A középkorban leginkább az emésztőrendszer megbetegedése, fejfájás ellen és vérképző tulajdonságai miatt használták. Fehér változatát pl. a fokhagyma fogyasztás utáni lehet tisztítására használták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté.

Tápértéke

A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény. Leveleinek tápértéke a spenótéval vetekszik. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként. B1, B2, niacin, B6, B12 és C vitamint valamint olyan ritka elemeket is tartalmaz, mint a rubídium, cézium. Továbbá antioxidáns tulajdonságú betanint 300-600 mg/kg, azaz kén-cukor komplexet és vulgaxantint. A vörös színnek tulajdonították a népi gyógyászatban vérképző hatását. Ételszínezékként E-162 nevet viseli, (céklavörös, vagy betanin) néven a vörös, céklából vonják ki, természetes színezõanyag, átlagos fogyasztása ártalmatlan.

Gyógyhatásai

A céklalé remek folsav forrás. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítõ gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. A céklalé kiváló influenza és hûlés elleni szer, aktiválja az immunrendszert. Sikeresen alkalmazható a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban. Kiváló méregtelenítő. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a lé mutáció gátló. Betanin, allantoin, C-vitamin, farnezol és rutin tartalma hozzájárul segíti a rákos sejtek pusztítását. A humán kísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.
Forrás: Reddy L et al.: Natural products for cancer prevention: a global perspective, Pharmacol Ther. 2003 Jul;99(1):1-13.

Esetleges káros hatások

A nitrogén trágyázás, növeli a felvett nitrogén mennyiségét a cékla esetében is. A szervezetre káros nitrát, oxalát felhalmozódásra vonatkozó kísérletekben a kutatók megállapították, hogy a nitrogéntrágyázás mértékének növelése nem emelte a cékla oxalát tartalmát. A nitrát tartalom magasabb műtrágya dózisok esetében növelte a növény minden részében a nitrát tartalmat, így a fogyasztás szempontjából szóba jövő gyökérben is. Azonban az eredmények nem voltak szignifikánsak.
Forrás:
African Journal of Agricultural Research Vol. 7(20), pp. 3066-3072, 26 May, 2012, online

Számunkra hasznos következtetés, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás különösen zöldségek esetében kerülendő. Azonban tudni kell, hogy a növényi anyagcsere azonnal hozzálát a tápelemek beépítéséhez, és csak extrém körülmények között okozhat problémát gyökérzöldségek étkezési célú felhasználása esetén. A levélzöldségek sokkal inkább érintettek. Különösen a primőrök fogyasztása igényel elővigyázatosságot. A túlzott nitrogén felhasználás hatására “felfújt”, nagy méretű termények fogyasztása nem ajánlott.

Forrás:
Puskás Attila: A fehér libatop és rokonai (Erdő-mező ajándéka)
Zöldségtermesztők kézikönyve
Dr. Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata
urbanext.illinois.edu

Sok volt a termés? Íme a feldolgozás egyik egyszerű módja. Ahol megmarad a legtöbb vitamin. Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani!  Vegyük például a pasztinák és a cékla chips-et. Aztán itt van a cukkini chips. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba.  Ez csak tréfa. Az ízük igazán különleges. Ezeket a zöldségeket vékonyra szelve, megblansírozva, a vizet felszárítva, esetleg olajspray-vel befújva, majd a 100 fokos sütőben szárítva néhány órán át, máris ropogtathatjuk a finomságot.

De mi is az a chips? Eredetileg a hajszál vékonyra szelt, olajban kisült burgonyaszeleteket, amelyek New York államban készültek először 1953-ban, nevezték így, chips, Angliában pedig crisp. A magyar neve sokkal szebb: burgonyaszirom.  A Később a különböző eljárással készült zöldsége, gyümölcs készítmények is ezt a nevet kapták, ha felszeletelve és ropogósra száradva került terítékre. Manapság minden hajszálvékonyra szelt zöldség és gyümölcs, amely ropogósra szárad, sül, cukkini sziromnak, almasziromnak stb. nevezhető.

És a blansírozás mi fán terem? A fát felejtsük el. Ezt az eljárási módot a konyhában alkalmazzuk. A megtisztított nyers zöldséget szűrőkanálban 1-3 percre forró vízbe mártjuk, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtjük, hogy a további puhulás megakadályozzuk.

A gyümölcsszirmok közül a legegyszerűbb az almaszirom készítés. 2-3 db kissé savanykás, kemény húsú almához számoljunk 1 citrom levét, 20 dkg porcukrot,  0,5 l vizet. A vékonyra szeletelt héjas almákat kenjük meg citromlével. Kevergetés mellett lassan melegítsünk egy lábasban fél liter cukros vizet forralásig. Tegyünk bele az almaszeleteket, és letakarva egy éjszakán át hagyjuk az almákat a szirupban. Másnap szedjük az almaszeleteket papírtörlőre.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük a szeleteket egymás mellé, és helyezzük 100 fokra melegített sütőbe 60 percre úgy, hogy közben félidőben az almákat megforgatjuk. Jól zárható dobozban vagy tasakban tároljuk!

A szárítva tartósítás, ami nem évekre szóló tartósítást jelent, a melegebb éghajlatú országokból terjedt el. A szárítással a víz elillan az intenzív ízeket, az aromát hátra hagyva. Ily módon, napon szárítva aszalják például a paradicsomot. Hogy hogyan csinálják ezt az olaszok? A paradicsomokat félbevágják, háztetőn szétteregetik és két hétig a napon szárítják. Ennek a módszernek nálunk több akadálya is lehet: a kiadós zápor, lakhelyünk adottságai és a gyűjtögető idegenek, hogy csak pár nehézséget említsek. Ezért inkább a 120 fokos, több órás szárításhoz ajánlott folyamodni. És a sütős módszerhez nincs szükségünk a hosszú nappalokra sem. Az éj bármely szakában megtehetjük. Olajjal és fűszerekkel eltéve remekül felhasználható a főzéshez.

Magyar embernek fűszerpaprikát szinte kötelesség szárítani a kocsányánál fogva 1,5 méteres damilszálakra fűzve, félárnyékos helyen felakasztva a félig nyitott verandán, vagy erkélyen. Ha ezt nem oldhatjuk meg, a kettévágott paprikát résnyire nyitott sütőben szárítsuk 50 fokon. Ha már zörgősre száradt, készülhet belő jóféle őrölt paprika. A magházától megfosztott, apróra tört paprikát mákdarálón, nagyobb mennyiséget öntöttvas húsdarálón megőröljük némi maggal, átszitáljuk, majd jöhet a kávédaráló, újabb szitálás, végül a mákdaráló. A magból a darálás során kipréselt olaj segít megőrizni az őrlemény illatát, zamatát, színét. A finomra őrölt paprikát zárható üvegedényben, fénytől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Az íz- és aromaanyagok lebomlása lassítható, ha az őrleményt tartalmazó dunsztosüveget alufóliába csomagoljuk.

Zöldség chips receptek

The post Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés appeared first on Kert Lap.

Hogy pénz álljon a házhoz ezekben a válsággal terhes időkben, és nem biztos, hogy más módon is érvényesíteni tudjuk ebbéli óhajunkat, az újév első napján fogyasszunk lencsét. Ha mégsem válik be, akkor is jót tettünk, mert fehérjékben, rostokban gazdag étket vettünk magunkhoz. Ezzel pedig hozzájárultunk egészségünkhöz, ami szintén pénztárcakímélő. És a jó közérzetet legalább az egészség oldaláról biztosítottuk!

Eredet

A lencse a legemészthetőbb hüvelyes. Régi kultúrnövény. Kelet-Ázsiában, és Közel-Keleten őshonos. Alfaja, a Lens culinaris orientalis Törökországban, Szíriában, Libanonban, Irakban, Iránban, Afganisztánban és Közép-Ázsiában él. A lencse háziasítása során olyan fajtákat szelektáltak, amelyeknek nagyméretű magvai a növényen maradtak a betakarításig. Miután öntermékenyülő, könnyű a különböző termesztési vonalakat fenntartani.

A 18. századi olasz olajfestmény témája: Ézsaiás ikertestvére, Jákob javára egy lencseleves és kenyér fejében lemondott elsőszülötti jogáról (Genezis könyve, 25 fejezet)

História

A neolitikumban a búzával és az árpával együtt forradalmasította a mezőgazdaságot. Irakban, Qalat Jarmo-nál 9000 éves nyomaira bukkantak az archeológusok. Hasonlóképpen a földművelés kialakulása előtti idők közösségeinek nyomaira bukkanva, 11000-9500 éves leletek találták Szíriában. Termesztésének első bizonyítható, az időszámítás előtti 6800-ból származó leleteit találták meg Izrael északi részén. 5000 évvel ezelőtt már előszeretettel fogyasztották az ókori egyiptomiak. Egy egyiptomi sírkamrában a halott mellett találtak edényben lencsepürét. Miután az egyiptomiak lencsével is kereskedtek, feltehetően rajtuk keresztül jutott el Rómába és a görög városállamokba is. Az ókorban lencseággyal párnáztak ki egy faragott egyiptomi obeliszket, amelyet Rómába szállítottak, és amely ma is megtalálható a Szent Péter bazilikában. A lencsét azonban már régen elfogyasztották.

Jelenleg Európa déli, dél-keleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban, az Atlanti óceán partja mentén Marokkóban, Spanyolországban termesztik. India adja a világ lencsetermésének mintegy felét, amelyet el is fogyasztanak, sőt Törökországból még importra is szorulnak. Kanada és Ausztrália jelentős lencseexportőrnek számítanak.

A növény bemutatása

A pillangósok ((Fabaceae) családjába tartozó hosszúnappalos lencse (Lens culinaris Medic) hasonlít a bükkönyfélékhez, amelyekkel egyébként könnyen korcsosodik /Lencse-bükköny/. Gyökérzete gyenge, sűrűn elágazó orsógyökér. A gyökérrel jellemzően nitrogénkötő baktériumok élnek szimbiózisban. A nitrogénkötés mértéke nem jelentős. A növény 30-50 cm magas, tőben elágazó, vékony, lehajló szárú. Levélzete párosan szárnyalt, összetett és a levélnyél kacsban végződik. Az egész növény a hüvely kivételével pelyhesen szőrözött. Virágzata a levélhónaljban fejlődő, 1-3 virágból álló fürt. A virágok színe: lila vagy lilásfehér. Öntermékenyülők. A termés rövid, húsos hüvely, belsejében 1-2 maggal. Magja kerek és lapos.

Lencse a konyhakertben

A lencse mérsékelten meleg, száraz klímán termeszthető. Ennek ismeretében Magyarországon az északi Középhegység és a Dunántúl dombvidékei jöhetnek számításba termesztése szempontjából. A vályogos kötöttségű, tápanyagban gazdag talaj felel meg számára. Miután kevésbé fagyérzékeny, már március elejétől vethető 12 vagy 24 cm-es sortávolságra. A vetés mélysége 3-6 cm a talajtól és a fajtától függően. Önmaga után ne vessük. Szárazságtűrő, esős időszakban könnyen megtámadják a betegségek, gyökérrothadás és peronoszpóra, szürkepenész a leggyakoribb betegségei. Kártevői közül a gabonaszipolyok jó alapozó talaj-előkészítéssel, lencsebimbó-gubacsszúnyog vetésváltással, megjelenése esetén a következő évben a tábla helyétől távoli táblába való vetéssel, védekezhetünk. További kártevői a levéltetvek, a barkók és a lencse zsizsik. Foszfor és kálium igényes. A lencse akkor világos színű, jó minőségű lencsét akarunk, ha valamivel a teljes érés előtt takarítják be. Betakarítása után helyére zöldségféléket telepíthetünk.

Változatok lencsére

A mag nagysága a változattól és a fajtától függôen eltérô. A mag mérete szerint nagy- v. tányérmagvú (6-8 mm 0), közepes (4,5-6 mm 0) és kismagvú (3,5-4,5 mm 0) fajtákat különböztetnek meg.

Színe fajták szerint: világos szürkés-barna, szürkés-zöld, sárgás-barna stb. A dél-ázsiai konyha egyik alapanyaga, a vörös lencse (Lens esculenta).

Hazai fogyasztásra a legkedveltebb lencsék:

• A kismagvú lencsék színe szürkés-zöld, vagy zöldes-sárga.
• A közepes nagyságú lencsék színe többnyire sárgás-zöld.
• A nagymagvú /tányér/ lencsék színük a fajtára jellemzően különböző.

Lencse a konyhában

A lencse a hazánkban termeszthető hüvelyesek közül az egyik legértékesebb és legkeresettebb élelmiszer. Kulináris értékét főleg magas fehérjetartalmának köszönheti. A magja kb. 25-28 % fehérjét tartalmaz, amelynek biológiai értéke és a mag étrendi hatása jobb, mint a babé és a borsóé. Összetett szénhidrát tartalma miatt a cukorbetegek is fogyaszthatják. Rosttartalma magas.

A lencsemaggal kapcsolatos fogyasztói igények: kiegyenlített nagyság, vékony héj, tiszta, ízletes, egyenletesen és gyorsan főzhető magvak. A követelményeknek legjobban a kis magvú fajták felelnek meg. Manapság azonban a nagyobb magvú lencsék irányába tolódik el a kereslet. Elkészítése során előny, hogy nem igényel áztatást, ám egy éjszakai áztatással lerövidítjük a főzés idejét. Felhasználás előtt a lencsét nem árt válogatni, az áztatóvizet el kell önteni, majd hideg vízzel bőven át kell mosni. Szokás a lencseételeket savanyítani citrommal, ecettel, mustárral. A lényeg, hogy ezeket a savanyító hatású adalékokat csak a főzés végén adjuk hozzá az ételhez, mert egyébként gátolják a lencse megpuhulását. Amrein Csaba, a veszprémi Villa Medici Étterem séfjének ajánlása szerint különleges és egzotikus lencsesalátát készíthetünk, ha a lencsét babérleveles, sós, hagymás vízben megfőzzük, a főzővízbe pedig dijoni mustárt teszünk.

Nagy Angéla családi szakácskönyve (1981. 3. kiadás, a Nők Lapjában megjelent receptek gyűjteménye) szerint így készül a a világ legegyszerűbb lencsefőzeléke:

Hozzávalók:

40 dkg lencse
2 ek. zsiradék
1 púpos evőkanál liszt
egy kávéskanál reszelt vöröshagyma
egy körömnyi citromhéj
só
tejföl

Az előző este beáztatott lencsét másnap annyi vízben, amennyi ellepi, sóval, citromhéjjal puhára főzzük. Ezután a citromhéjat kidobjuk, a zsiradékból, lisztből, hagymából barna rántást készítünk, és ezzel sűrűre főzzük a főzeléket. Megtejfölözve tűálaljuk. Nagyon finom, ha a lencsét füstölt lében főzzük meg vagy legalább egy darabka szalonnabőrkét főzünk vele.)

Két különlegesség

Az egyiptomi lencseleves receptje

Hozzávalók:

2 ek. extraszűz olivaolja1 aprított voöröshagyma
4 szétnyomott fokhagymagerezd
1 nagy hámozott, karikákra vágott burgonya
1 nagyobb, szeletelt zeller
1 nagyobb szeletelt sárgarépa
2 liter zöldségleves
2 ek. őrölt kumin
fél ek. cayenne bors
1 tk. kurkuma
fél citrom leve
só, bors.

Forrósítsuk meg egy nagyméretű serpenyőben az olivaolajat. adjuk hozzá a vöröshagymát és a fokhagymát, és dinszteljük 2-3 percig. Adjuk hozzá a gyökereket és pároljuk 5 percig. adjuk hozzá a burgonyát, a lencsét, a zöldséglevest, és kevergetve főzzük 40-50 percig. Pürésítsük a levest botmixerrel. Végül keverjük bele a fűszereket. Citromkarikákkal tálaljuk, pitával kínáljuk.

The post Lencse appeared first on Kert Lap.

Forrás: wwoofinternational.org

Itt az ideje a szemlélet- és életmódváltásnak! Ha valami másra vágysz, ha ki akarsz lépni a pénzhajhászó világ mókuskerekéből, és a környezeted megóvását is szem előtt tartod, de nem tudod hogy kezdjed el, íme egy lehetőség!

A WWOOF (World Wide Opportunities on Organic Farms azaz a biogazdálkodás lehetőségi világszerte) egy nemzetközi mozgalom,amely Angliában 1971-ben alakult, és azóta nemzetközi mozgalommá fejlődött azzal a céllal, hogy megtanítsa az embereket a biogazdálkodásra a fenntartható fejlődés szemléletével. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket – olvasható a fenntartható fejlődés hazai honlapján.

Forrás: ecohun.blogspot.hu

A természet-ember harmóniája megtartásának tudását és gyakorlását segít elsajátítani a  WWOOF úgy, hogy önkéntesek toboroz a biogazdaságokban, ahol a segítségért az önkéntesek számára a biogazdák élelmet és szállást biztosítanak. Ez alatt az idő alatt az önkéntesek sokat tanulhatnak a bio életmódról, a növénytermesztésről, az állattenyésztésről, az egészséges táplálkozásról, a helyi szokásokról.

Az érdeklődőnek nem kell mást tennie, mint ellátogatni a a nemzetközi honlapra, és kiválasztania azt az országot, ahol önkénteskedni szeretne. Az önkéntes, azaz WWOOF-es, napi 4-6 órás munka fejében szállást és ellátást kap. A munka sokrétű, pl. magvetés, komposztálás, ültetés, favágás, gyomlálás, betakarítás, vályogvetés, borkészítés, sajtkészítés, kenyérsütés, fejés stb.  A tartózkodási idő megállapodás kérdése. Nem kell mást tenni, csak kiválasztani a megfelelő országot, helyet. De nem kell külföldre menni, itthon is több lehetőség kínálkozik, amelyről aWOOF Magyarország ad tájékoztatást.

Aki biogazdálkodó, szövetkezetek, biofalvak is szóba jöhetnek, érdemes élnie a lehetőséggel, hiszen mindig elkel a segítő kéz. Az elkötelezett gazdálkodók örömmel adják át tudásukat, tanítják az érdeklődőket arra az új életmódra, amelyet megváltoztatja a  WWOOF-es gondolkodását, életvitelét. Az érdeklődő gazdák email-ben beszélhetik meg a részleteket a programban való részvételt illetően.

Az önkéntesek számára az alábbi lehetőségek kínálkoznak:

Az állatok szerelmeseinek

Forrás: www.biokontroll.hu

A Balatonfelvidéki Nemzeti Parkban található sátormapusztai gazdaságban 17 magyar szürkemarha mellett lehet szorgoskodni. Ugyanitt azért akad munka a gyümölcsösökben és gyógynövénygyűjtésben is.

A Gödöllői-dombságon fekvő farmon 40 ló, sok-sok kutya, baromfi és cica fogadja az önkénteseket. De nemcsak az állatok mellett lehet segédkezni, favágás, kaszálás és betakarítás is lehet feladat, idénytől függően. Itt a szállás is kalandos: sátorban vagy lakókocsiban.

Zalaegerszeg közelében csak 3 lóból, egy kutyából és egy cicából áll az állatfarm, van viszont szőlő, gyümölcsös és erdő. Itt fát vágni vagy ültetni, kaszálni vagy épp a gazdaságnak fontos épületeket építgetni, javítgatni. Lehet sátorozni, de a házban is van hely. Azt vallják: Az élet egyszerű és nagyszerű.

Egy bükki kis faluban kecskéket, disznókat és szárnyas jószágokat tartanak. Azok etetése, takarítása mellett azért lehet kertészkedni vagy épp a befőzésben segédkezni. Noha vannak állataik, figyelmeztetnek, hogy kevés húst esznek, viszont szinte minden, ami az asztalra kerül, az saját termesztés, még a kenyeret is maguk sütik a saját alapanyagokból.

Vegáknak

Igazi kalandnak ígérkezik a Bazsalikom néven hirdetett gazdaság, ahol sem áram, sem vezetékes víz nincs. Van viszont egy jókora gyümölcsös, amely ad feladatot bőven. Állat jelen pillanatban egyáltalán nincs és mivel a tulajdonosok elveik szerint csak saját tenyésztésű, saját feldolgozású húst esznek, most vegetáriánusok. Örülnek az olyan növényevő önkénteseknek, akik megosztanák receptjeiket.

A magyar-román határ közelében, Létavértesen a szőlőművelés csínját-bínját lehet ellesni, gyakorolni. Nagyon komoly fejlesztéseket terveznek, így az építkezésben is örömmel veszik a segítséget.

A Vasi hegyháton nagy bio zöldséges kertet lehet művelni, szüretkor és befőzéskor van leginkább szükség segítő kezekre. A tulajdonosok bőven ígérnek pihenőprogramot is: van a közelben tó és folyó, a kertben pedig egy kazah jurta, ahol lehet aludni, jógázni vagy meditálni. megtanulható, hogyan készül a túró, lekvár, házikenyér.

Hippiknek, művészeknek

Forrás: Out Switch Farm FB

Van, aki a béke tanyájaként hirdeti magát. Magyarázatként ez áll: „nem hippik vagyunk. A természettel dolgozunk, nem ellene.” Az önkénteseknek itt biztosan nem kell szántásra, kapálásra, gazolásra, vegyszeres permetezésre készülniük, viszont biztosan számíthatnak talajjavításra, komposztálásra, természetes védőszerek készítésére. Az Out Switch Farm tulajdonosai azt is megjegyzik, ők nem „kábítóznak, cefréznek, esznek húst és dohányoznak”.

Ezzel szemben Pécs környékén épp azt emeli ki egy önkéntesekre váró gazda, hogy ő és felesége a hippi generációból valók és nem munkamániásak. Kecskékkel lehet itt foglalkozni, meg lehet tanulni, hogyan készül a sajt. Az itt önkénteskedők a pécsi kulturális életből is kaphatnak ízelítőt.

Egy budai farmon kreatív, művészi vénával megáldott önkénteseket vár Bauhaus házába a tulajdonos. Elsősorban kertrendezéshez és régi dolgok felújításához szeretne segítséget. Cserében ő Budapest látnivalóit ígéri.

The post WWOOF Magyarország appeared first on Kert Lap.

A póréhagyma különösen télen ajánlott a hagymakedvelők figyelmébe. Enyhébb telű vidékeken évelő, nálunk azonban csak a téli fajták telelnek át biztonsággal. Friss fogyasztásra és szárítás céljára egyéves, magtermesztésre kétéves növényként termesztik.

A liliomfélék családjába tartozó hagyma nemzetség (Allium) tagja a póréhagyma, vadon nem fordul elő. Őse talán a Földközi-tenger keleti partvidékén honos franci vagy egynyári hagyma (Allium ampeloprasum var. porrum), amelyből a feltételezések szerint szelektálták a póréhagymát. Legnagyobb termőterületet Amerikában található. Nálunk először a bolgárkertészek termesztették.

Évelő növény. A kissé megvastagodott szárrészből indulnak ki a bojtos gyökerek. Az egymással laza összeköttetésben lévő hagymagerezdek csak évek múltával alakulnak ki. Erőteljesen rögzítő gyökerei dúsan elágaznak, és szinte behálózzák a talajt 40-60 cm mélységben. Szemben a vöröshagyma hengeres leveleivel, a póréhagyma levele lapos, a tagolatlan levéllemezek bordázottak, szélességük fajra jellemző, a gyökérzet felé haladva ölelik egymást, üreges szárat képezve. A póréhagyma értékét a fehér szár hossza adja. A második évben fejlődő magszár 1 méter magasságú, a tőkocsány végén gömb alakú álernyőben fejlődnek a fehér vagy rózsaszínes leplű virágok. Három élű toktermésében fekete magvak fejlődnek.

A póréhagyma bioaktív anyagai jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre: S-alk(en)il-L-cisteine szulfoxidok (ACSOs), polifenolok, vitaminok és fruktánok (polimer fruktóz molekulák). Megfigyelték, hogy a póréhagyma csökkenti a rákbetegség kockázatát (prosztata-, mell-, vastagbél, gyomorrák). Kísérletek igazolták, hogy a teljes zölddel hűtőben tárolt hagymák megtartják bioaktív anyagaikat.

Nálunk leggyakrabban termesztett fajták:  Calmus, Collana,  Carentan, Elefánt, Platina, Tétényi áttelelő.

Póréhagyma környezeti igénye

Két fajtacsporotja a télállóságot tekintve eltér egymástól. A nyári, világosabb zöld fajtákat ősszel fel kell szedni, míg a sötétzöld levelűek átvészelik a telet takarás nélkül is. Meleg tűrők, de 10-15 fokon fejlődnek a legjobban. Fényigényesek, ezért ne ültessük köztes növényként nagy termetű növények társaságába! A jóízű pórék öntözött, jó vízgazdálkodású területről valók. A legnagyobb vízigényű hagymaféle. Kötött talajon rosszul fejlődik. Pangóvizes helyekre nem való. Laza, morzsalékos, vályogos kötöttségű, jól felmelegedő talajba ültessük.

Póréhagyma termesztése

Helyrevetéssel a magvetés ideje március. Palántához a magvakat január végén vessük. A kétleveles palántákat április végén, május elején ültessük állandó helyükre. Ha a palánták öregebbek, ültetés előtt a levélzetét metsszük vissza kb. 15 cmre.

A növény szépen fejlődik, ha jól előkészített, érett szerves trágyával feltöltött talajba kerül. Ezért ősszel, ásás előtt fogassunk a talajba szerves trágyát (40-60 kg/10 négyzetméter). Kora tavasszal a gereblyézett földön jelöljük ki a sorokat egymástól 30 cm távolságba. 30-5 cm mély barázdákba vessük a magvakat, egymástól 1-2 cm-re. Kelés után, 2-3 leveles állapotban egyeljük 10-15 cm távolságra.

A palántaneveléshez a megvetést úgy időzítsük, hogy a kiültetésre a magvetést követő 2-3 hónap múlva kerül sor. A palántákat addig tartsuk hideg- vagy melegágyban. A palántaágy földje 20-25 cm mély legyen, amely biztosítja a megfelelő gyökérfejlődést. Áprilistól megkezdődhet a palánták kiültetése 30 cm sor- és 8-15 cm tőtávolságra. A palántákat mélyen ültessük úgy, hogy egyharmaduk látszódjék ki.

Másik módszer, hogy 15 cm mély és 7-8 cm széles barázdát Készítünk, és ebbe ültetjük a palántákat úgy, hogy a barázda aljár 2,5 cm-es komposztréteget terítünk. Ahogy a palánták fejlődnek, júliustól töltsük fel a tövüket földdel, kb. háromhetente. De vigyázzunk, ne töltsük magasabbra annál a pontnál, ahol a levelek elválnak a szártól. Amikor a barázdát feltöltöttük, kupacoljun a szár köré szerves mulcsot. Így remek, halványított pszeudoszárat nyerünk.

Ültethetjük a palántákat konténerbe is. A mélységről ne feledkezzünk meg. Válasszunk dézsát vagy teknőt. Úgy számoljunk, hogy minden póréra kb. 4 liter talaj jusson. Sztenderd virágföldet használhatunk, amit jó minőségű komposzttal keverünk. Annyira töltsük meg a konténert, hogy maradjon helye a feltöltögetésre.

A szezon folyamán rendszeresen kapáljuk, öntözzük és júliustól rendszeresen töltögessük, kupacoljuk a már említett módon. A szezon felénél, kb. két és fél hónappal a kiültetést követően alkalmazhatunk szerves trágyát terítést. Társíthatjuk a póréhagymát hagymával és zellerrel. Ha répával társítjuk, a hagyma segít távol tartani a néhány rovar kártevőt.

A szedés fajtától függően augusztustól történhet. A nyári fajtákat a fagyok előtt fel kell szedni, a hosszú tenyészidejű fajták télire is kint maradhatnak. Ha magot akarunk fogni, meg kell várni a második éveben a magérlelést. Egy tőről 2-3 évig ajánlott magot szedni. Több évig ne ültessük ugyanoda.

Speciális kártevője nincs.

Velszi iskolások, Szent Dávid nap, 1957

A velsziek minden év március elsején ünneplik Szent Dávid napját. Ezen a napon a hagyomány szerint póréhagymát viselnek. Az iskolás gyerekek versenyén, aki nyersen megeszi a legnagyobbnak ítélt hagymát, amit viselt, az lesz a győztes. A legenda szerint a velsziek a 16 században egy póréhagymaföldön vívtak csatát az angolokkal. Szent Dávid sugallatára úgy különböztették meg magukat az angoloktól, hogy póréhagymát tűztek a kalapjuk mellé. Az ütközetet véres és különös illatú csatában nyerték meg.

Forrás:

Különleges kerti növények – Dr. Horváth György

Hawaii Horticulture
Bioactive compounds in leek
www.sciencedirect.com
theradish.com.au

The post Póréhagyma appeared first on Kert Lap.

Konyhakert a kiskertben

A nálunk termesztett több mint negyvenféle zöldség közül termesszük azokat, amelyek a legértékesebbek, legkülönlegesebbek. Ezek nem tömegcikkek, de kielégíthetjük velük családunk igényeit. Miután csak saját fogyasztásra termelünk, kevesebb gondunk lesz a tárolással, és mindig friss zöldséghez jutunk. Talán mondani sem kell, hogy ezek beltartalmi értéke a legoptimálisabb. A konyhakert akkor az igazi, ha vetésváltót tervezünk. Ehhez ki kell választanunk a megfelelő fajtákat, és meg kell terveznünk az ágyásokat.

Mi a vetésforgó?

A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Az adott vetésforgóban termesztett növényfajok száma változó, kiskertben 3-4 szokásos, ahol a növények azonos arányban fordulnak elő. A körforgás az az időtartam, ami alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyanarra a helyre kerül vissza.

1. ágyás

A vetésforgó előnyei

Hogy kertünkben ne szaporodjanak el a kórokozók és kártevők, pl. a káposzta-gyökérgolyva vagy a burgonya-fonálféreg, termesszük zöldségeinket vetésforgóban. A vetésforgó a gyomirtás leghatékonyabb eszköze. A vetésváltással nem szipolyozzuk ki a talajt, elkerüljük a talajuntságot és optimálissá tesszük a tápanyag hasznosítást. A talaj fizikai állapota is kedvezőbben alakulhat.

2. ágyás

Vegyes kultúrák megtervezése

Osszuk a kertünket három részre. Ősszel és tavasszal adjunk az ágyásokhoz érett komposztot vagy zöldtrágyát.

3. ágyás

Az első számú ágyásba kerüljenek a káposztafélék, salátafélék (nagy fogyasztók). Ide soroljuk a brokkolit, bimbókelt, édeskáposztát, karfiolt, fejeskáposztát, kelkáposztát, vörös káposztát, karalábét, karfiolt, spárgakelt, pasztinákot. Mindegyikük a laza, szerves anyagban gazdag talajokat kedvelik. Az induló évben tavasszal keverjünk a talajba friss istállótrágyát. A következő ágyásba a burgonya és a répafélék (sárgarépa, pasztinák, cékla) spenót (a céklával együtt) kapjanak helyet (közepes fogyasztók). Ezek zöme hosszabb élettartamú. Itt friss istállótrágyát ne használjunk. Használjunk ellenben például csontlisztet is. A harmadik ágyásba jöhetnek a fűszernövények, hüvelyesek (bab, borsó) ezekkel a zeller és a hagymafélék (mogyoróhagyma, vöröshagyma, póréhagyma). Ezeknek a legkisebb a tápanyagigényük. De szerves trágyára nekik is szükségük van.

Ágyások kialakítása

Az ágyások legyenek jól elkülönültek. Az ágyásokat egymástól szegélynövényekkel választhatjuk el. Erre a célra használjunk gyógy- és fűszernövényeket, pl. zsályát. Az ágyásokon belül olyan kombinációkat állítsunk össze, hogy a helykihasználás is optimális legyen. Az alacsony termetű növények az ágyás szélén kapjanak helyet.

Vetésváltás
Úgy gondolkozzunk, hogy jövőre a legnagyobb tápanyagigényű növények kerüljenek a legkisebb igényűek helyére. Ez a talaj van ugyanis a legkevésbé kihasználva, de majd ezt is bőven fel kell tölteni tápanyaggal. A közepes igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek, míg az alacsony tápanyag igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek. A harmadik évben minden a régi helyére kerül vissza. Így a tápanyag minden morzsája elfogy.

The post Vetésforgó appeared first on Kert Lap.

A bab a hüvelyesek csoportjába tartozik. A fiatal termést zöldbabként,a beéretten termés magját szárazbabként fogyasztjuk. A néprajzi lexikon szerint a fuszulyka vagy más néven paszuly, azaz a zöldbab fontos tápláléknövény. Paraszti termesztése veteményeskertekben, szántóföldeken és köztes veteményként országszerte elterjedt. A magyar bab szó eredetileg az Európában régtől termesztett, ma takarmányként ismert lóbabot (lat. Vicia faba) jelentette.

Bemutatása

A bab (Phaseoulus vulgaris) a pillangósvirágúak családjába tartozik (Fabaceae). A családra a zigomorf pillangós virág, és a hüvelytermés jellemző. A gyökerén található gyökérgümőkben szimbionta Rhizobium baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és azt a növény számára felvehető nitrátokká alakítják. A virágok csészéje forrt, ötcimpájú. A párta egy vitorlából, 2 evezőből és két sziromlevélből összenőtt csónakból áll. Tiz porzójuk kilenc porzószála csővé nőtt össze, a tizedik szabadon van ( Ezt hívják kétfalkás porzótájnak). Egy termőlevélből kialakult hüvelytermésük van. Levelei szárnyasak, újasak, hármasan összetettek, gyakran kaccsá módosulnak.

Növekedés szerint több típusát ismerjük:

A bokorbab 30-40 cm magas (Alacsony szárú, virágzatban záródó növekedésű) ezt termesztik a konzervipar, és a zöldbabfogyasztók számára. A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. 7-8 cm távolságban sorba vetve a sorok közötti távolság 40 cm. A vetés mélysége legalább 4 cm. A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva esedékes. Ha a hüvelyképződés időszakában öntözünk, és egyszer nitrogén műtrágyázzuk, akkor az első betakarítás után még egyszer terem.

A karósbab akár 3-4m magasra növő, indás, kúszó, folyamatos növekedésű növény. Ma már csak a kertekben termesztik. Támasztékra van szüksége. Vetés előtt négy karóból állítsunk össze egy gúlát úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak, és 40-50 cm mélyre dugjuk a földbe. Csúcsukat kössük össze. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk.

Lada: bőtermő, szárazságtűrő, elsősorban házikerti termesztésre ajánlott, ovális keresztmetszetű, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Janka: szárazságtűrő, ovális keresztmetszetű, szárazbabként is, és vágott babként is fogyasztható, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Zöldbab ‘Mascotte’

A ‘Mascotte’ Clause Vegetable Seed (Franciaország) új fajtája. Ez a kompakt fajta a kiskertek, városi kertek ideális növénye. Ez a bokorbab hosszú hüvelyeket produkál, amely a lombozat fölött fejlődik, ezért könnyen szedhető. Egész szezonban terem. A virágzási periódusban pedig díszítőértéke kerül előtérbe. Nemcsak virágágyakban, hanem ablakládában, dézsában is szépen fejlődik!

Díszbab

A többhasznú díszbab, illetve tűzbab (Ph. coccineus) kerítések, lugasok, korlátok befuttatására, díszítésére alkalmas. Egész nyáron ontja élénk színű virágait. Késő ősszel laza fürtben nyílnak a fő díszét jelentő élénkpiros, ritkábban fehér vagy kék színű virágai. Májusban vethető. Hamarosan két méterre is felkúszhat bármilyen támasztékon. Közepes vízigényű, napfényigényes. Május elején tömött, sűrű falat lehet kialakítani a felfuttatásukkal. 6-8 szemet vessünk egy 1 m hosszú árokba. Futtassuk szőlőkaróra és dróthuzalra. Kerítésre is futhat. Terméshüvelyei pedig a fagyokig szedhetők zöldbabként.

Vetése

Kizárólag helyrevetéssel termesztjük. Nagy csírázási hőigénye miatt április végétől, május elejétől vethető. A felhasználók minél hosszabb, folyamatos ellátását kézi szedés esetén tavaszi és nyári vetéssel segítjük. A bab, ha vízellátásról öntözéssel szükség szerint gondoskodun, június végéig, július elejéig vetve teljes termést ad. Júliusi vetéskor már kedvezőtlenek lehetnek fejlődésére az augusztus végi, szeptemberi lehűlések és hideg éjszakák.

Tudta-e…

Hogy hosszan tartotta magát az a szemlélet, hogy a bab óvilági eredetű?
A lóbabot (Vicia faba) és a csicseri babot (Vigna sinensis) ugyanis már a görögök és rómaiak is termesztették. A csicseri bab, amelyet Dioszkuridész phaselos néven írt le, magja nagyon hasonlít az Amerikából származó bab magjához. Az amerikai bab a Phaseolus nevet Linnétől kapta (1753). Ázsiában is élnek a régebben Phaseolus nemzetségbe sorolt fajok, amelyek magvai aprók, a virágok pártája sárga, és sarkantyús. A közelmúltban átsorolták őket a Vigna nemzetségbe. A századforduló után kiderült, hogy a Phaseolus vulgaris elsődleges géncentruma Dél-Mexikó és Közép-Amerika, a másodlagos géncentrum pedig Peru, Ecuador, Bolívia területére esik.

Hogy hazánkban szárazbabot a XVI. század végén, a zöldbabot jóval később kezdtek termeszteni?
A zöldbabtermesztés elterjedése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének és a jó zöldbabfajták megjelenésének köszönhető. A száraz- és a zöldbab köztes termesztése nemcsak a szántóterületeken folyt, hanem a kertekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben is.

Hogy a bab nyersen mérgező?
A mai magyar nyelv hivatalosan hetvenkét különféle babot ismer, ezeknek a neveknek több mint negyven növénytaxon felel meg. Szinte mindegyik bab mérgező, csakhogy a Phaseolus-babok méreganyagai főzéskor lebomlanak, a Vicia-babok méreganyagai kioldódnak a főzővízzel, de vannak olyan babok is, melyekből főzéssel a legerősebb mérgek készíthetők. Ezek a mérgező fehérjék hőérzékenyek, főzés során elbomlanak. Mérgező hatásuk oka az, hogy kicsapják a vörösvértesteket.

The post Zöldbab appeared first on Kert Lap.

A metélőhagyma közkedvelt fűszernövény. Bálint gazda szerint, aki kertészkedni kezd, először metélőhagymát szokott vetni. Szerintünk nem is kell kert ahhoz, hogy metélőhagymát neveljünk cserépben, ládában.

Metélőhagyma taxonómiája

A metélőhagymát sokan snidlingként, esetleg snittlingként ismerik. Első hangzásra akár kínai eredetű név is lehetne, de a vájt fülűek már tudják, hogy ez a név német eredetű. Ebből is inkább a német eredetű snittling név az autentikusabb, hiszen a snittling szótöve a schnitten vágni igéből származik. A metélőhagyma népi nevei pázsithagyma, pázsitka, császárhagyma. Tudományos neve Allium schoenoprasum.  A fajnév a  görög skhoínos (sás) and práson (póréhagyma) szavakból eredeztethető.

Rokona a Himalája vidékéről származó kínai metélőhagyma (Allium tuberosum) ,  kései virágzású fagytűrő hagymaféle, mely a tradicionális ázsiai konyha egyik alapvető fűszernövénye. A két hagymaféle egymással helyettesíthető, a kínai metélőhagyma aromája erőteljesebb. Ha az ázsiai metélőhagyma erőteljesebb ízére vágyunk, használhatjuk fokhagyma fiatal hajtásait. Nepáli rokona a himalájai hagyma, és különösen a burgonya jellegű gumók ízesítéséhez használja vajon, olajon pirított szárított leveleit a thakali himalájai népcsoport. Valójában két faj tartozik ide: A. hypsistum and A. przewalskianum. Gyógynövényként az influenza jellegű tünetek enyhítésére alkalmazzák.
Forrás: http://gernot-katzers-spice-pages.com

Metélőhagyma botanikai bemutatása

A snidling vagy metélőhagyma néven közismert növény (Allium. Schoenoprasum) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egyik prominens tagja. Rokonai a vöröshagyma, a fokhagyma, a póréhagyma. Eurázsiában fordul elő, de valószínűleg Közép-Ázsiából származik.

15-30 cm magas, kb. 15 cm széles területet elfoglaló évelő növény; szára szürkés zöld, csöves; levele vékony cső alakú; gyökere fehér, keskeny gumó; Föld alatti rizómái összefogják az apró hagymákat. Körkörösen gömb alakú, ernyős virágzata lila, liláspiros színű. áprilisban, májusban virít.

Metélőhagyma gondozása

Alapos öntözést igényel néhány hétig, ez idő tájt érdemes műtrágyázni is. Egy kertészeti szezon alatt akár kétszer is teremhet. Ilyenkor a tövénél érdemes vágnunk. A rendszeres öntözést erőteljes növekedéssel hálálja meg. De ellenáll a szárazságnak is. Napfényes helyre ültessük. De Árnyéktűrő is, így gyümölcsfák mellé is tehetjük. Fűszerkertben szegélynövényként kiváló. A virágok vonzzák a méheket, nektár kedvelő rovarokat. Kártevők nem szeretik és hajlamos betegségre. Tavasztól őszig szép, üde zöld, sőt késő tavasszal sokáig megmaradó virágaival pompázik. Levelei sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Lakásban minél világosabb és hűvösebb helyre állítsuk (pl. konyhaablak, üvegezett veranda) és csak mérsékelten öntözzük még a meleg időszakban is. Télire ablakközbe érdemes átültetni.

Metélőhagyma felhasználása

Virágzás után arathatjuk. Apróra vágott leveleit leginkább Közép- és Nyugat-Európában kedvelik. Gyakran variálják petrezselyemmel és sáfránnyal. Felhasználható levesekben és szószokban, hal- és tojásételekben, húsok töltelékében, zöldségételekben, salátákban és salátaszószokban, főtt- és sültburgonyához. Vajas kenyérrel szórva apróra vágott leveleit, kellemes aromájú étekhez jutunk. A főzés tönkreteszi az ízét, ezért közvetlenül a tálalás előtt adjuk az ételhez. Jól feldolgozható fűszervajhoz, túróhoz és szószokhoz. Mindig a legfiatalabb szárrészeken lévő leveleket és hajtásvégeket használjuk ízesítéshez és díszítéshez. Finomra aprítva mélyhűthető. A virágokat is felhasználják saláták ízesítésére.

A metélőhagyma illóolajának összetétele gazdag az alábbi vegyületekben: polifenolok, kén tartalmú vegyületek, glikozidokat.  A virágok zsírsavakat, szterolokat, E-vitamint, antocianinokat, polifenolokat tartalmaznak. Gomba, baktérium, rák ellenes hatásait is megállapították. (Forrás: Marcel PÂRVU et al: The antifungal activity of Allium schoenoprasum (chives) leaves, Contribuţii Botanice– 2013, XLVIII:75-82.)
Emésztést serkentő. Több tanulmány szerint a metélőhagyma serkenti a zsíremésztést és koleszterincsökkentő hatású. Vas tartalma a vérszegénység ellen kiváló. A szívbarát kálium, a csontépítő kalcium, a görcsoldó magnézium, az immunerősítő C-vitamin különösen nagy mennyiségben található meg a metélőhagymában.  Fűszernövényként nálunk a középkortól vált ismertté. Az akkori gyógynövény-doktorok ajánlották gyomorproblémáknál, székrekedésnél, melankólia, és nem tréfa: nagyothallás esetén.

The post Metélőhagyma appeared first on Kert Lap.

A céklát mindenki ismeri, nem mindenki szereti, de gyógyhatásai miatt egyre többen fogyasztják, legalábbis a gumójából kinyert céklalé formájában.

A cékla bemutatása

A céklát (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.) a gyökérzöldségek közé soroljuk. Őse, a Beta maritima, amely a Földközi-tenger környékén található. Vadon előfordul még Elő-Ázsiában és Indiában is.

A cékla kétéves növény, az első évben tőleveleket, a második évben szárleveleket és virágokat fejleszt. Fogyasztható része a megvastagodott gyökér. A répatest alakja lehet gömbölyű (Bíborgömb, Bordó), lapos (Egyiptomi lapos) és hengeres (Bíborhenger). Kivételes esetekben előfordul még a kissé szögletes gömbalak is (Detroit). Jelenleg elsősorban a gömbölyű és a hengeres típusok vannak forgalomban. Ezeket könnyebb szedni, tisztítani, egyszerűbb a szeletelésük vagy a kockázásuk, és a feldolgozás után visszamaradó hulladék is kevesebb. Ezenkívül sűrűbb állományban is termeszthetők és hozamuk is nagyobb. Hazánkban az élénkvörös répát képező fajták terjedtek el. Vannak ezen kívül sárga, fehér és csíkozott fajták is. Házikertbe termesztésre a megközelítően gömb alakú, sötétvörös színű fajtákat ajánlottak.

A céklát szeptember-októberben a fagyok előtt takarítsuk be. Hűvös pincében, veremben, 4-5 °C-on és 85-90 % relatív nedvességtartalom mellett tavaszig eltárolható. A céklát minél kevesebb földdel, száraz időben szedjük fel, ne tároljuk fóliazsákban, így elkerülhetjük a földes ízt.

A cékla diadalútja

Először Ázsiába, elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát. A II-III. században már termesztették. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén. A középkorban leginkább az emésztőrendszer megbetegedése, fejfájás ellen és vérképző tulajdonságai miatt használták. Fehér változatát pl. a fokhagyma fogyasztás utáni lehet tisztítására használták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté.

Tápértéke

A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény. Leveleinek tápértéke a spenótéval vetekszik. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként. B1, B2, niacin, B6, B12 és C vitamint valamint olyan ritka elemeket is tartalmaz, mint a rubídium, cézium. Továbbá antioxidáns tulajdonságú betanint 300-600 mg/kg, azaz kén-cukor komplexet és vulgaxantint. A vörös színnek tulajdonították a népi gyógyászatban vérképző hatását. Ételszínezékként E-162 nevet viseli, (céklavörös, vagy betanin) néven a vörös, céklából vonják ki, természetes színezõanyag, átlagos fogyasztása ártalmatlan.

Gyógyhatásai

A céklalé remek folsav forrás. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítõ gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. A céklalé kiváló influenza és hûlés elleni szer, aktiválja az immunrendszert. Sikeresen alkalmazható a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban. Kiváló méregtelenítő. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a lé mutáció gátló. Betanin, allantoin, C-vitamin, farnezol és rutin tartalma hozzájárul segíti a rákos sejtek pusztítását. A humán kísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.
Forrás: Reddy L et al.: Natural products for cancer prevention: a global perspective, Pharmacol Ther. 2003 Jul;99(1):1-13.

Esetleges káros hatások

A nitrogén trágyázás, növeli a felvett nitrogén mennyiségét a cékla esetében is. A szervezetre káros nitrát, oxalát felhalmozódásra vonatkozó kísérletekben a kutatók megállapították, hogy a nitrogéntrágyázás mértékének növelése nem emelte a cékla oxalát tartalmát. A nitrát tartalom magasabb műtrágya dózisok esetében növelte a növény minden részében a nitrát tartalmat, így a fogyasztás szempontjából szóba jövő gyökérben is. Azonban az eredmények nem voltak szignifikánsak.
Forrás:
African Journal of Agricultural Research Vol. 7(20), pp. 3066-3072, 26 May, 2012, online

Számunkra hasznos következtetés, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás különösen zöldségek esetében kerülendő. Azonban tudni kell, hogy a növényi anyagcsere azonnal hozzálát a tápelemek beépítéséhez, és csak extrém körülmények között okozhat problémát gyökérzöldségek étkezési célú felhasználása esetén. A levélzöldségek sokkal inkább érintettek. Különösen a primőrök fogyasztása igényel elővigyázatosságot. A túlzott nitrogén felhasználás hatására “felfújt”, nagy méretű termények fogyasztása nem ajánlott.

Forrás:

Zöldségtermesztők kézikönyve
Dr. Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata
urbanext.illinois.edu

The post Cékla appeared first on Kert Lap.

Sok más növényhez hasonlóan az ernyősök (Umbelliferae) családjába tartozó répák (Daucus carota) raktározó gyökerükben tartaléktápanyagokat halmoznak fel, amelyek segítségével képesek a telet túlélni, és tavasszal újra hajtani. Számunkra gyorsan hasznosuló keményítőtartalmuk miatt fontosak, hiszen a keményítő cukorrá bomlik a szervezetünkben, és azt vagy azonnal energianyerésre használjuk, vagy zsír formájában raktározzuk. A répa különösen a téli időszakban kiemelkedő táplálék, többek közt azért is, mert az elfogyasztásuk által szolgáltatott energiát hasznosítjuk, pl. fent tudjuk tartani a testhőmérsékletünket a téli hidegben.

Először Afganisztán, Irán és Pakisztán környékén vonták termesztésbe az ekkor még magas antocián tartalma miatt lila “sárgarépát”. Emellett termesztettek  fehér, vörös és sárga színűeket is. A mórok az Ibériai-félszigeten termesztették, a 12. században. Valószínű, hogy Európa más vidékeire is innen jutott el. A 17. századi holland kertészek kezdték el nemesíteni a magasabb narancssárga pigment, a béta karotin tartalmú répákat, így mára már ez lett a répa klasszikus színe. Manapság rengeteg változata ismert mind a színt, mind a formát illetően.

A különleges színű sárgarépák kiváló tápértéke a jelentős mennyiségű színanyagoknak (antocianinok, xantofillok, likopin, karotinok), a szénhidrátoknak (glükóz, fruktóz, szacharóz), az illóolajoknak, a vitaminoknak, az ásványi anyagoknak és a rosttartalmuknak köszönhető. A fajták színe a színanyagok mennyiségétől és összetételétől függően eltérően alakul. A narancsszínű fajtákban karotinok, a sárgákban xantofillok, a pirosakban likopin, a lilákban találhatók nagy mennyiségben a répaszövetekben. A lila, sárga, fehér, piros színű fajták ízét a narancsszínű sárgarépákhoz hasonlóan cukrok és illóolaj vegyületek alakítják ki.

A magvak március közepétől vethetők, de Kecskeméten 2008-ban folytatott kísérletek alapján a színes répák egy részének vetési idejét nagyon óvatosan kell megválasztani, mert a hidegre magszár fejlesztéssel reagálhatnak.

Magyarországon is kapható színes répa vetőmagvak:

 ’Purple Haze’ F1

Egyik nálunk kapható lila répa vetőmag a 95 napos tenyészidejű ‘Purple Haze’, amelynek héja lila, húsa azonban sötét narancssárga színű. A répa hosszú, eléri a 25 cm hosszúságot is, antioxidáns és A-vitamin tartalma magas. A színes répák közül az egyik legkellemesebb ízű magas szacharóz és alacsony illóolaj tartalmának köszönhető. Íze legjobban nyersen fogyasztva érvényesül, ezért kiváló saláta alapanyag.

Mello Yello F1

Sárga színű, erős lombot fejlesztő különlegesség. Csomózásra is alkalmas, tenyészideje kb. 115 nap.

White Satin F1

Hófehér színű, korai, 95 napos tenyészidejű különlegesség. Gyökere 20 cm hosszú, sima és karcsú. Koraisága miatt csomózásra is alkalmas. Íze a narancssárga répákéhoz hasonló. Párolva és nyersen is ízletes.

Rainbow F1

Fehér, sárga és narancsszínekben kapható mix. Gyökere sima, hosszú, lombja erős. Tenyészideje kb. 119 nap.

Répatermesztés

Forrás:
www.ritsat.hu
www.kew.org
www.farmit.hu

The post Színes répák appeared first on Kert Lap.

A torma bővítheti konyhakertünk repertoárját, de rosszul kezelve kerti gyommá is válhat. Gyöktörzse a főtt sonka mellé reszelve kitűnő, levele a töltött káposztához hasonló töltike csomagolóanyaga. Gyógynövénynek sem utolsó.

Torma rendszertani besorolása

A káposztafélék vagy keresztesek (Brassicaceae) családjába tartozó torma (Armoracia lapathifolia) évelő lágyszárú növény. A Volga és a Don mentén őshonos, más elképzelések szerint a Földközi-tenger medencéjében honos. Rendszertani besorolása sem volt egyértelmű, hol a vízitormához (Nasturtium), hol a kanáltormához (Cochlearia) sorolták, illetve ősalakját ezektől a növényektől származtatják. Sokan ma is úgy tartják, hogy a Don vidékéről Magyarországon keresztül jutott be Európába14-15. században. Így a Cochlearia macrocarpa var. hungarica fajtát tekintik a torma ősalakjának. Az ótörök szóeredet arra utal, hogy már az ősmagyarok is termesztették. A honfoglalás idején a Tormás személynév volt a fejedelmi családban.

Torma botanikai leírása

A torma évelő, lágyszárú növény. Igen vastag, hosszasan hengeres elágazó főgyökere, az orsógyökér, a megvastagodott gyöktörzshöz (rizóma) kapcsolódik, ezt fogyasztjuk. Innen  1-2 arasznyi hosszúkás alakú, csipkés szélű tőlevelek erednek. 60-90 centiméteres, de akár egy métert is meghaladó szárán nőnek szárnyasan hasogatott, a véghajtások felé egyszerűsödő levelei. A második évben a növény nyél nélküli, ülő szárleveleket fejleszt. Fehér szirmú keresztes virágai sátorozó fürtöt alkotnak, és a májustól-júliusig nyílnak. Termése becőke.

Torma környezeti igényei

Gyökerei fagytűrőek, a levelek -3 – -4fokon fagynak el. Fényigényes, amely különösen az ízanyagok kialakulásának kedvez. Mélyebb fekvésű, jó vízellátású, humuszban gazdag, közömbös, enyhén lúgos kémhatású talajba való. Kötött vagy száraz talajon a rizómák ráncosodnak, fásodnak, az íze pedig elviselhetetlenül csípőssé válik. Aruelőállítási céllal egyéves növényként termesztik.

Hajdúsági torma

Legismertebb tájfajta az oltalom alatt álló, a debreceni termőtájon termesztett, hungarikumként számon tartott ‘Hajdúsági torma‘. A hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult erre az elnevezésre. Jellemző tulajdonságai: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Soha nem fás; viszonylag alacsony allil-izotiocianát tartalma okozza jellegzetesen csípős zamatát, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. Az újlétai hajdúsági tormát a más helyről (pl. Kínából) származó alacsonyabb kvalitású torma minőségének feljavítására használják!

Torma termesztése

A hazai összes termőterület kb. 1200–1500 ha, a megtermelt mennyiség 7-8000 tonna, melynek 90 %-a mint hungarikum – elsősorban nyers áruként – exportra kerül. (2012-es adat: Irinyiné Oláh Katalin: KÜLÖNBÖZŐ TORMAFAJTÁK ÉS VONALAK FAJTAKÖRÖNKÉNTI JELLEMZÉSE) A z 1990-es években kezdődő tormanemesítésnek köszönhetően ma már 7 magyar fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. Monokultúrás termesztése kedvez a betegségre való fogékonyságnak (rizóma korhadások, csírásodás, húsbarnulás a leggyakoribb probléma).

A tormát Magyarországon bakhátas műveléssel termesztik. Telepítését pedig gyökérdugványokkal végzik kora tavasszal. Részletek: kerteszetesszoleszet.hu

Konyhakertben a tormát kerítések mellé, komposzttelep közelébe is telepíthetjük, de ötletes a díszkerti rész tormával való határolása is. Jó előveteményei a trágyázott paprika, paradicsom, uborka, káposzta, burgonya. Házi kertben maximum 4 évig termeszthető a gyomosodás veszélye nélkül. Lehetőleg vetésforgón kívülre kerüljön, mert a visszamaradó gyökerek minden évben kihajtanak.

A tormát talpgyökerekből készített gyökérdugványról szaporítjuk, február, március hónapban. május elejéig aktuális. A vékony gyökereket 25-30 cm-es darabokra vágjuk. Hogy a fordított ültetést elkerüljük, felső részén kör, alsó részén ellipszis alakú legyen, hogy nehogy összekeverjük ültetéskor az alsó és a felső részét a gyökérnek. A dugványokról ledörzsöljük az oldalgyökereket, és a felhasználásig pincében, homokban tároljuk.

Ősszel a kiszemelt ágyás helyét felássuk, és feltöltjük tápanyaggal: 50 dkg pétisó, 30-35 dkg szuperfoszfát, 60-70 dkg kálisó 10 négyzetméterre számolva.

Tavasszal bakhátat készítünk, amely egy hosszanti halom. Kb. 30 cm magas töltést készítünk, a halom tetején kb. 20 cm széles sík részt alakítunk ki. A torma magas tápanyagigénye miatt ajánlott egy alapos trágyázás is előzetesen. Most térjünk vissza az ültetéshez, oda, hogy van dugványunk, és megfelelően kijölt, jól előkészített helyünk. A bakhátba 20-30 cm centiméterenként fúrjunk egy lyukat (ültetőfával vagy szerszámnyéllel, seprűnyéllel), függőlegesen vagy ferdén, ebbe helyezzük a gyökereket úgy, hogy 3-5 cm kerüljenek a talajfelszín alá. Majd alaposan öntözzük be. 8-10 lombleveles állapotban végezzük el a hajtásválogatást, tövenként egy hajtást hagyjunk. Nyár közepén kb 20 cm mélységeben bontsuk ki a földhalmot, és durva szövettel a gyenge oldalgyökereket, rügyeket dörzsöljük le majd takarjuk vissza a töveket. Azt követően ajánlott a beöntözés. A műveletet egy hónap múlva ismételjük meg.Betegségek fellépésével (rozsda, lisztharmat, levélfoltosodás stb.) és kártevők megjelenésével (tormalevélbogár, tormalevélbolha, káposztapoloska stb.) akkor számoljunk, ha a növény több évig marad ugyanazon a helyen. Fontos tennivaló azonban a kapálás. Ha két sorunk van, ajánlott őket egymástól 80 cm távolságra kialakítani, a sorközöket öntözzük, hogy a torma jó minőségét megőrizzük.

A fagyok beállta előtt kiszedett rizómákat kötegelve, homokban tároljuk hűvös helyen. A jó méretű torma legalább 2,5 cm vastag és 20-25 cm hosszú. A betakarítás ideje október, amikor a tormalevelek sárgulni kezdenek. Először a leveleket távolítsuk el sarlóval. Kapával vagy ásóvak forgassuk ki. Ilyenkor készítsük el a dugványokat is.  Hűvös helyen, pl. pincében, homokkal takarva jól tárolható.

Torma gyógyhatásai

A torma gyökerének illóolaj tartalma a fekete mustármag olajához hasonlóan a kéntartalmú glikozidok mindkét válfaját (nyílt és gyűrűs szénláncú) egyaránt tartalmazza: Jellegzetesen csípős ízét a gyökérben lévő allilisotiocianát és a butiltiocianát okozza. Levegőn állva, melegítve azonban gyorsan lebomlanak. A vegyületek ingerlik a könnymirigyeket és a nyálkahártyát. A levélben jóval kisebb koncentrációban találhatóak. Ezen kívül a gyökér szénhidrátokat, fehérjét, zsírt, kalciumot, káliumot, vitaminokat és néhány antibiotikus anyagot is tartalmaz. Illóolaj-tartalma miatt nemcsak ételek ízesítésére, gyógyításra is használhatjuk.

A népi gyógyászatban fájós, reumás testrészekre helyezve alkalmazzák, ahol az helyi vérbőséget idéz elő. Meghűlés ellen az alábbi összeállítás javasolt: A torma levét jól keverjük össze azonos mennyiségű mézzel. Este és reggel 1-1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Az éjszakánként (vagy hajnalban) fellépő rohamszerű makacs köhögésnek igen hatásos ellenszere a tormareszelék. Elkészítési módja a következő: 150 g reszelékhez adunk 1 dl mézet, jól átkeverjük, 24 órát állni hagyjuk. Felnőttek adagja: naponta kétszer egy kávéskanállal evés előtt félórával A szénanátha tüneteit is csökkenti. Kifejezetten emésztésjavító, ha fél teáskanál reszelt tormát egy pohár tejhez keverünk, és étkezés után megisszuk.

Túladagolása azonban kellemtelen tüneteket, hasmenést, hányást produkál. A növényi nedv szemirritációt okoz. Pajzsmirigy alulműködés esetén rendszeres fogyasztása nem javasolt.

Azt tartják, hogy a monília ellen a torma főzete hatásos permetszer.

Torma kulináris értékei

Gyökerét finomra reszelve remekül illik húsokhoz és halakhoz, meleg és hideg mártásokhoz, valamint salátákhoz. Ha a torma készítése könnyeket csal szemünkbe, tegyük a gyökeret kis időre a fagyasztóba. Reszelés után csepegtessünk rá kevés ecetet vagy citromlevet, így nem barnul meg. Erős ízét is könnyen csillapíthatjuk. Keverjük össze a tormát reszelt almával vagy körtével, vörös áfonyával, naranccsal, húslevessel vagy tejszínnel. Ezek közül bármelyik enyhíti erejét. A torma erősen csípős íze száraz melegítéssel is enyhíthető. A borecet jellegzetes, egyéni zamatot kap, ha fűszernövényeket pl. kapor, babérlevél, torma, tárkony, mustármag, citromfű, borsmenta, stb. teszünk az oldatba. A Szatmár-beregi hátságon töltike néven a levelét is felhasználják, gyakorlatilag a töltött káposzta töltelékét teszik a torma előkészített levelébe.

The post Torma appeared first on Kert Lap.